Rengeteg pénzt húzott ki a magyarok zsebéből a klímaváltozás 2023-ban: sokaknak halvány fogalmuk sincs

A globális felmelegedés napjainkban már a mindennapi életünkre is kihat: az elmúlt években egyre gyakrabban szembesülhetünk szélsőséges időjárási eseményekkel és az ezek által okozott károkkal. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is komoly viharok sújtották hazánkat, melynek eredményeként a Generali Biztosító 2023 január-december közepe között több, mint 58.000 lakás és társasházzal kapcsolatos elemi kárbejelentést kapott – mely az elmúlt három év adatait tekintve rekordnak számít.

A lakosság fele már a klímaváltozást tartja az egyik legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek

Míg pár évtizeddel ezelőtt pontosan tudni lehetett, hogy milyen körülményekre számíthatunk az adott évszakban, mára ez megváltozott. Árvíz, felhőszakadás, jégverés, fagy, a korábbi évektől eltérő, nagy mennyiségű hó: csak néhány szélsőséges időjárási jelenség, melyek a megnövekedett előfordulási arány miatt 2023-ban már a mindennapi életünkre is kihatással voltak. A kiszámíthatóság az időjárással kapcsolatban megszűnt létezni: az elmúlt évek során tavaly meglepő módon érkezett a november végi havazás, ami az utóbbi időben egyáltalán nem volt jellemző.

A klímaváltozás következtében a Dunántúlon például akár nyolc nappal is megnövekedhet az éves extrém szeles napok száma.

Ezen körülmények következtében a társadalom nagy része egyre inkább tart az esetleges elemi károktól, melynek hatására a korábbinál sokkal fontosabbnak gondolják a vagyontárgyak megóvását, biztosítását. A biztosító 2023-as őszi, reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a 18-65 éves hazai lakosság 49%-a gazdasági változás és az infláció után a klímaváltozást, valamint az extrém időjárási körülményeket tartja a legnagyobb jövőbeli fenyegetésnek. A megkérdezettek 68%-a rendelkezik jelenleg lakásbiztosítással, míg a teljes lakásállomány tekintetében hazánkban 75% körüli ez az arány.

Épületeket és rekordokat döntögető számok

A biztosítóhoz már 2023 első – általában nyugodtabbnak mondható – három hónapjában kiemelkedően sok elemi kárbejelentés érkezett: januárban 3800, márciusban pedig több, mint 4200. A február 4-én országszerte pusztító szélvihart követően például, kevesebb, mint 48 óra alatt közel 2500-an keresték meg a biztosító társaságot: ezek értéke a vállalat becslése szerint mintegy 350 millió forint volt.

A nyári hónapok meteorológiai jelenségei is radikálisan megváltoztak az elmúlt években.

A változatlanul meleg napokat felváltotta a kiszámíthatatlan, forró, de mindeközben viharos nyár, melynek következtében a cég tavaly augusztusban kapta a legtöbb szélsőséges időjárási jelenség okozta kárbejelentést, szám szerint több mint 15 ezret.

A vállalat 2023. december közepén készült adataiból az is kiderült, hogy az előző évekhez képest tavaly is az országszerte pusztító viharok következtében érkezett a legtöbb bejelentés – több, mint 37.000 db., melynek átlagos kártérítési összege 100 ezer Forint fölött alakult. Azonban a jégverés (több, mint 1800 db bejelentés), a villámcsapás és annak másodlagos hatásai  (közel 5800 bejelentés), valamint a felhőszakadás (több, mint 3000 db bejelentés) is jelentős károkat okozott országszerte. Árvizekből sem volt hiány a tavalyi évben, a Generali Biztosítóhoz közel 45 bejelentés érkezett ennek kapcsán.

Jobb félni, mint megijedni

A kiszámíthatatlan időjárási viszonyok következtében mára már rendkívül fontossá vált a megfelelő, személyre szabott biztosítás, ami átfogó védelmet nyújt családunk részére – ennek pedig leginkább akkor van hatalmas jelentősége, amikor bekövetkezik a baj.

A jól megkötött biztosítás, a kárenyhítés, a fotózás, a dokumentálás, az online kárbejelentés és a videós kárrendezés, a real time kifizetés azok a lépések, amelyek kipipálása hozzásegítheti a károsultat ahhoz, hogy kára megtérüljön, illetve minél hamarabb történjen meg a kifizetés

– hangsúlyozza Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. kárrendezési igazgatója. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a leggyakoribb káreseményekre adott fedezetek (vihar, csőtörés, beázás, tűz, üvegtörés) alapvetően a lakásbiztosítások részét képezik, ám sok esetben a biztosítási összegek nem fedezik a felmerülő kockázatokat. Ezt alulbiztosítottságnak, alulbiztosításnak nevezzük – ami azt jelenti, hogy a kifizetett kárösszeg nem olyan mértékben fedezi a javítás, az újjáépítés vagy az újrabeszerzés költségeit, mintha megfelelő mértékű biztosítási összeggel bírt volna a szerződésünk.

Ezért érdemes időnként átnézni a biztosítást, az egy négyzetméterre eső, úgynevezett újraépítési értékét aktualizálni az időközben bekövetkezett árváltozások figyelembevételével.