Sorsdöntő ítélet miatt izgulhatnak a magyar devizahitelesek: most minden megváltozhat

Érdemes figyelnie a híreket a devizahiteleseknek, ugyanis hamarosan olyan fontos döntést fog hozni az Európai Unió Bírósága, amely gyakorlatilag mindenkit érinthet, akinek devizahiteles szerződése volt. Az érintett, C-932/19 számú ügyben eljáró ügyvéd, Marczingós László a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, a Győri Ítélőtábla a C-26/13 szám alatti Kásler-ügyben felvetett elvek kapcsán kérte ismét az EUB állásfoglalását, ebben a felperes devizahitelesek az OTP Bankot perelték be a forintosítás kapcsán, az EU-s bíróság pedig kimondta:

Abban az esetben fogadható el, hogy a tagállami jogalkotó egy törvényi rendelkezést behelyettesít a szerződés részévé váló általános szerződési feltételbe, ha azzal a fogyasztót egy különösen jelentős anyagi hátránytól kívánják megóvni. Ez a különösen nagy hátrány a 2014-es Kásler-ügynél az volt, hogy valaki felveszi 20 évre a devizahitelét, de közben kiderül, hogy érvénytelen a szerződés, és pár év után egyben kellene visszafizetnie egy nagyobb pénzösszeget, amire a fogyasztó képtelen. Akkor azt a megdönthető vélelmet állította fel az EUB ítélete, hogy ha kiesik az eladási és a vételi árfolyamok tisztességtelensége, annak a helyébe be lehet-e illeszteni a Magyar Nemzeti Bank árfolyamainak az alkalmazását - de csak és kizárólag abban az esetben, ha a fogyasztó számára ez kedvező.

- ismertette az ügyvéd, aki úgy érvelt, hogy sok esetben a fogyasztóknak kedvezőbb lett volna egyösszegben rendezni a tartozásukat (például hitelkiváltással, ingatlaneladással), és nem kérni az érvénytelenség az orvoslását, a hitelük forintosítását.

Marczingós László megjegyezte, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban azt írhatja elő, hogy a tagállami bíróságok kötelesek figyelembe venni a fogyasztó jogos érdekeit, de nem marasztalhatja el a magyar jogalkotót. Az egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárás lenne. Jelen esetben is tisztán egy jogkérdést ítél meg az EUB - mint elvont jogi fogalmat - és a fogyasztóvédelmi irányelv helyes értelmezését adja.

Román precedens segíthet a magyarokon

Marczingós László elmondta azt is, hogy hónapokon, de akár heteken belül is ítélet születhet a C-932/19-es ügyben, szerinte legkésőbb márciusig pont kerül az ügy végére. Arra a kérdésünkre pedig, hogy milyen döntésre számít, egy másik, romániai ügyet (C-269/19) hozott fel példaként. Ebben az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a fogyasztót megillette volna az a jog, hogy választhasson: elfogadja-e az ilyen, érvényessé nyilvánító tagállami rendelkezést (a magyarok esetében a forintosítást), vagy sem.

- vázolta az ügyvéd. Ha a várakozásainak megfelelő döntés születik az Európai Bíróságon, akkor annak nyomán immár kimondható, hogy

Ez pedig többek között azt is eredményezné, hogy a folyamatban lévő peres eljárásokban is ki kellene számolni, hogy az ügyfélnek mennyit kellett volna fizetnie, ha annak idején úgy dönt, hogy inkább egyösszegben rendezi a tartozását a forintosítás helyett, és ezt a lehetőséget most újból fel kellene neki kínálni.

- tette hozzá Marczingós László.

Akkor viszont bonyolultabb a helyzet, ha korábban már valaki pert veszített a bíróságon: ekkor Marczingós László szerint egyrészt új pereket kell indítani a megszületett EUB-ítéletre hivatkozva. Hiszen tisztázni kell, hogy a fogyasztónak milyen jogai vannak, ami több tízezer, de akár százezer új pert is eredményezthet Magyarországon. Hozzátette, adott esetben a magyar állam tartozhat kártérítési felelősséggel a bíróságok uniós jogba ütköző ítéletei miatt.

Leszögezte azt is, hogy amint megszületik az EUB-ítélet, azt a magyar jogrendszerben is alkalmazni kell: hiszen az uniós bíróság döntése, mint uniós irányelv magasabb szintű, mint a devizahitel-törvények, a magyar jogalkotóknak közvetlenül, és szó szerint kell azt alkalmaznia.

Az MNB adatai szerint 2011. márciusában 1,1 millió devizahiteles volt Magyarországon, Marczingós László szerint pedig ezekre mind alkalmazható lehet az EUB döntése.

A szerződések semmisek

Az viszont nem kérdés, hogy a devizahitel-szerződések semmisek az ügyvéd szerint, hiszen, mint mondta, az úgynevezett DH1-es törvény harmadik paragrafusának első bekezdésében úgynevezett "meg nem dönthető törvényi vélelemként" nyilvánították ki, hogy a vételi árfolyam alkalmazása semmis. A Kásler-ügyben pedig a Kúria és az EUB is kifejtette, hogy mivel az úgynevezett jellegadó szolgáltatást érintette a semmisségi jog, így az egész szerződés megdőlt, teljesíthetetlen.

- magyarázta.