Készülhetünk: brutális áron lesz idén is a húsvéti sonka és tojás

A húsvét az év egyik kiemelkedő időszaka csokoládéfogyasztás szempontjából Magyarországon, még Mikulás napját is megelőzi: a Magyar Édességgyártók Szövetségének 2021-es adatai alapján nagyjából másfélszer annyi csokinyuszi fogy az üzletekben húsvét előtt, mint csokimikulás az év végén. Változtak a fogyasztói igények is az elmúlt évek során, a legtöbben a minőségi, magas kakaótartalmú csokoládékat keresik (különböző, alacsonyabb élvezeti értékkel bíró, kakaómasszából készült termékek helyett), és ha drágább, akkor inkább kevesebbet vásárolnak.

A csokoládé hazai fogyasztói ára turbulens időszakon van túl, 2022-2023 folyamán 40%-ig nőtt az inflációja a termékkategóriának, majd lassult az árnövekedés üteme. Az utóbbi hónapokban 9-14% közti inflációt láthattunk a csokoládé esetében (egy év viszonylatában). A KSH adatai szerint egy tábla tejcsokoládé 2025 februárjában 600 forint körül mozgott, míg egy évvel ezelőtt 540 forint körül. A húsvéti csokoládék kapcsán is (csokinyuszi, csokitojás) 10-15% közti áremelkedés várható a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

A csokoládé drágulása mögött elsősorban nemzetközi folyamatok állnak, ennek jobb megértése érdekében nézzük meg a csokoládé globális előállítási láncát.

Hogyan lesz a kakaóbabból csokoládé?

A kakaóbab a kakaófákon terem és évezredek óta fogyasztják. Ma a szárított és erjesztett magvakból csokoládét készítenek, míg a bab zsírja – vagyis a kakaóvaj – is kivonható belőle, és különféle célokra felhasználható, így a bőr és a haj hidratálásától a főzőalapanyagokig széles a skála. A csokoládé mint nassolnivaló gyártása a globális termelésben az 1980-as évek óta növekszik. 2022-ben becslések szerint már közel 6 millió tonna kakaót termeltek világszerte, szemben az 1980-as 1,7 millió tonnával.

Napjainkban Nyugat-Afrikában van a világ kakaóbab termelésének központja. A Statista gyűjtése alapján jelenleg a világ kakaójának több mint 70%-át Afrikában termesztik. Ennek több mint felét Elefántcsontpart termelte meg (2,2, millió tonna). Ghána a második, éppen feleannyi kakaóbabbal (1,1 millió tonna), mint amennyit Elefántcsontpart termeszt. A kakaófa virágai egész évben nyílhatnak, de folyamatos terméshozam nincs, így évente maximum egy vagy két szüret lehetséges: egy október-december, egy pedig március-április hónapokban. E sérülékenység is hozzájárul a jelenlegi nemzetközi hiányokhoz és áremelkedéshez.

Az alapanyagot a világ kakaóbab termelő vidékeiről a legnagyobb eséllyel Európába szállítják, ahol a legnagyobb csokoládégyártók többsége található. Globálisan a négy legnagyobb csokoládégyártó Németország, Belgium, Olaszország és Lengyelország. Ez a négy ország a világ teljes csokoládéexportjának több mint 40%-át adta 2020-as adatok alapján.

Az ENSZ Comtrade adatai szerint 2022-ben Németország, Belgium és Hollandia volt a világ vezető csokoládé- és egyéb kakaóalapú élelmiszerkészítmény-exportőre, sorrendben 1009, 594 és 482 millió kilogramm csokoládéexporttal. A csokoládé késztermékek vezető importőrei 2022-ben az Egyesült Államok, Franciaország és Németország voltak. Az Egyesült Államok 746 millió kilogrammot importált 3,8 milliárd dollár értékben 2022-ben. Magyarország nemzetközi összehasonlításban a 25. legnagyobb exportőr és a 23. legnagyobb importőr volt 2020-as adatok alapján.

