Visszatérhet a jegyrendszer Magyarországra? Itt a válasz, ennyi alapvető élelmiszer van idehaza

A pandémiát és az azt követő, évtizedek óta nem látott infláció előtt sokáig egyetlen magyar sem gondolta, hogy a szocializmus után könnyedén visszatérhet hazánk életébe a hatósági ár. Mára viszont már abszolút a mindennapjaink részévé vált, és minél tovább húzódik a dolog, annál több nehézséget okoz a gazdaságnak hosszútávon. Az aggasztó jelek pedig már most is látszanak, az üzemanyagok kapcsán például az ország több részén mindennapossá váltak a hiányok, és ahol van is megfelelő mennyiségű üzemanyag, ott is limitálva van az egyszerre megvásárolható mennyiség.

Ami nem is csoda, hiszen ilyen nyomott fogyasztói áron a vállalkozásoknak nettó veszteséget termel az, hogyha üzemanyagot kell eladniuk. A benzin és a gázolaj mellett azonban több élelmiszerre is árstop van érvényben jelenleg Magyarországon. Ez pedig, ha nem is annyira látványosan okoz gondokat, mint az üzemanyagok esetében, azért van baj rendesen.

Mi a baj az árstoppal?

Természetesen a vásárlóknak, főleg ilyen inflációs környezetben, nem rossz az, ha valami olcsóbb, mint amennyit valójában fizetni kellene érte. De ez azonban csak a látszat, a hatósági ár abszolút piacellenes folyamat, és bár kritikus időkben a szükségessége ideig-óráig védhető, és akár még pozitív hatású is lehet, addig hosszabb távon gondokat okoz. Az egyik gond ugye, amit az üzemanyagoknál látunk is, hogy egyszerűen elfogy, hiszen ki akarná örökké nettó veszteséggel más embernek eladni a termékét, ami jelen esetben az üzemanyag. Egy ilyen spirál legalja pedig nem lehet más, mint hogy állandósulnak az ellátási gondok, és az emberek vagy kapnak benzint és gázolajat, vagy nem.

Nem véletlen, hogy például már a MOL és a Független Benzinkutak Szövetsége többször kérte, hogy vessenek véget a hatósági árazásnak, vagy ha nem is teljesen, de legalább növeljék annak mértékét, szűkítsék a jogosultak körét. A kormány pedig el is ment egy bizonyos falig, és mostanra már csak saját tulajdonba lévő személyautókra érvényes a 480 forintos ár. Ez viszont a jelenlegi helyzet szerint október 1-ig velünk marad. És mivel a piaci szereplők már hónapok óta kongatják a vészharangot, nem valószínű, hogy az ősz első hónapjában jobb lenne az ellátási helyzet. Sőt!

De mi a helyzet az élelmiszerekkel?

Azt tehát látjuk, hogy az üzemanyagokra érvényes hatósági ár már most komoly ellátási gondokat szül, ráadásul úgy, hogy a bevezetés óta már jócskán csökkent a benne részesülők köre is. Az árstoppos élelmiszerek (kristálycukor; búzafinomliszt (BL 55); finomított napraforgó-étolaj; házi sertéscomb; csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég; ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej) viszont egyelőre még csak nyomokban mutatják magukon a hiány jeleit.

A Pénzcentrumon például nemrégiben a cukor ügyében kérdeztük körbe a boltokat. Sok vásárló tapasztalta ugyanis, hogy a befőzési szezon kezdetén egyszerűen több boltban sem volt például a készleten kristálycukor. Persze az érintettek hivatalos kommunikációja az, hogy nincs rendszerszintű baj, de azért rengeteg magyar vásárló tapasztalhatja nap mint nap, hogy kedvenc üzletében vagy annak környékén, éppen hol cukorból, tejből vagy éppen csirkemellből van kevés, vagy adott esetben akár semennyi.

Hiányok persze, ha időszakosan, lokálisan vannak is, rendszer szintű problémáról egyelőre nincs szó. Ez pedig valószínűleg annak is köszönhető, hogy a boltok saját hatáskörben korlátozták az árstoppos termékek egyszerre megvásárolható mennyiségét. A logika itt ugyanaz, mint az üzemanyagok esetében, ezek a termékek ugyanis folyamatos veszteséget okoznak az üzleteknek, ezért valószínűleg a termékek készletezését a törvényben előírt, tavaly októberi szintig próbálják teljesíteni az üzletek. És hát, ami olcsó, azt ugye veszik mint a cukrot, ezt már láttuk az üzemanyagok esetében is. És akkor még a pánikvásárlásokról, amik az üzemanyagok esetében fel-felütik a fejüket még nem is beszéltünk.

A potenciális hiány réme tehát az élelmiszereknél is fennáll. Illetve itt van egy másik közvetlenebb hatás is, mégpedig az, hogy gazdasági szakértők szinte egyöntetűen vallják, hogy a kiskereskedelmi láncok az árstoppos termékeken kialakult veszteségüket simán szét tudják teríteni a teljes szortimentjükön. Az infláció most úgyis évtizedes magasságokban van, szóval nem igen tűnne mindez fel senkinek, hovatovább, ha ez megtörténik, még hajtja is az amúgy is magas inflációt.

A leglátványosabban, de persze a legérthetőbb módon a csirkemellnél és a többi csirkerészen látható ez a hatás. Ne feledjük, a csirkét egészben értékesítik, és most ennek a jószágnak csupán egyetlen részét védi hatósági ár, de akkor mi történik a többivel? Ezt látjuk, míg a csirkemell ára nem változik, addig például

• a bontott csirke kilós fogyasztói átlagára 56,
• a csirkecombé szintén 56,
• míg a csirkeszárnyé 47 százalékkal emelkedett 2021 júliusa és 2022 júliusa között.

