Mégis, miért drágább egy rakat magyar élelmiszer itthon, mint a környező országokban?

Mint azt olvasóink megszokhatták, az idén 20. születésnapját ünneplő Pénzcentrumon hosszú évek óta rendszeresen foglalkozunk azzal, milyen árak vannak a környező – és olykor kicsit messzebben fekvő – országok boltjaiban. Ezen összehasonlításaink nem öncélúak, minden esetben azt szolgálják, hogy egyrészt bemutassuk, figyelembe véve az ún. vásárlóerő-paritást (PPP), az életszínvonal hazai alakulását. Illetve tesszük ezt azért is, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy egyes gazdaságpolitikai intézkedések – mint például a világbajnok Áfa vagy a különadók – milyen hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra és így a fogyasztókra.

Mint azt olvasóink megszokhatták, a száraz makrogazdasági fejtegetések helyett jellemzően konkrét példákon keresztül mutatjuk be a regionális és nemzetközi különbségeket, mert azt valljuk, hogy így a bonyolult gazdasági- és gazdaságpolitikai folyamatok is érthetőbbek. Az elmúlt időszakban ilyen kézzel fogható példa volt, többek között a Londonban olcsóbb Gyermelyi tészta, a számos országban is elérhető Pick téliszalámi, illetve a máshol fillérekért árult Barilla tészták és Barilla szószok, vagy épp a fiatalok nagy favoritja, az amerikai Prime üdítőital, illetve a Doritos chips.

Vannak persze ellenpéldák is, amelyek ára jobbára azt a sémát követi, amit várnánk. Így a szlovákoknál is kapható Piros Arany, Gulyás-, valamint Fokhagymakrém, illetve a Vénusz napraforgóolaj jóval olcsóbb a határ túloldalán, északi szomszédunknál.

Nem árt tehát figyelni, ha vérbeli bevásárlóturistaként lépjük át az országhatárt, hiszen vannak termékek, amiken sokat foghatunk, míg más tételekkel a kosarunkban csak a pénztárcánk bánja az „élelmes” kiruccanást. Számos alkalommal hoztunk átfogó példákat arra is, hogy egy nagyobb bevásárlás esetén hol jövünk ki jobban vagy épp rosszabbul. Ilyen volt a Pénzcentrum vlogjának, a CashTag-nek az év eleji, több ország bolti árait felfedező adása, de tavaly év végén írtunk arról is, mennyit spórolhat a család, ha Horvátországban intézik a karácsonyi nagybevásárlást. Illetve a közösségi médiumok segítségével kalandoztunk a román szuepermarketekben is, és ez csak néhány példa a megannyi közül, amelyek mind megtalálhatóak a Pénzcentrum VÁSÁRLÁS rovatában.

És bár cikkeinkben, mint azt fentebb is említettük, jellemzően konkrét, kézzel fogható példákkal illusztráljuk a bonyolult gazdasági folyamatokat, nem áll tőlünk távol a makrogazdasági okfejtés sem, cikkeinkben is rendre kitérünk az okokra, hogy az árcédulák mögé lássunk. De a témában nemrég részletes elemzést közölt a Portfolio is, így cikkünk további részében most ezen tényfeltáró elemzés részleteit osztjuk meg összefoglalva olvasóinkkal, némileg közérthetőbb formában.

Ezért drágább az élelmiszer itthon, mint Németországban

Mint azt tényfeltáró írása elején a vendégszerző, azaz Braunmüller Lajos, aki a Portfolio Csoporthoz tartozó Agrárszektor főszerkesztője sommázza: a magyar élelmiszertermékek hazai értékesítése jelentősen drágább, mint Németországban vagy más európai országokban, ezért több országban is olcsóbban kaphatók még magyar márká is, mint Magyarországon. A szerző hozzáteszi: e jelenség hátterében elsősorban a hazai gazdasági és szabályozási környezet áll.

A magasabb árak mögött többek között az eltérő Áfa, a csomagolóanyagok utáni díjak és a kiskereskedelmi terhek állnak

- fogalmaz Braunmüller Lajos, aki szerint a helyzetet csak súlyosbítja, ha figyelembe vesszük az EU-ban uralkodó jobb jövedelmi viszonyokat.

Ráadásul meglátása szerint a magyar termékek külföldön való alacsonyabb árazása felveti a hatékonyság kérdését is. A magyar élelmiszeripar hatékonyságának hiányosságai és a beruházásokhoz kapcsolódó magas kamatkörnyezet részben magyarázzák ezt a jelenséget - írja. Hozzáteszi, hogy a verseny erősségét illetően megfigyelhető, hogy a kisebb hazai piac kevésbé intenzív versenyt tesz lehetővé, ami elősegíti az áremeléseket. Ezzel szemben az európai piac sokkal versenyképesebb.

A magasabb infláció és bérszínvonal pedig további tényezők, amelyek mind befolyásolják az árak alakulását - emelik ki a cikkben.

Továbbá az elemző szerint az értékesítést és csomagolást terhelő eltérő adók és díjak is fontos szerepet játszanak az árkülönbség kialakulásában. Illetve kiemelt figyelmet érdemel az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (angolul: extended producers responsibility, EPR) rendszere Magyarországon, amely jelentős költségnövekedést okoz a gyártóknak.

Végezetül a cikk tételesen kifejti, a sok szakértő szerint talán leginkább árfelhajtó tényezőket is. Ezek a világbajnok, 27%-os magyar Áfa; a szektort sújtó különadók, illetve a piaci bizonytalanságok és szabályozások. Mint írja:

• Az általános forgalmi adó (Áfa) országonként eltérő mértékű alkalmazása szintén hozzájárul az árkülönbségekhez. Magyarországon az Áfa mértéke jelentős terhet ró a termékekre, amelyet a fogyasztókkal fizettetnek meg.
• A kiskereskedelmi szektort sújtó terhek, mint például a kiskereskedelmi különadó, tovább növelik a termék végfelhasználói árát. Ezeket a költségeket gyakran teljes egészében áthárítják a fogyasztóra.
• A piaci bizonytalanságok és szabályozások – mint például az ársapkák vagy kötelező akciók – szintén befolyásolják az árakat. Az exportot érintő tényezők között pedig meg kell említeni a szállítási költségeket és az árfolyam-ingadozásokat is.

Összességében tehát egy itthon gyártott termék külföldön történő olcsóbb értékesítése nem feltétlenül meglepő, tekintettel a hazai gazdaság sajátosságaira és adottságaira. Az elemzés rámutat arra is, hogy hasonló tendenciák fordított irányú import esetén is megfigyelhetőek lennének, ami tovább erősíti azt a feltételezést, hogy strukturális okok állnak az eltérő árazás mögött - összegzik az elemzésben.