Érdemes látni azt is, hogy a gyártás helyszíne nem feltétlenül egyezik meg az azt előállító vállalatok székhelyével. Így a 2020-as évek elején a világ kilenc legnagyobb nettó árbevételű csokoládégyártója közül három amerikai tulajdonú, két svájci, két japán, egy olasz, egy angol és egy dél-koreai. A legnagyobb vállalat toronymagas előnnyel amerikai (Mars Wrigley), a második olasz (Ferrero Csoport), a harmadik szintén amerikai (Mondelez International).

A kakaó és csokoládé világpiaci ára

A kakaó világpiaci ára egészen 2023 tavaszáig 2-3 dollár/kg körül ingadozott, majd közel két év alatt 3 dollár/kg szintről (2023. május) 10 dollár/kg fölé drágult (2025. január). Alapvetően ez a globális áremelkedés – az alapanyag drágulása – hajtja a hazai kakaó- és csokoládé árakat. Az alapanyagok drágulása mellett a hazai csokoládéárakat befolyásolja:

• energiaárak drágulása,
• szállítási költségek,
• munkabér költségek emelkedése,
• forint euróval és dollárral szembeni árfolyamának alakulása.

Az alapanyag-áremelkedés oka elsődlegesen a kínálati oldal problémája, a készlethiányok, ellátási nehézségek: a gyengébb nyugat-afrikai terméshozamok (a rendkívül koncentrált kínálat miatti sérülékenység), néhány vezető termelő ország politikai instabilitása, az új kakaónövényekbe történő beruházások hiánya, valamint a kiegyensúlyozatlan kereslet és kínálat. A csökkenő terméshozam mögött kedvezőtlen időjárási viszonyok, a csempészet és a hajtások betegsége szintén alacsonyabb terméshozamot eredményezett. Az időjárási jelenségek közül az El Nino okozott szárazságot a kakaóbab termő vidékeken. Az erős szezonális szél és a csapadékhiány fokozták a hiányt. Ez arra kényszerítette a kereskedőket, hogy kiélezett versenyt vívjanak az ellátásért, és ezzel felhajtották az árakat. Ezzel együtt az elmúlt négy évben tapasztalható legalacsonyabb szintre csökkent Európában és Ázsiában a kakaóőrlés 2024 utolsó negyedévében (Európában 5,4%-kal, Ázsiában 0,5 százalékkal csökkent a kakaóbab feldolgozása az egy évvel korábbiakhoz képest).

Emellett – ahogy a Coface kiemeli elemzésében (2024) – a globális kereslet továbbra is növekszik a kakaó iránt, különösen Európában és Észak-Amerikában, amely a világ kakaófogyasztásának közel 50%-át adja. A feltörekvő piacokon – Ázsiában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában – az emelkedő árak ellenére is nő a felhasználás. A 2023/24-es időszakban a kínálati hiány több mint 400 ezer tonnát tett ki. Ez a hiány 2025-ben tovább fokozódhat.

Tojás

A tojás tradicionális étel húsvétkor a legtöbb háztartásban Magyarországon és Európában egyaránt, önmagában főzve vagy más ételek, sütemények elkészítéséhez. Emellett a gyermekes családoknál előszeretettel festik-díszítik a tojásokat, illetve népszerűek a különféle tojáskereső játékok is az ünnep során. Továbbá a húsvéthétfői locsolkodók is hagyományosan tojást kaptak ajándékba – bár napjainkban már csokitojást, egyéb ajándékot vagy pénzt adnak cserébe a locsolásért.

