Mibe fektessek 1-5 millió forintot? Így elbukni sem tudod, de még nagyot kaszálhatsz is vele

A befektetési lehetőségek száma szinte végtelen – nem csak arról van szó, hogy rengeteg befektetési termék között válogathatunk a piacon, hanem arról is, hogy ezeket számtalan módon vegyíthetjük egymással a saját portfóliónk kialakítása során. Részben ennek is köszönhető, hogy a „mibe fektessek x millió forintot?” kérdés megválaszolása meglehetősen nehéz – a lehetséges válaszok száma túlságosan magas, miközben a befektetésre szánt összeg nagysága fontos, ám korántsem elégséges információ.

Természetesen semmiképp sem akarjuk azt mondani, hogy az összeg nagysága nem fontos paraméter, hiszen minél kisebb az összeg, annál több lehetőségtől esünk el – 1 millió forintból még nem lehet gazdaságosan portfóliót építeni, ahogyan 10-15 millió forintból sem lehet ingatlant vásárolni. Arról nem is beszélve, hogy szinte biztosan nyitottabb lesz a kockázatosabb termékek iránt az, aki számára mondjuk 30 millió forint teljes elvesztése sem jelenti a világ végét, mint az, aki egy nap ebből a pénzből szeretne megélni vagy élete első ingatlanát megvásárolni. Azonban ugyanennyire fontos, ha nem fontosabb kérdés, hogy mennyi időre tudjuk nélkülözni a pénzt?

Minél hosszabb, annál jobb

Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb ideig tart egy befektetés, annál jobban járunk vele, főleg, ha merünk a kockázatosnak számító részvények felé is nyitni. Márpedig hosszú, 5-10-15 éves időtávon gondolkodva ezektől sem kell tartanunk – ha megnézzük a különböző befektetési eszközök (részvények, hosszú és rövid lejáratú kötvények, arany, USD) múltbeli teljesítményét akkor azt látjuk, hogy hosszú távon a részvények minden mást képesek megverni. Természetesen a múltbeli adatok alapján sosem hozhatunk 100 százalékosan biztos előrejelzést a jövőre nézve, ám a lenti grafikon azért igencsak sokatmondó.

A fentiek alapján tehát érdemes lehet onnan megközelíteni a kérdést, hogy mekkora időtávra vagyunk képesek nélkülözni a befektetésre szánt összeget?

Nagyon rövid, maximum néhány hónapos időtáv

A fentiek alapján talán könnyen kikövetkeztethető, hogy ilyen rövid időtávra nem ajánlott részvénybe tenni a pénzünket, hiszen ezek igen volatilis eszközök, amik rövid távon akár jelentősen mértékben is veszíthetnek értékükből. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha éppen szerencsétlen időpontban vásároltunk belőlük, akkor könnyen lehet, hogy néhány hónappal később akár kevesebbért vagyunk kénytelenek túladni rajtuk, mint amennyiért megvásároltuk őket.

Rövid, 5 év alatti időtáv esetén jobban járunk, ha állampapírba fektetjük a pénzünket – bár ezek kevésbé jövedelmező, ugyanakkor kiszámíthatóbb, ezáltal biztonságosabb termékek. Bár a lakosságnak szánt állampapírok a lejáratot megelőzően is bármikor eladhatók, néhány hónapos időtáv esetén mégis érdemes lehet a 3, 6 és 12 hónapos futamidővel elérhető Diszkont Kincstárjegyekben (DKJ) gondolkodni. Ennek oka, hogy az idő előtti kiszállásnak a legtöbb állampapír esetében a befektetett összeg 1 százaléka a költsége, így még ha a hosszabb lejáratú papírok között találunk is olyat, amelynek éves kamata meghaladja a kincstárjegyek hozamát, a visszaváltási díj miatt lehet, hogy mégis a DKJ-val járunk jobban. Ugyanakkor az idő előrehaladtával a hosszabb lejáratú papíroknak is egyre nagyobb az esélyük a visszaváltási díj ledolgozására, így 3 hónapot meghaladó, ám 1 éven belüli megtakarítási idő esetén már érdemes lehet elgondolkodni a hosszabb futamidejű állampapírok megvásárlásán is, mint például a nemrég megújult Magyar Állampapír Pluszon (MÁP+) vagy a Bónusz Magyar Állampapíron (BMÁP).

