Láthatatlan gyilkos vadászik a magyarokra: a saját munkahelyén is óriási veszélyben van mindenki

A legfrissebb adatok szerint 2022-ben Magyarországon 21 273 munkabaleset történt, amiből összesen 68 volt halálos kimenetelű. A KSH statisztikáiból kiolvasható az is, hogy ezer alkalmazottra összesen 5,2 munkabaleset jutott a tavalyi évben. A tavalyi adat néhány száz esettel egyébként alacsonyabb volt mint, amennyit 2021-ben jelentettek. Sőt, halálos áldozatot követelő szerencsétlenségből is 16-al kevesebb volt. Ez önmagában annyira alacsony szám, hogy az elmúlt tíz évben csak 2020-ban volt ennél kevesebb.

Halálos kimenetelű balesetekből tehát érezhetően kevesebb van, de miközben 2011 és 2014 között a munkabalesetek száma sosem érte el a 20 ezret, addig 2015-től ez a szám stabilan 20 ezer fölött van. Persze úgy, hogyha az elmúlt kicsivel több mint egy évtizedet vizsgáljuk, akkor a foglalkoztatás mostanság jár a csúcsra Magyarországon. Az adatokat elemezve kiderült az is, hogy a 2019-es 24 ezres számról 2020-ra jóval kevesebb 20300 munkabaleset jutott. A csökkenés persze nem véletlen, a koronavírus járvány miatti lezárások okán sokkal kevesebben töltöttek sokkal kevesebb időt munkahelyeiken.

Látva azonban a tavalyi számokat, kíváncsiak lettünk, hol, milyen munkakörökben és még inkább milyen okozó tényezők a leggyakoribbak akkor, halálos kimenetelű munkabalesetről van szó. De először is, munkabalesetnek tekintendő az a 3 napon túl gyógyuló, bejelentett baleset, amely a munkát végző személyt a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül a baleset helyétől és időpontjától. Halálos munkabaleset pedig az a munkabaleset, amelynek bekövetkezésétől számított 1 éven belül a sérült – az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben – életét vesztette.

Hol hal meg a legtöbb magyar dolgozó?

Mielőtt mélyebbre ásnánk a halálos munkabalesetek adatai között, érdemes megemlíteni, hogy a statisztika a halálos kimenetelű baleset mellett további két, súlyosabb kategóriát is megjelöl. Ezek egyike a súlyos csonkulásos kimenetelű munkabaleset, a másik pedig az egyéb súlyos kimenetelű munkabaleset Előbbiből összesen 24 darab történt tavaly, ami 20 százalékos csökkenés 2021-hez képest, egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetből azonban jóval több volt, az esetek száma 44 százalékkal haladta meg a 2021-es évet. Ezzel együtt, az összes súlyos kimenetelű baleset ha alig is, de 1,3 százalékkal csökkent egy év alatt, miközben a csonkulásos esetek száma összességében szintén csökkent, 17 százalékkal.

De akkor nézzük területileg, hogy történt a legtöbb halálos kimenetelű baleset. A lista élén Budapest végzett, itt összesen 11-en veszítették életüket munka közben. A második Pest megye lett, itt 9-en haltak meg munkavégzés közben, miközben a harmadik helyen holtverseny alakult ki Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád között, mindkét megyében egyaránt heten haltak meg. A mérleg másik oldalán volt viszont három olyan megye is, ahol egyetlen egy halálos munkabaleset sem történt, ezek: Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék voltak.

Ha településekről a vállalatok mérete felé fojtatjuk a kutatásokat, akkor kiderült, hogy Magyarországon az igazán kicsi vállalkozásoknál halnak meg messze a legtöbben. 2022-ben például az 1-9 főt foglalkoztató cégeknél veszítették az életüket 39-en, amit a 10-49 fős vállalatok követtek 20 halálos kimenetelű esettel. Ez azt is jelenti, hogy az összes halálos kimenetelű baleset 87 százaléka 1-50 fős vállalatoknál történik hazánkban. Ehhez képest 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégnél csupán 3 halálos eset történt, de 50-249 főt foglalkoztatónál is „csupán” 5.

A halálos kimenetelű munkabalesetek korosztályosan is jól körülhatárolhatók. Míg 2022-ben 18-34 éves kor között 13-an veszítették életüket, addig 45 fölött összesen már 42-en. Ugyancsak felülreprezentáltak a halálos baleseteknél bizonyos munkaterületek is. Ahogy hosszú évek óta folyamatosan, úgy 2022-ben is az építőiparban veszítették a legtöbben életüket, számszerűen 21-en. Sokatmondó adat, hogy az építőiparon kívül egy másik ágazat sem érte el még a 10 halálesetet sem. A második legveszélyesebb terület egyébként a mezőgazdaság volt, a harmadik pedig a szállítás, raktározás, posta, távközlés – már ami a halálos kimenetelű balesetek számát illeti.

