Unit-linked: biztosítás, ami hasznot hoz neked

Unit-linked. A magáról vagy családjáról gondoskodni kívánó átlagember nagy valószínűséggel ezt a feleletet hallja, ha befektetési tanácsadótól azt kérdi, miként fialtassa a pénzét. A szó pontos jelentését és kifejezés mögött rejtőző pénzügyi konstrukciót azonban kevesen ismerik. Az alap egy életbiztosítás. A hagyományos, kockázatinak nevezett életbiztosítástól azonban a unit linked biztosítás sokban különbözik. A kockázati életbiztosításnál díjat fizetünk, cserébe halálunk esetén a kedvezményezett családtag nagyobb összeghez jut. A unit-linked biztosításnál életbiztosítási védelem mellett növelhetjük megtakarításinkat is, hiszen befizetett pénzünk egy részét a biztosítótársaság befekteti.

Első hallásra remek választásnak tűnik és a jelek szerint a magyar lakosság ezt fel is ismerte. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) egy évtizeddel ezelőtt valamivel több, mint 27 ezer ilyen szerződést tartott nyilván, tavaly év végén pedig már 716 ezret. A szerződésszám látványos gyarapodása jó üzlet a biztosítótársaságoknak is, hiszen befektetéshez kötött életbiztosításokból származó bevételeiket egy évtized alatt 77 milliárd forintról 295 milliárd forintra növelték.

Miért jó neked a unit-linked?

De vajon mi állhat ennek a példátlan népszerűségnek a hátterében? Az biztos, hogy jó termék nélkül nincs siker. Márpedig a unit-linked nem rossz termék. Nagyon fontos, hogy a termék megvásárlója biztosítási védettséget élvez. Tehát ha baj történik szerettei komoly pénzügyi kártérítést kapnak. Ezt azonban a sima életbiztosítás is tudja, így konstrukció valódi csábereje a másik lábában, a befektetési lábban keresendő. A unit-linked díjaként befizetett díj egy részéből megtakarítás képződik. Azt pedig maga az ügyfél döntheti el, miben fialtatja a pénzét.

A biztosítótársaságok különböző eszközalapokat hoznak létre és az ügyfél befizetett pénzéből tetszés szerint válogathat köztük. Ha kerüli a kockázatos befektetéseket és megelégszik a szerényebb hozammal, akkor állampapír vagy kötvényalapot választ, ha sokat akar keresni és nem ijed meg a kockázattól, akkor pedig a részvényalap mellett dönthet. Mód van arra is, hogy időről-időre átcsoportosítsa a pénzét és mondjuk tőzsdei árfolyamzuhanásról szóló hírek esetén a kockázatos részvényalapból a biztonságos állampapír alapba meneküljön. A biztosra utazók ugyanakkor meg is oszthatják a befektetésüket: a zömét biztonságban fialtathatják egy állampapír alapban egy kis részét pedig kockára tehetik a magyar vagy bármelyik külföldi tőzsdén.

A unit-linked biztosítás tulajdonosa úgy tanul bele a pénzügyekbe, hogy szinte észre sem veszi. Először is rákényszerül, hogy havonta rendszeresen spóroljon. Azután pedig figyelemmel kell követnie mennyi hozamra tett szert, hol kereshetett volna többet vagy éppen hogyan kerülhette volna el a veszteséget. Emiatt aztán megismeri az állampapír-, a deviza- vagy a részvénypiacok működését, szabályait.

Túl szép, hogy igaz legyen?

A siker másik kulcsa egyben a befektetéshez kötött életbiztosítások egyik buktatója is. A terméket legfőképpen befektetési tanácsadók (ügynökök) értékesítik, akik komoly jutalékot kapnak, ha az ügyfelet rábeszélik egy ilyen szerződés megkötésére. Ennek megfelelően gyakorta előfordul, hogy a konstrukció már előbb említett előnyös oldalait hangsúlyozzák, ám viszonylag kevesebbet árulnak el az árnyoldalakról. Rendszeresen előfordul például, hogy részvényalapokba való beszállásra ösztönzik hallgatóságukat. A döntés helyességét folyamatos emelkedést jelző grafikonokkal támasztják alá. Ám nem árt tudni, hogy a múlt teljesítményéből nem lehet biztosat mondani a jövőben lezajló részvénypiaci folyamatokra.