A KSH adatai szerint 10 darab tojás idén februárban átlagosan 928 forintba került Magyarországon, míg egy évvel korábban 739 forintba. December óta 20% feletti inflációt mért a tojás esetében a KSH az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A magyar tojásárakat elsősorban a nemzetközi folyamatok (madárinfluenza pusztítása), a forintárfolyam alakulása, a gabona- és energiaárak változásai befolyásolják. Ezenkívül drágult minden egyéb feltétel és eszköz a csomagolóanyagoktól kezdve az állatgyógyászati termékekig, emelkedtek a munkabérek is (Braunmüller, 2025). A tojás is bekerült az árrésstop hatálya alá, így március 17-től az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Nemzetközi szinten jelentős ellátási problémák léptek fel a tojást illetően, elsősorban az USA-ban. A tomboló madárinfluenza miatt jelentős a tojáshiány az amerikai piacon (tömegével kell elpusztítani a fertőzött szárnyasokat), mely az árakat is megemelte (egy darab tojás ára átszámítva elérte a 400 forintot is beszámolók szerint). Az USA a globális piacról igyekszik pótolni a hiányt – kevés sikerrel -, így a nemzetközi árak is emelkedtek az USA keresletnövekedésével párhuzamosan. A madárinfluenza nemcsak az USA-ban okoz hiányt, több országban is felütötte a fejét Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában is.

A tojás esetében fontos látni, hogy a globális kínálatnak csak a 3%-a kerül exportra, vagyis – jellegéből adódóan is – nehéz más országból importálni, hazai termelésre lehet támaszkodni. A tojás eltarthatósága rövid (romlandó termék), valamint törékeny is, így hosszabb távú szállítása nehezen megoldható. Az állati eredetű termékekre több országban szigorú kereskedelmi szabályok vonatkoznak. Hollandia a világ legnagyobb tojásexportőre, a teljes globális kivitel 20,5%-át adja. A piac második legnagyobb szereplője Lengyelország 15,6%-kal. Továbbá a tojástermelésnek létezik egy ciklikussága is, nyáron a melegebb időben a tojótyúkok többet raknak (nyáron túlkínálat van általában), míg hidegebb hónapokban kevesebbet.

A kilátásokat tekintve, „a tojás árának alakulása összetett és sokrétű folyamat, amelyet a szezonális termelés és fogyasztás, az időjárási körülmények, a takarmányköltségek és a nemzetközi kereslet egyaránt alakít […] várhatóan az év második felére stabilizálódhat a (globális) kínálat és az árak is, míg más tényezők, így az energia- és gabonaárak még befolyásolhatják ezt a folyamatot” - ezt pont a Pénzcentrum írta meg. Továbbá a forint erősödése is pozitívan hathat a hazai tojásárakra.

Sonka

A tojás mellett elengedhetetlen étel húsvétkor a főtt sonka. A Magyar Húsiparosok Szövetségének adatai szerint a magyar családok átlagosan 21 milliárd forintot költöttek 2023-ban húsvéti sonkára és más füstölthús-készítményekre. Ez az éves mennyiség (6800 tonna sonka és egyéb füstöl hús) 41%-át tette ki. Továbbá a GfK Piackutató Intézet 2023-as adatai szerint egy átlagos magyar háztartásban 2,3 kilogramm húsvéti sonka és füstölt hús fogyott.

2022-2023-ban a magas élelmiszerinfláció következtében a vásárlók közül többen fordultak a gyengébb minőségű termékek irányába. Továbbá a sonkát is elérte a zsugorfláció, vagyis ugyanazért az összegért kisebb mennyiséget lehetett vásárolni, mint korábban.

Az élelmiszerinfláció csúcsszintekről történő csillapodásával az idei húsvétkor várható a vásárlói kedv visszatérése, a minőségibb (magas hústartalmú) sonkák felé történő elmozdulás, elsősorban a hazai, termelői húsfélék irányába. Az árérzékenység a magas hústartalmú termékeknél úgy jelenik meg, hogy a kisebb kiszerelések iránti kereslet emelkedik. Kétféle trend bontakozik ki várhatóan a sonkák tekintetében idén: a már említett prémium sonkák iránti kereslet növekedése, valamint az olcsó, gyorspácolt, saját márkás termékkör fejlődése.

