Hazárdjáték, amit 10-ből 4 magyar család művel: mindenük oda lehet

"Minek kössek lakásbiztosítást, úgysem fizet a biztosító?!" Mit gondol, tartja még magát a magyar lakosság körében ez a közkeletű vélemény?

A rövid válaszom az, hogy nem. A hosszabb válaszomban arra az országos reprezentatív kutatásra alapozok, amelyet nemrég végeztünk. Megkértük a válaszadókat, hogy rangsorolják, melyek a legfontosabb teendők egy lakással kapcsolatban. Bennünket is meglepett, hogy a lakásbiztosítás meglétére mondták legmagasabb arányban azt, hogy nagyon odafigyelnek rá. Olyan dolgok, mint hogy néha festessünk ki, hitelesítsük a mérőórákat, csak utána következtek. Az eredményen talán nem is érdemes annyira meglepődni, mert a magyar emberek az európai átlagnál sokkal fontosabbnak találják a lakásukat.

A MABISZ adatai szerint a kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból több mint egymillióra a mai napig nem kötöttek biztosítást. Hogyan tekintsünk erre az aránypárra uniós, illetve régiós összehasonlításban?

Magyarországon jelenleg körülbelül 3,1 millió ingatlan biztosított, ez 70-72 százalékos lefedettséget jelent. A visegrádi átlag ehhez képest 50-55 százalék, ennél tehát sokkal jobbak vagyunk, és az én véleményem az, hogy a valós lefedettség ennél sokkal több, hiszen az 1 millió nem biztosított lakásban, házban nagyon sok olyan van, ami leromlott állapotú, éppen átépítés alatt van, nem lakják, tehát nem is érdemes rá biztosítást kötni.

Javuló vagy romló tendenciáról beszélhetünk?

Miután a tudatosság erősödik, mi azt gondoljuk, hogy ez a lefedettségi arány még tovább fog javulni. Ráadásul az új építésű lakások, házak trendje is felfutó. Ha kiseik egy 100-150 éves ház, mert lebontják, és az ott lakók újba költöznek, akkor - főként, ha hitelre vásárolnak - kötnek rá biztosítást is.

Mit gondol arról, hogy van olyan hitelintézet ma Magyarországon, amelyik a jelzáloghitelek mellé kötelezően megkötött lakásbiztosításnál, a hitelösszegnél jellemzően alacsonyabb, újjáépítési értékre köti meg a biztosítást (ezt természetesen az ügyfél magától újrakötheti), így egy esteleges krach esetén az ügyfél bukja az ingatlant, és maradhat még adóssága is. Elég felelőtlen piaci gyakorlatnak tűnik, nem?

Mi egy kiemelt partnerrel dolgozunk együtt, ahol két hitelelőírás van: az egyik, hogy az újjáépítési értékre kössünk, a másik pedig az, hogy ennek legalább a hitel összegét el kell érnie. Ez egy követendő gyakorlat, az ügyfélnek és a banknak egyaránt fontos, hogy a hitelösszeg is biztosítva legyen, és maradjon is egy összeg az esetleges újjáépítésre. Az újjáépítési érték meghatározásában minden partnerünket segítjük azzal, hogy különböző kalkulátorokat adunk át részükre.

Ahogy a fenti példa is mutatja, hiába kötöttünk lakásbiztosítást, mint minden pénzügyi terméket, ezt is gondozni kell. Tapasztalatai szerint a megkötött szerződések hány százalékára igaz, hogy alulbiztosított?

Ha az ügyfél elfogadja a mi biztosításiösszeg-javaslatunkat, ami az újjáépítési értéken alapszik, utána mi nem vizsgálunk további alulbiztosítottságot. Természetesen az ügyfélnek lehetősége van ettől eltérni felfelé. A kutatásban a lakásbiztosítással rendelkezők 62 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt időszakban valamilyen jelentősebb felújítást végzett a lakásán. Ugyanakkor az is kiderült, hogy ötödük nem beszélt az értékesítő partnerével vagy a biztosítójával arról, hogy a biztosítást hozzá kellene igazítani a megváltozott körülményekhez.

Mi mindenkinek azt javasoljuk, hogy 1-2 évente mindenképpen nézzék át a biztosítási szerződésüket. Valljuk, hogy egy lakásbiztosítás akkor nyújt igazi védelmet, ha nem csak a lakásra, házra, hanem az egész otthonra szól egyfajta családi biztosításként, ezért nemcsak egy lakásfelújítás után érdemes átnéni, de ha az élethelyzet megváltozik, ehhez is érdemes a biztosítást is hozzáigazítani. Az ügyfeleknek egyébként ez nem feltétlenül megterhelő, egy 1 millió forintos konyhafelújítás például a biztosítás havi díját 60-90 forinttal emelné meg.

Na és a szerződések évfordulós indexálása, az nem elég?