Itt érdemes még egyszer hangsúlyozni a befektetési termékekkel kapcsolatos költségek mértékének fontosságát is. A befektetési termékek megvásárlásakor kénytelenek vagyunk valamilyen szolgáltatót igénybe venni, amelynek bizony költsége is van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha még találunk is olyan terméket, amely az átlagnál jobban fial, a szolgáltató jutalékát szinte biztosan nem lesz képes néhány hónapon belül kigazdálkodni. És itt jön képbe az állampapírok másik nagy előnye, nevezetesen, hogy a Magyar Államkincstárnál ingyenesen juthatunk hozzá ezekhez a befektetési eszközökhöz, amiket ráadásul kamatadó sem terhel. Ez pedig hatalmas előnyt jelent abban az esetben, ha csak egészen rövid időre tudjuk befektetni a pénzünket.

Befektetés egy évre

A már fent leírtak értelmében az egy évre szóló befektetések esetén is az állampapír lehet a nyerő – a sima bankbetéteknél jóval magasabb kamatra számíthatunk, nagy meglepetések sem érhetnek minket, miközben a termék megvásárlása sem jár költséggel. Egy és kétéves futamidővel érhető el a Kincstári Takarékjegy, amely 1 évre 6% kamatot kínál jelenleg. Ugyanakkor ennél nagyobb, 6,25% kamatot termel egy év alatt a megújult MÁP+, amelyet kamatfordulókor veszteség nélkül lehet eladni, így jobban megérheti ebbe tenni a pénzt (az idő előtti kiszállás díja egyébként 0,5%).

Bár vannak ennél magasabb kamatot kínáló állampapírok is, egyéb okokból nem biztos, hogy azokkal jobban járunk 1 éves futamidő esetén – például a Bónusz Magyar Állampapír aktuális éves kamata 8,37%, ám ez éven belül akár többször is módosulhat, míg a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) évi 7,00%-ot nyújt 3 évre, ám az idő előtti kiszállás díja 1%.

A Prémium Magyar Állampapír aktuális éves kamata 7,90%, jóllehet ennek kamatfordulója 2025. áprilisában van – ezt követően az új kamatot a 2024-es infláció alapján fogják meghatározni. Ez alapján az új kamat várhatóan alacsonyabb lesz a jelenleginél. A papír futamideje 8 év, és bár ezt is el lehet adni idő előtt, ennek költsége megközelítőleg 1%, amivel szintén érdemes számolni a befektetést megelőzően.

Két- és hároméves befektetés

Amennyiben a pénzünket két évig is nélkülözni tudjuk, úgy a MÁP+ esetében az első évi 6,25% helyett már 6,50% kamatra számíthatunk. A FixMÁP évi 7%-a ezt továbbra is veri, ugyanakkor ennél a papírnál változatlanul terhelne minket az idő előtti kiszállás díja. Ugyanakkor lassan kihullik a versenyből a PMÁP – ennél a papírnál jelentős részben az infláció mértéke határozza meg a várható nyereséget, így a csökkenő infláció időszakában várhatóan ez egyre kevésbé lesz vonzó befektetés. Márpedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg arra számít, hogy hosszabb időtávon 5 százalék alatt marad az infláció, így két éves időtávon már nem valószínű, hogy a PMÁP lenne a tuti befektetés. Ugyanakkor jó választás lehet a már említett Kincstári Takarékjegy, amely 2 évre jelenleg évi 6,50% kamatot fizet.

