Erre figyelj nagyon, ha karácsonyi ajándékot vásárolsz: így viheted vissza, ha mégse lesz jó

Sajnos még mindig nem az az első, hogy online vásárlás előtt a fogyasztók ellenőriznék, hogy kivel kötnek szerződést. Rengeteg olyan webáruházból rendelnek a fogyasztók, ahol a beazonosíthatóság (székhely, e-mailcím vagy telefonszám, cégnév, ügyfélszolgálat elérhetősége stb.) nem egyértelmű – figyelmeztet közleményében a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

Az ilyen esetek többségében számlát sem kapnak, a csomagon feladóként pedig egy logisztikai cég szerepel. Az internetes megrendelések előttalaposan olvassák el a weboldalon feltüntetett részletes tájékoztatót illetve az ÁSZF-et, mert abban rögzíteni kell az elállási jog gyakorlásának részletes szabályait, a fizetési módokat, a
szállításra vonatkozó időtartamot és annak költségeit. Lehetőség szerint magyarországi vállalkozástól vásároljunk, hiszen sokkal könnyebben lehet a vitát intézni hazai céggel, mintha ez az Európai Unió más tagállamában működő vagy azon kívüli országokban letelepedett vállalkozástól tennénk meg.

1. A fogyasztóvédelmi jogszabályok fogyasztó alatt kizárólag természetes személyt értenek, így ha céges számlát kérnek vásárláskor, akkor már nem vonatkoznak a vásárlásra a fogyasztókat megillető jogok.

2. Nem feltétlenül követelheti a fogyasztó a 60.000 Ft-os terméket, ha elütés miatt vagy más okból 6000 Ft-ért hirdették a webáruház honlapján!

De mégis mikor jár? Ha egyértelműen megtörtént a megrendelés visszaigazolása és jóváhagyása elektronikus üzenetben, és ebből ki is derül a pontos termék, cikkszám, a vételár, a megrendelő neve, kiszállítás helye, tehát a megrendelés konkrét részletei, akkor akár megalapozott is lehet a fogyasztó igénye. Ezt mindig esetről esetre kell eldönteni. Amennyiben viszont nem történt semmilyen visszaigazolás vagy csak egy egysoros, tájékoztató jellegű értesítést kaptunk a megrendelés beérkezéséről, ez önmagában még nem keletkeztet olyan kötelezettséget a webáruház számára, amely alapján a hirdetésben szereplő áron ki is kellene szállítania a terméket.

3. Internetes vásárláskor nem mindig illeti meg a fogyasztókat a tizennégy napos indokolás nélküli elállási lehetőség!

Ma már sok fogyasztó tudja, hogy, hogy internetes vásárlásnál a fogyasztók meggondolhatják magukat a termék átvételétől számított tizennégy napon belül. Vannak viszont olyan termékek, amelyeknél már ez nem igaz és azokat nem lehet minden további nélkül visszaküldeni. Érvényes ez azoknál az áruknál, amelyeket kifejezetten a fogyasztó utasítása alapján vagy kérésére állítottak elő, így például egy póló a vásárló által megadott egyedi felirattal.

Zárt csomagolású terméknél sincs indokolás nélküli elállási jog akkor, ha az egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontást követően már nem küldhető vissza. Adott esetben ilyen lehet például egy borotva is. Érdemes először ezért erről előre tájékozódni a webáruháznál! Sőt, például a lezárt csomagolású CD-, DVD-lemezeknél, így számítógépes játékoknál, szoftvereknél sincs lehetőségük a fogyasztóknak arra, hogy meggondolják magukat, ha a csomagolást már kibontották.

Nem tartozik viszont ide az az eset, ha a fogyasztó például egy laptopot rendelt meg, amin előre telepített szoftver van vagy például ahhoz adtak még egy felbontatlan telepítőlemezes operációs rendszert. Ilyenkor ugyanis a megrendelés nem a CD- re, DVD-re, hanem magára a laptopra vonatkozott.

4. Ha meggondolta magát a fogyasztó, azt mindig írásban jelezze.

Ilyenkor a fogyasztó saját költségén kell a terméket visszaküldeni, kivéve, ha ezt a webáruház nem vállalta önként! Sok vitás ügy származik abból, hogy a fogyasztó szóban, például telefonon él az indokolás nélküli elállási jogával. Holott vita esetén neki kell bizonyítania azt, hogy e nyilatkozatát a webáruháznak ténylegesen elküldte. Ezért mindig írásban, e-mailben vagy postai úton juttassuk el az elállási nyilatkozatot a cégnek.