Az indexálás csak abban segít, hogy amit már bebiztosítottunk, annak az értékét mindig megkapjuk. Ha egymillió forintért tudtunk megvenni egy konyhát, annak az inflációval növekszik az értéke, lehet, hogy egy év múlva 5 százalékkal drágábban tudnánk megvenni. Az indexálás abban segít, hogy mindig megkapjuk a példában említett konyha aktuális értékét, nem segít viszont abban, ha valaki épített egy konyhát és erre is ki kellene terjeszteni a védelmet. Akkor is érdemes a felülvizsgálat, hogy ha valakinek megváltozik az élethelyzete, pl. valaki elköltözött a családból, vagy a nagyszülők odaköltöztek, és szeretne egy élet-, baleset- és egészségbiztosítást hozzárakni vagy éppen kivenni a szerződésből. Ez akár a biztosítási díj csökkenését is eredményezheti.

Szakmai szervezetek az elmúlt években többször is aggodalmuknak adtak hangot az egyszerűsített, ún. "dobozos" lakásbiztosításokkal kapcsolatban. Mint mondják, a tömegesen megköthető biztosítások legfeljebb egy átlagos ügyfél átlagos igényeire lettek kialakítva. Ön is osztja ezt a véleményt?

Maximálisan osztjuk a Mabisz véleményét, mi a tanácsadásban hiszünk. Az új termékünk, a Vesta Lakásbiztosítás is ennek megfelelően készült el. Leülünk az ügyféllel, megbeszéljük az igényeit a családdal kapcsolatban is, ajánlást teszünk, és az ügyféllel közösen alakítjuk ki és szabjuk egyénre a biztosításukat, hogy mindenki csak azt vegye meg, amire szüksége van. El tudok képzelni olyan marginális helyzeteket, amikor valakinek van egy üres lakása, amit szeretne elemi károk ellen biztosítani, ezekben a helyzetekben jól jöhet egy dobozos termék, amit akár az interneten is meg lehet venni, de alapvetően a személyre szabott biztosításokban hiszünk.

A komplex, személyre szabott szolgáltatási csomagokhoz tehát elengedhetetlen a személyes tanácsadás. Mi a helyzet az Y generációval? Az ő elérésükhöz elengedhetetlen ma a digitalizáció.

Vesta Lakásbiztosításunkat egy olyan program segíti, ahol az üzletkötő és az ügyfél közösen ül egy egyszerű és átlátható felület előtt, ahol aktiválhatnak, kikapcsolhatnak fedezeteket, mindegyiknek látszik az ára, mindegyiknél van egy rövid és közérthető magyarázat, hogy mire vonatkozik, és mire nem az adott védelem. Tervezzük, hogy ezt az interneten keresztül akár önkiszolgáló jelleggel is oda tudjuk adni az ügyfeleknek.

Az ügyfelek többsége rendkívül árérzékeny. Ön szerint mennyire tekinthetők drágának ma a lakásbiztosítások?

Ezt többféleképpen meg lehet közelíteni. Ausztriában például egy azonos biztosítási védelem ára 1,5-2-szerese a magyarnak. 30-35 ezer forintért ma nagyon jó lakásbiztosítást lehet kapni Magyarországon, ugyanerre az ingatlanra Ausztriában 50-60 ezer forintnak megfelelő összegért tudnánk biztosítást kötni. De maradjunk a magyar áraknál.

Asszisztencia szolgáltatásokat adunk, orvosi call center szolgáltatást nyújt több biztosító, ezek mind beleférnek ebbe a 30-35 ezer forintos átlagos éves díjba. A már említett kutatásunk is azt mutatta meg egyébként, hogy a lakosság számára sem az ár a legfontosabb tényező, amikor megkötnek egy szerződést, sokkal inkább számít például a gyors és korrekt kárrendezés vagy az, hogy a lakásbiztosítás személyre szabott legyen.

Megoszlik a vélemény a lakásbiztosításokhoz igényelhető kiegészítő szolgáltatásokról (kisállatbizt, bankkártyabiztosítás, stb.). Míg a piac egyik fele, főként a költséghatékonyság miatt, elkezdte kiszórni ezeket a csomagokból, más éppen ezekkel az extrákkal próbálja lenyűgözni az ügyfeleket. Önök melyik vonalat képviselik?

Az új termékünkben azt szeretnénk megvalósítani, hogy mindenki azt vegye meg, amit szeretne. Abban hiszünk, hogy a lakásbiztosítás otthonbiztosítás, tehát minden olyan élethelyzetre adjon megoldást, ami az otthonnal kapcsolatos. Az új lakásbiztosításunkban 62 féle fedezet közül lehet választani. Megerősítettük az egészségbiztosítási vonalat, komoly második orvosi vélemény szolgáltatás is elérhető, orvosi asszisztenciát is nyújtunk, de újdonságaink között vannak olyan szolgáltatások is, melyek a különböző adathordozókon tárolt adatok, például a laptopra mentett pótolhatatlan családi fotók károsodása esetén adnak szolgáltatást, vagy az internet használatához nyújtanak telefonos támogatást, ami idősebbek számára lehet nagy segítség. Amiért ezek előnyösek lehetnek az ügyfélnek, függetlenül attól, hogy megveszik-e a mi termékünkben vagy kiválasztanak egy emelt szintű csomagot egy másik biztosítónál, talán az, hogy nagyon egyszerűen és kevés bürokráciával kaphatnak sokfajta biztosítást, sokszor olcsóbban, mintha ezeket külön-külön vennék meg. Szinte minden biztosítónál elérhető élet-, balesetbiztosítási védelem is az otthonbiztosítások mellé, ahol jellemzően mindenkire vonatkozik a fedezet, aki ott lakik, külön bürokrácia nélkül.