Ugyanis például a mezőgazdaságban az összes baleset száma (568) nagyságrendekkel elmaradt például a feldolgozóipar (3749), a gépipar (4127), a kereskedelem (2504), a szállítmányozástól (2945), viszont sokan meghaltak. Ugyancsak viszonylag kevésnek számít ezen a listán az építőipar összesen 1018 balesete, miközben a halálos esetek száma magasan is volt a legmagasabb. Érdekes adat az is, hogy miközben a tavalyi évben 61 férfi veszítette életét munkavégzés közben, addig nők közül csupán 7-en. Egy női áldozattal járó halálesetre tehát majd 9 férfit érintő haláleset jutott.

Ha biztonságos munkákat nézzük, nem nagy meglepetésre a pénzügyi tevékenység nem számít túl veszélyes üzemnek, senki nem halt meg munka közben olyan, aki ezen a területen dolgozik. Ennél érdekesebb ugyanakkor, hogy a bányászat is kifejezetten biztonságosnak számít, itt sem történt haláleset, ahogy a vendéglátásban sem. Ennél is figyelemfelkeltőbb viszont az, hogy a nyomozási, biztonsági tevékenységet végzőknél is rendkívül alacsony már a balesetek száma is, de haláleset is csak kettő volt a tavalyi évben. Látva a statisztikákat, azt mondhatjuk, hogy

halálesetek szempontjából a legveszélyesebb munka az, ha valaki az építőiparban dolgozik Budapesten, ráadásul egy meglehetősen kis, 1-9 embert foglalkoztató cégnél.

Szintén veszélyes a mezőgazdaságban is dolgozni, hiszen bár itt relatíve kevesebb a baleset, de ha megtörténik a baj az igencsak súlyos következményekkel járhat. Nem nagyon kell viszont félnie egy hevesi, nógrádi vagy szabolcs-szatmár-beregi dolgozónak, ahogyan a pénzügyi területeken dolgozóknak sem. Sőt, igazából a szolgálatoknak, a nyomozati vagy biztonsági tevékenységet folytató dolgozóknak sem kell pánikolniuk, munkájuk ellenére meglehetősen nagy biztonságban vannak.

Mi okozza a legtöbb halálos munkabalesetet?

Miután kiderítettük, földrajzilag és munkaterületileg hol vannak legnagyobb veszélyben a magyar dolgozók, kíváncsiak lettünk arra is, mi okozza pontosan a legtöbb halálesetet. Itt a statisztika némileg megbicsaklik, mert bár az összesített adataink már 2022-re is megvannak, egyelőre a legkorábbi, az okozó tényezőkre elérhető adatsor 2020-as. Így most a 2019-2020-as adatokat vizsgáltuk, arányait tekintve ugyanis ezek is előremutatók.

Azt ugye a bevezetőnkben már írtuk, hogy 2020-ban sokkal kevesebb halálos kimenetelű baleset történt, mint 2019-ben. Ez pedig nagy valószínűséggel annak volt köszönhető, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sokakat korlátoztak munkavégzésükben meglehetősen hosszú ideig. Ezzel együtt érdekes tény, hogy a legtöbb halált okozó rendellenesség általában vagy

• anyagi tényező törése, repedése, hasadása, csúszása, esése, dőlése vagy;
• a gép, közlekedési eszköz vagy anyagmozgató gép, kéziszerszám, tárgy, állat feletti irányítás (részleges vagy teljes) elvesztése vagy;
• a személy csúszása, botlása és elesése, esése.

2020-ban például ugyanúgy a gép, közlekedési eszköz vagy anyagmozgató gép, kéziszerszám, tárgy, állat feletti irányítás (részleges vagy teljes) elvesztése okozta a legtöbb halálos munkahelyi balesetet, mint 2019-ben. 2020-ban viszont a második legsúlyosabb okozó tényező a csúszás, botlás, elesés volt, míg 2019-ben a második legtöbb életet az tényező törése, repedése, hasadása, csúszása, esése, dőlése okozta. Akárhogy is, a top három okozó rendellenesség ugyanaz volt mindkét évben.

Ezekhez képest figyelemfelkeltőbb, hogy míg 2019-ben 12-en haltak meg fizikai igénybevétel nélküli (általában külső sérüléshez vezető) mozdulat okozta balesetben, addig 2020-ban ebből csupán kettő volt. Mindkét évbe meglehetősen kevés halált kívánt viszont a túlömlés, felborulás, szivárgás, elfolyás, elpárolgás, kibocsátás, ahogy a sokk, ijedség, erőszak, agresszió, fenyegetés is.

Látva az okozó rendellenességek statisztikáit, és azt, hogy milyen munkaterületek számítanak a legveszélyesebbnek, szépen összeáll a kép, hogy mind az építőiparban, mind pedig a mezőgazdaságban mennyire sok olyan körülmény állhat fel, aminek szerencsétlen bekövetkezése könnyen halált okozhat. Más ugyanis megcsúszni egy építkezésen, mint egy irodában, de sokkal nagyobb eséllyel repedhet vagy dőlhet el olyan tárgy is ezeken a helyeken, amik súlyos sérüléseket okozhatnak. Arról nem is beszélve, hogy például az építkezéseken vagy a mezőgazdaságban megannyi gépet és eszközt használnak az ott dolgozók, amik szintén komoly bajokat idézhetnek elő.