A hazai sonka árakat leginkább a munkaerőköltség (bérek alakulása), rezsiköltség, üzemanyagköltség és elsősorban a sertéshús ára befolyásolja, továbbá a forint euróval szembeni árfolyama is meghatározza (pl. takarmányárak). Ezekből kiindulva, várható az idei húsvétkor is a sonka drágulása tavalyhoz képest, bár annak mértéke elmaradhat a korábbi évek inflációjától.

Kiskereskedelem

Az ünnepi szezonok mindig erős időszakok a kiskereskedelemben, így elsősorban a karácsony és a húsvét időszakában, valamint az azt megelőző hetekben emelkedik meg jelentősen a forgalom. A húsvét hatása kiemelten az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásainál a legszembetűnőbb (karácsonykor az egyéb, nem élelmiszerjellegű termékek is keresettek az ajándékozás miatt). Továbbá mivel a húsvét leginkább a friss, tradicionális termékekről szól, a legerősebb vásárlási időszak általában az ünnep hetében várható (főleg nagycsütörtökön, illetve nagyszombaton a kétnapos zárást megelőzően). Az üzletláncok tapasztalatai szerint a húsvéti időszakban a vásárlói kosárérték akár 15%-kal is magasabb lehet az átlagosnál.

A KSH adatai szerint az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzleti forgalom 2021-2024 között kiemelkedő növekedést mutatott szinte minden évben húsvét hónapjában (március vagy április az adott évben, naptárhatástól megtisztított volumenindexek):

• 2021 márciusában 4,2%,
• 2022 áprilisában 3,7%,
• 2023-ban az élelmiszerinfláció miatt csökkent a forgalom áprilisban (-7,6%)
• 2024 márciusában 6,1%.

A teljes kiskereskedelmi forgalmon az elmúlt tíz évben többször megmutatkozott a húsvét hatása, bár egyéb tényezők (nem élelmiszertermékek kiskereskedelmi forgalma) hatására nem minden évben volt kiemelten erős időszak a húsvéti hónap:

Belföldi turizmus

A húsvét kiemelt időszak a hazai szállodák számára is, mivel egyre többen töltik a négynapos hosszú hétvégét pihenéssel egy hazai szálláshelyen. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai szerint tavaly a húsvéti ünnepek alatt több mint 270 ezer vendég közel 600 ezer éjszakára foglalt szállást Magyarországon. Ezeknek több mint 65%-át vidéken, közel 35%-át pedig a fővárosban regisztrálták. 2023 húsvétjához képest 3%-kal magasabb forgalmat hozott a tavalyi húsvét a hazai szálláshelyeknek. A vendégek több mint 13 milliárd forintot hagytak húsvétkor a szálláshelyeken, ebből közel 6 milliárd forint a belföldiekhez volt köthető.

138 ezer magyar állampolgár indult útnak tavaly húsvétkor, elsősorban a Balatonhoz, a Mátra-Bükk térségébe és Budapest környékére. Nagycsütörtök és húsvéthétfő között több mint 300 ezer éjszakára foglaltak szállást a belföldi utazók. A vidéki szálláshelyek vendégéjszakáinak csaknem háromnegyede hazai turistáktól származott. Az utazók 16%-a 18 év alatti volt, ami mutatja, hogy a családok is szívesen útra keltek húsvétkor.

Országszerte 9%-kal haladta meg a külföldi vendégforgalom a tavalyi ünnepi hosszú hétvége adatait. A budapesti vendégéjszakák 89%-át a nemzetközi utazók adták. A legtöbben Németországból, Olaszországból és az Egyesült Királyságból érkeztek a fővárosba, a vidéki desztinációk szálláshelyeit pedig főként csehek, szlovákok és németek töltötték meg.