Árban mekkora a különbség, ha csak az alapbiztosítást választjuk, vagy ha a csomag mind a 62 féle fedezetet tartalmazza?

Nagy különbségek lehetnek, mert, ha valakinek van egy budai villája, ami kellően nagy alapterületű, akkor kiválaszthatja az összes kiegészítőnket, az is csak 10 százalékkal fogja megemelni az árat. De egy kis alapterületű lakásnál, akár a kétszeresére is felmehet ez az ár. Az a legfontosabb, hogy mindenki azt vegye meg, ami neki fontos. Úgy alakítottuk ki az értékesítést, hogy az ügyfél mondja meg, hogy mit szeretne, és tudjon akár az árak alapján is finomhangolni.

Sokan nem tudják, hogy egy lakásbiztosítási szerződéskötéssel az ügyfél kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettséget is vállal. Mit is jelentenek ezek a kifejezések? Milyen gyakran szokott felmerülni ezek miatt (jog)vita káresemények esetén?

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni, olyanokat várunk el az ügyfelektől, amiket józan paraszti ésszel amúgy is megcsinálnának. Nem is szokott sűrűn előfordulni olyan vitás eset, amikor valaki ezeket a nyilvánvaló dolgokat nem tette volna meg. A kármegelőzés az, amikor azt várjuk el az ügyféltől, hogy vigyázzon a saját értékeire és tegyen meg minden észszerű óvintézkedést a saját tulajdona védelmére. Például, ha elmegy otthonról, zárja be az ajtót. Vagy ha a nyaralót elhagyják télre, víztelenítse a vezetékeket, hogy azok ne fagyjanak be. A kárenyhítésnél is mindössze annyit várunk el, hogy tegye meg azt, amit amúgy is megtenne, pl. ha van egy csőtörés, akkor az ő eszközeivel igyekezzen a kárt enyhíteni, zárja el a főcsapot, és ne várja meg a kárszakértőnket. Csak érdekességképpen említem meg, hogy egy kisebb tűzesetnél, ami nagyobb is lehetett volna, az ügyfelünk az összes, a keze ügyében lévő eszközzel, konkrétan egy szódásszifonnal és két üveg borral is elkezdte oltani a tüzet, miután értesítette a tűzoltókat, úgyhogy a biztosítónk nemcsak a tűz okozta kárt térítette meg, hanem a bor és a szóda árát is.

Azért az sűrűn felmerül, hogy hiába volt kulcsra zárva az ingatlan, a biztosító szerint nem volt megfelelő a zárszerkezet.

Egy átlagos ügyfélnél egy egyszerű mechanikai zárszerkezet elég A biztosítók szövetségének honlapján részletes tájékoztató található a betörésvédelemmel kapcsolatban, de a saját biztosítási feltételünkben is fényképes tájékoztatót adunk a megfelelő zárszerkezetekről.. Amit említesz, olyankor fordulhat elő, ha nagyobb érték volt a lakásban, és ott egy nagyobb védelmet várt el a biztosító. Ilyen esetben egyébként mi mindig kimegyünk és szemlézzük ezeket a házakat, és az ügyféllel közösen állapodunk meg abban, hogy ha esetleg hiányosnak találjuk a védelmet, akkor mit kell még beépítenie.

"Minek kössek biztosítást, úgyis csak a gazdagokhoz törnek be?" Ezt is gyakran hallani, ha a lakásbiztosításokról esik szó egy családi- baráti beszélgetés során. Mit gondol erről?

Ez tévhit. A betörők nem válogatnak, oda mennek be, ahová be tudnak menni könnyen, és visznek mindent, ami mozdítható és értékes. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy a statisztikák azt mutatják, hogy a kárkifizetések többsége valamilyen elemi kárhoz kapcsolódik. Vihar, jég, beázás. Maguk az ügyfelek sem a betöréstől félnek a legjobban, a kutatásunk azt mutatja, hogy ők is az elemi károktól tartanak leginkább. Ez elsősorban a tűz, mindenféle elektromos hibák okozta kisülések, károk, vihar, és csak a 4-5. helyen említik a betörést. Szerintem az ügyfelek többsége tudja, hogy egy lakásbiztosítás nemcsak erről szól, hanem sokkal többről.

Fotók: Todoroff Lázár