Hároméves befektetés esetén már csak a MÁP+ és a FixMÁP tűnnek jó választásnak – előbbi ekkor már évi 6,75%-ot fizet, míg utóbbi változatlanul 7%-ot. Ekkora időtávnál azonban tovább erősiti a FixMÁP pozícióját, hogy a papír lejártakor nincsen visszaváltási díj sem.

Ötéves befektetés

A MÁP+ a negyedik évben évi 7,00%, az ötödik évben pedig évi 7,25% kamatot fizet jelenleg, így ilyen időtávon már ez lehet a tuti befutó. Bár vannak jelenleg ennél nagyobb kamatot is kínáló papírok (BMÁP, PMÁP), ezeknél – mint írtuk – hosszú távon nagy a bizonytalanság, és jelen tudásunk szerint inkább arra számíthatunk, hogy a későbbiekben csökkeni fog az ezekkel elérhető nyereség mértéke.

Ekkora időtávnál egyébként már érdemes lehet a pénz egy részét eurós állampapírba tenni. Bár ezek kamata elmarad a forintos állampapírok kamatától - az Euró Magyar Állampapír éves kamata jelenleg 3,711% -, ugyanakkor az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján hosszabb távon a forint szinte garantáltan gyengül az euróval szemben.

Öt évnél hosszabb idő – jönnek a részvények

Öt évnél hosszabb futamidő esetén egyébként is érdemes a részvények felé nyitnunk – ekkora időtávnál fokozatosan egyre nagyobb hasznot remélhetünk ezektől az eszközöktől, mint az állampapíroktól. Ráadásul tartós befektetési számla (TBSZ) nyitása esetén az állampapírok másik nagy előnye, nevezetesen az adómentesség is "elpárolog", mármint olyan értelemben, hogy az ezeken a számlákon elért árfolyamnyereség után 5 év eltelte után már nem kell adóznunk.

Tehát a részvények kezdeti hátrányai (volatilitás, adóteher) eltűnnek, miközben 5-10 éves időtávon szinte biztos, hogy jobban teljesítenek ezek az eszközök.

Természetesen hosszabb futamidő esetén már érdemes inkább portfólióban gondolkodni – ez különösen igaz akkor, ha nagyobb összeget, legalább 5-10 millió forintot szeretnénk befektetni. Amennyiben 5-10 évre tervezünk megtakarítani, úgy még indokolt lehet a pénz egy részét továbbra is állampapírban tartani, ám 10, vagy akár 15 évet is meghaladó futamidő esetén szinte biztosan jobban járunk akkor, ha a pénz minél nagyobb arányát helyezzük el részvényekben, illetve indexkövető ETF-ekben. Utóbbiak nagy előnye, hogy nem nekünk kell kiválasztani a megvásárlandó részvényeket, ráadásul egyetlen ilyen termék megvásárlásával egész régiókat vagy kontinenseket is lefedhetünk.

A részvény(ETF) – állampapír megfelelő arányát nehéz megmondani, hiszen itt már megint csak arról van szó, hogy mi magunk mennyire vagyunk kockázattűrők, illetve a saját egyéni élethelyzet, célok is jelentősen befolyásolhatják ezeket az arányokat. Az egyik gyakran emlegetett „szabály” egyébként azt javasolja, hogy a befektető életkora határozza meg az állampapírok és a részvények arányát, tehát

• 30 évesen 30% legyen az állampapír, 70% a részvény aránya,
• 40 évesen 40% az állampapír, 60% a részvény aránya,
• 60 évesen 60% az állampapír, 40% a részvény aránya stb.

Természetesen ez csak egy megoldási mód a számtalan lehetőség közül, nincsen kőbe vésve. Mindebből talán csak azt érdemes megjegyezni, hogy minél tovább nincs szükségünk a pénzre, annál nagyobb részét érdemes részvényben tartanunk, hiszen így szinte biztos, hogy magasabb hozamot fogunk tudni elérni az évek alatt.