Támadás alatt állunk: pillanatok alatt kifosztják a bankszámládat

"Az utóbbi hónapokban megnőtt az adathalász támadások száma, melyek nem közvetlenül a bankok, hanem elsősorban az ügyfelek ellen irányulnak. Egyre testreszabottabb, meggyőzőbb támadásokat látunk. Már a magyar nyelvvel sincs akkora problémája a bűnözőknek, mint néhány évvel ezelőtt, ezért indokolt az óvatosság" - nyilatkozta Biró Gabriella, az MNB informatikai felügyeleti főosztályának vezetője a Portfolionak.

"A pénzintézeteknek fontos feladata az ügyfelek tájékoztatása a biztonságos elektronikus bankolás alapvető szabályaira. Úgy látom, hogy alapvető módszertani, működésbeli változást nem hozott a GDPR, de a prioritások kicsit átrendeződtek, a korábban is létező adatvédelmi és adatbiztonsági feladatok nagyobb hangsúlyt kaptak" -folytatta a szakember.

A szakember szavait jól példázzák a legutóbbi esetek, melyekről a Pénzcentrum is beszámolt: megpróbálták kifosztani a Telenor, az OTP és a CIB bankügyfeleit is.

Egyre fontosabb a tudatosság

Minél több időt töltünk számítógépeink és mobiltelefonjaink előtt, annál valószínűbb, hogy előbb vagy utóbb internetes csalók áldozataivá válunk. Azért is, mivel egyre agyafúrtabb trükkökk jönnek szembe velünk nap mint nap. Éppen ezért egyre fontosabb a tudatosság internetezés közben is, akár egész nap az weben dolgozunk, akár csak hobbiból szörfözünk holtidőben.

Amióta egy gombnyomással vásárolhatunk, vagy éppen utalhatunk, megsokszorozódott az adathalászok száma is. 100 százalékos biztonságban talán sosem leszünk az online térben, de rengeteg dolgot tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük az áldozattá válásunk esélyét - nyilatkozta Suzanne Raftery a brit rendőrség korábbi nyomozója a Daily Mailnek.

Fontos, hogy legyünk sokkal tudatosabb internethasználók, és vigyázzunk jobban a nehezen megkeresett pénzünkre minden felületen. Összeszedtünk néhány hasznos tippet biztonságtechnikai szakemberek segítségével, melyek betartása mellett elkerülhetjük, hogymi is áldozattá váljunk

• Sose válaszoljunk gyanús emailekre. Hiába érkezik látszólag megbízható forrástól, mint a bankunk, kormányzati szervek, közműszolgáltatók. Gyakori trükk, amikor azt írják az emailben, hogy a számlánk veszélybe került, és adatfrissítésre van szükség. Kéretlen emailekben található linkre sose kattintsunk, bármily hitelesnek is tűnik a levél!
• De biztos mindenki kapott már olyan spamet is, amiben pénzvisszatérítést ígérnek, esetleg egy váratlan nyereményről küldenek értesítést. Ezek a levelek jellemzően egy linket is tartalmaznak, melyek egy olyan weboldalra irányítanak át, ahol a személyes adatainkat kell megadnunk. Győződjünk meg róla, hogy a spam szűrőnk be van kapcsolva, ám ha mégis átcsúszik, olvasás nélkül töröljük őket a postaládánkból.
• Egy friss trükk: a csalók gyakran adják ki magukat telefonon keresztül bankunk, vagy egyéb szolgáltatónk emberének, esetleg rendőrnek, akik arra figyelmeztetnek, hogy csalás áldozata lettünk, miközben épp most fosztanak ki minket. Akkor se dőljünk be nekik, ha már rengeteg információt tudnak rólunk, nevünket, címünket, hiszen valószínűleg lopták ezeket az adatokat is.
  
• Előfordulhat, hogy arra buzdítanak a csalók, hogy utaljunk bizonyos összeget egy számlára valamilyen homályos okból kifolyólag. Fontos tudni, hogy ebben az esetben a bankok a legritkább esetben adják vissza a pénzünket.Ezzel szemben, ha kártyánkkal fizetünk sokkal nagyobb biztonságban vannak személyes adataink. Sőt, a Pay Pal fizetési mód is sokkal biztonságosabb, mint az utalás.
• Használjunk okos jelszavakat! Ugyanazt a jelszót használni az összes online felületen kényelmes, ám rendkívül veszélyes dolog. Elég, ha csak egyszer szivárog ki, utána már szinte mindenünk veszélybe kerül. Az olyan alkalmazások, mint a Lastpass vagy a Onepassword segítenek megjegyezni valamennyi jelszavunkat és biztonságos körülmények közt tárolják is azokat. Készítsünk hosszú, bonyolult, random jelszót, és ha lehet, válasszunk kétlépcsős beléptetőrendszert: mielőtt hozzáférünk az oldalhoz egy SMS-ben kapott kóddal is igazolni kell magunkat - pláne ha a banki felületekre jelentkezünk be.
• Lakcímváltozás esetén azonnal jelezzük az összes hivatal és bank felé, hiszen egyetlen hivatalos számla vagy kivonat is rengeteg személyes információt tartalmaz rólunk, mely ha rossz kézbe kerül, rendkívül veszélyes lehet.
• Legyünk óvatosak, gondoljuk át, milyen személyes információt osztunk meg magunkról a közösségi portálokon, és figyeljünk oda, hogy megfelelőek legyenek a biztonsági beállítások, azaz csak azok férjenek hozzá, akiket ismerünk és akikben megbízunk.
  
• Mielőtt vásároljunk egy online felületen, győződjünk meg róla, hogy valódi az oldal, ténylegesen árul is valamit. Az eBayen például naponta többszáz kamu hirdetést jelentenek a felhasználók.