Átlátnak a szitán a magyarok? Egyre kevésbé dőlnek be a csalóknak

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya (11 százalék) a HENT felmérése szerint, de a kutatás arra is rámutat, hogy a magyar lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket. Bíztató eredmény továbbá, hogy emelkedik a fogyasztói tudatosság a vásárlók körében: azok, akik alapvetően elzárkóznak a hamis termék megvásárlásától, döntő többségükben (97 százalék) nem is vásároltak ilyen terméket az elmúlt egy évben.

Összhangban a korábbi évek eredményeivel, idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket 2020-ban. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

Felújítanád a lakást? Ha kell egy kis segítség, nézz utána a személyi hiteleknek a Pénzcentrum kalkulátorában!

A felmérés a demográfiai tényezőket vizsgálva arra is rámutat, hogy a fiatalabb korosztály (18-39 évesek), illetve a fővárosban élők vásároltak legnagyobb arányban hamis terméket a kérdezést megelőző egy évben.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben (62 százalék) a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Az árérzékenységre utal az is, hogy a tavalyi felméréshez viszonyítva 10 százalékponttal növekedett azoknak az aránya (72 százalékról 82 százalékra), akik eredeti terméket vásároltak volna, ha ahhoz olcsóbban tudtak volna hozzájutni. Az ár mellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis azért választott illegális forrásból származó termékeket, mert elégedett volt annak minőségével, további 45 százaléknak pedig nem játszott szerepet a döntésben az adott termék legalitása.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban az előző évekkel összehasonlítva jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a hamisítás valóban veszélyes az egészségre: míg a korábbi években folyamatosan 70 százalék felett volt ez az arány, addig idén mindössze a kitöltők 62 százaléka tulajdonított egészségkárosító hatást a hamis árucikkeknek.

A HENT és a Tárki közös kutatásából kiderül az a kedvezőtlen tendencia, hogy a korábbi évekhez képest egyre kevesebben értékelik bűncselekményként a hamisítványok terjesztését: 2020-ban csupán a megkérdezettek 54 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, 18 százalékuk szerint pedig nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése. A lakosság több mint a fele (56 százaléka) büntetné a mostaninál szigorúbban a hamisítókat és a terjesztőket.

Ezenfelül a megkérdezettek egyre megengedőbbek a hamis termékek vásárlóival szemben: idén csupán a válaszadók 28 százaléka gondolja, hogy a hamis termékek vásárlóit felelősségre kell vonni - ez 7 százalékpontos visszaesést mutat a tavalyi eredményekhez viszonyítva. Érdekes tendencia mindemelett, hogy míg 2010-ben még a lakosság 76 százaléka ítélte el a hamis termékek vásárlásával való büszkélkedést, addig idén már csak 57 százalékuk van ezen az állásponton.

 - emeli ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke, a HENT elnökhelyettese. Hozzátette: a szemléletformáló munkát azonban nem hagyhatjuk abba, hiszen látszik, hogy bizonyos területeken, például a hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban még nem elég tájékozottak a fogyasztók. Fontos tudomásul venni, hogy a hamisított termékek nem csak a vásárlók egészségét kockáztatják, de rossz hatással vannak a gazdasági szereplők és az állam bevételeire is. Hiszen a gyártók bevételtől esnek el, míg az államnál adókiesést okoznak a hamis termékek.

A HENT és a TÁRKI immár 12 éve vizsgálja a magyar lakosság hamisításhoz kötődő attitűdjét, azzal a céllal, hogy megismerje a fogyasztók véleményét a jelenség kapcsán, valamint áttekintést kapjon vásárlási szokásaikról, így megfelelő munkát végezzen a tudatosságnövelés és a jogszabályalkotás területén.