Ebben pedig ne csak azt írjuk le, hogy például más terméket vártunk vagy az árucikk hibás és ezért panaszunk van, hanem kifejezetten a teljes átutalt összeget kérjük vissza annak okán, hogy meggondoltuk magunkat. Ha ugyanis a fogyasztó nem így teszi meg a nyilatkozatot, akkor azt hiheti a webáruház, hogy nem az indokolás nélküli elállási jogot szeretné érvényesíteni, hanem ehelyett csak garanciális panaszt tesz, és ezért kér csak kijavítást vagy kicserélést - a pénz visszafizetése helyett. A kettő között különbség van, ugyanis indokolás nélküli elállásnál visszakérhető rögtön a pénz, garanciális probléma esetén viszont nem.

5. Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat” vagy bármilyen más címen egyéb összeget.

Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságánakmegállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket és emiatt csökkent annak az értéke. Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg. Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

6. Fontos, hogy mielőtt üzletben vásárolunk, tájékozódjunk a vállalkozás által biztosított akció pontos feltételeiről, szabályairól, időtartamáról, esetleg kérdezzünk is rá a helyszínen!

Az ajándék vásárlásakor annak nyugtájára írassuk rá, hogy a kereskedő - arra az esetre, ha az nem hibás, viszont nem tetszik a megajándékozottnak - vállalja-e a cserét és meddig! Szerencsére a legtöbb vállalkozásnak azt követően is fontos a vásárló, miután már megvásárolta a terméket. Azaz érdeke, hogy visszatérjen a fogyasztó az üzletébe. A korábbi  évek tapasztalatai alapján a vállalkozások sok esetben önként vállalják, hogy rendszerint 15 vagy 30 napon belül az ajándékot, ha nem jó a méret vagy más okból nincs rá szükség kicserélik vagy levásárolhatja a vételárat a fogyasztó.

7. Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a termék?

Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik, vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is. Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik”, akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát, ahogy ez előzőekben írtuk. Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak - de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak. Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki. Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is.

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz. Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg! A másik a határidők kérdése.
Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első 1 évben vagyunk csak igazán védettek: ha 1 éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást
követően keletkezett. Azonban a vásárlástól számított 1 év elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő 1 éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.

Kötelező jótállás – mit is jelent?

Bizonyos tartós fogyasztási cikkek esetében (mint amilyenek például az elektronikai
szórakoztató termékek, a számítástechnikai termékek, a távközlési eszközök, az elektromos
robotgépek, háztartási eszközök, szerszámgépek, lámpák, órák, hangszerek, és a szőrméből
készült ruhaneműk) a kereskedőket az előzőeknél szigorúbb előírások terhelik. Ekkor ugyanis
a vásárlástól számítva nem 1 évig, hanem vételártól függően 1-2-3 évig a kereskedőnek kell
bizonyítania azt, hogy a termékben jelentkező hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Ezt
hívjuk „jótállásnak”, amelynek vállalására tartós fogyasztási cikkeknél jogszabály kötelezi a
vállalkozást.

Kötelező jótállás időtartama

-10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
-100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
-250 000 forint eladási ár felett három év.

Mit tegyenek a fogyasztók, ha gond adódik a termékkel?

Ha a fogyasztó jelzi (amit haladéktalanul, de legkésőbb a hiba észlelésétől számított két hónapon belül meg kell tennie) a vállalkozásnál, hogy a termék elromlott-tönkrement és ott azonnal nem oldódik meg a probléma, akkor a cégnek jegyzőkönyvet kell felvennie a minőségi kifogásról. Ebben fel kell tüntetnie a fogyasztó nevét és címét, a vásárlás és a hiba bejelentésének időpontját, a termék megnevezését és vételárát, a hiba leírását, a fogyasztó által megjelölt igényt, és a panasz orvoslásának módját.

Nem árt tudni azt, hogy a felvett jegyzőkönyvből egy példány a fogyasztót illeti meg. Gyakori az is, hogy a vállalkozások vizsgálatra küldik el a terméket annak eldöntése érdekében, hogy a hiba oka a vásárlás előtt vagy utána következett be.

72 órás szabály, 3 napos visszavétel, 3 munkanapos csere – mi az igazság?

A fogyasztók körében máig él az a tévhit egy régebbi előírás miatt, hogy három napon (vagy hetvenkét órán) belül mindig vissza lehet vinni a terméket, még akkor is, ha az nem hibás. Ez a szabály viszont nem érvényes már. Ugyanakkor jó tudni, hogy létezik az említett, tartós fogyasztási cikkek esetében a három munkanapos cserére vonatkozó rendelkezés.

Ez azt jelenti, hogy ha a fogyasztó tartós fogyasztási cikket vásárol, és az három munkanapon belül meghibásodik, úgy a kereskedő köteles rögtön kicserélni (kijavítás helyett) az adott terméket. Ez esetben pedig még arra sem hivatkozhat, hogy számára a kicserélés aránytalan többletköltséggel járna.