Ennek a három terméknek tehát tavaly a kilós átlagára nem érte el a 800 forintot, most viszont már mindegyik majdnem 1 100 forint fölött van. De még ha drágán is legalább kapni belőlük, az üzemanyagok mintájára viszont könnyen lehet, hogyha a jelenlegi árstoppot még tovább hosszabbítják, akkor az érintett termékekből idővel hiány léphet fel.

Mi történne, ha élelmiszerhiány lenne?

Az élelmiszer-hiány réme tehát egyelőre csak egy nagyon rossz forgatókönyv, de a szomszédunkban eszkalálódó háború, a posztkovid ellátási láncbéli problémák, a dübörgő energiaárak és infláció miatt nem árt óvatosnak lenne. Ezt pedig a magyar kormány is tudja. Ilyen esetekre rendelkeznek az államok úgynevezett havária-tervvel, azaz vészhelyzeti forgatókönyvvel. Erről például legutóbb akkor hallottunk, amikor Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón a földgázellátással kapcsolatban arról beszélt, hogy az ezt érintő havária-tervben a lakosságtól való bármilyen földgázmegvonás az utolsó helyen szerepel.

Mi viszont most arra voltunk kíváncsiak, milyen havária-tervünk lehet egy esetleges élelmiszerhiányra. Mert mint tudjuk, Magyarországon is voltak bőséggel olyan évek, amikor úgynevezett jegyrendszert vezettek be az élelmiszerekre. Ez egyébként nem sokban tér el attól, amit most a bolti gyakorlat mutat, nevezetesen, hogy korlátozva van bizonyos termékekből az a mennyiség, amit egy vásárló megvásárolhat. Természetesen egy esetleges jegyrendszer sokkal szigorúbb lenne, és államilag koordinált. Amiben az állampolgárok, háztartások kapnának úgynevezett jegyeket, amiket felhasználva tudnának például olyan termékeket megvásárolni, amiből összességében kevés áll rendelkezésre az országban.

Ez persze egy elég súlyos beavatkozás lenne, nem véletlen, hogy Magyarországon gyakorlatilag 71 éve volt utoljára érvényben a klasszikus értelemben vett jegyrendszer. De mielőtt bárki azt hinnék, hogy ez csak szocialista találmány, egyáltalán nincs így, az USA-ban és Angliában is elég sokáig működött jegyrendszer, sőt utóbbi esetében egészen sokáig, 14 éven át megszakítás nélkül 1940 és 1954 között. De ne szaladjunk ennyire előre, a válságos idők és az ehhez kapcsolódó élelmiszer-árstop okán megkerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központ, és a következő kérdésekkel fordultunk hozzájuk:

• Létezik-e Magyarországon havária-terv bármilyen élelmiszerválságra?
• Ha igen, mik ennek a legfontosabb pontjai, milyen forgatókönyvet követ?
• Számol-e a magyar havária-terv (élelmiszer kapcsán) bármilyen jegyrendszer bevezetéséről? Ha igen, milyen formában, milyen formát követne ez, mely élelmiszerek lennének érintettek egy ilyen lépés kapcsán (melyek a legveszélyeztetettebb élelmiszerek például jelenleg, amik érinthetik Magyarországot is)?

Megkeresésünkre az Agrárminisztérium küldött választ. Szerintük elsősorban azt fontos leszögezni, hogy

a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint húszmillió ember ellátására képes. Az alapvető élelmiszerek többségéből hazánk önellátó és jelentős mennyiségű export árualap is keletkezik évről évre. Ezért a hazai lakosság élelmiszerellátása a mostani rendkívüli körülmények között is biztosított.

A minisztérium ezen felül kitért arra is, hogy az aszállyal kapcsolatos termésveszteség miatt hazánk exportképessége csökken, nem tudunk annyi terményt a globális piacra eljuttatni, amit általában szoktunk. Például egy átlagos évben 5,1-5,4 millió tonna búza terem Magyarországon, de idén 3,9 millió tonnát arattunk.

Fontos még tudni, hogy hazánkban emberi fogyasztásra és az állatok takarmányozására egy évben 2,5 millió tonnát használunk fel, tehát még exportra is fog jutni, csak a megszokottnál jóval kevesebb. „A koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború következtében már bebizonyosodott, hogy az agrárium stratégiai ágazat. A kormány az uniós jog adta maximális mértékben biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé” – közölte lapunkkal a minisztérium, akik elmondták azt is,

a 2021-2027-es időszakban a KAP II. pillére keretében 4265 milliárd forintot fordítunk a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére. Reményeink szerint további jelentős technológiai fejlődésen fog keresztülmenni az agrárgazdaság, ennek hatására tovább emelkedik Magyarországon az élelmezésbiztonság is.

A válaszokból tehát az tűnik ki, hogy ha nem is minden alapvető élelmiszerből, de a legtöbből önellátók vagyunk, ezért egyelőre durva beavatkozásra nagy valószínűséggel nem kell számítania a lakosságnak. A „jegyrendszer” kérdése azonban a szakértők körében minden bizonnyal továbbra is forró téma marad, annak modern változatai ugyanis már inkább, mint egy élelmiszer-támogatásként jelennek meg. Azaz biztosítják a rászorulóknak, hogy bizonyos termékekhez mindekképpen hozzájussanak. Ennél többet viszont egyelőre sem hazánk vészhelyzeti tervéről, sem egy esetleges jegyrendszer kialakításáról nem sikerült megtudnunk ezidáig.