Bizonyára sokakat foglalkoztat, mitől ekkora hatalmas üzlet egy közösségi site üzemeltetése, hiszen a felhasználók gyakorlatilag nem fizetnek a szolgáltatásért. A pénzt nem költő látogatóknak is van azonban értékük, ennek kifejezése viszont meglehetősen nehéz feladat. Lássuk, mire mentek a külföldi szakértők!
A legtöbb közösségi site-ra jellemző, hogy a felhasználók többsége nem járul hozzá a tartalomhoz (nem ír blogot, nem ad fel hirdetéseket stb.), így a forgalom túlnyomó többségét ezek a passzív és nem fizető felhasználók adják. Igaz ez többek között a MySpace és a YouTube esetében is, melyek így megnövekedett infrastrukturális költségeket kénytelenek viselni, mindenféle közvetlen ellentételezés nélkül.
A fentiekből ered a New York Times állítása, miszerint "A MySpace-nek könnnyű dolga volt a barátok toborzásával, ennél azonban jóval nehezebb lesz a profit termelése." (Mint ismeretes, a MySpace-t látogatottság tekintetében már csak a Yahoo előzi meg a tengerentúlon.) A több oldalletöltés természetesen magasabb hirdetési bevételt eredményez, ha pedig ehhez azt is hozzávesszük, hogy a megadott felhasználói preferenciák alapján jobban személyre lehet szabni a hirdetéseket, ami növeli az értéküket.
Jelenleg a MySpace még nyomott áron értékesíti a hirdetési felületeket, melyből éves szinten mintegy 200 millió dollár bevétele származik, mely kevesebb mint a Yahoo bevételének 20-ada.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a News Corp. a felvásárlás óta több millió dollárral támogatta a MySpace infrastrukturális fejlesztéseit és megduplázta a működésre szánt költségvetést.
Az AdAge becslései szerint a MySpace hirdetési bevételei a közösségi ágazat 2/3-át adják majd az idei évben, ebben a szegmensben azonban csak a teljes online hirdetési büdzsé 1.7%-a kerül elköltésre az USA-ban 2006 során.
Arra, hogy mennyit is érhet a MySpace esetében egy nem fizető felhasználó, az alábbi számokból lehet következtetni:
A MySpace vételára 580 millió dollár volt, a site 100 millió tagot számlál és nagyságrendileg 200 millió dolláros hirdetési bevételt hoz az idei évben. A vételár 5-6 dollár/felhasználó árat jelent, míg tisztán látszik, hogy a cég nagyjából felhasználónként 2 dolláros bevétellel számolhat jelenleg éves szinten.
A WIW esetében hasonló módon lehetne számszerűsíteni egy felhasználó értékét, ha a szükséges adatok nyilvánosak lennének...

Bármelyik magyar fiókjában ott lapulhatnak ezek a régi telefonok: több százezer forintot is érhetnek
A régi mobiltelefonok és tárcsás vezetékes készülékek is egyre keresettebbek manapság: a legtöbben nosztalgiából vagy a digitális detox miatt választják őket.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Kiderült, hogy melyik a magyarok kedvenc húsfajtája
A baromfihúsok a legnépszerűbbek a Lidl magyar vásárlóinak körében - derül ki az áruházlánc közleményéből.
-
Jövőépítés pénzügyi stressz nélkül – Így segít a Fundamenta valóra váltani a lakásálmokat (x)
Ismét mozgásba lendült a lakáspiac, a lakhatás kérdése aktuálisabb, mint valaha. Az ingatlanárak az egekbe járnak, mi lehet mégis a megoldás?
-
Húsvét előtti kuponnapok a SPAR üzletekben! (x)
Eljött a húsvéti készülődés ideje, vedd Te is az irányt a legközelebbi SPAR vagy INTERSPAR áruház felé, ahol akár 20-60 százalékos kedvezmények, valamint két darab 20%-os kedvezményre jogosító Joker kupon is vár rád 2025. április 3. és 15. között.
-
Harmadszorra is a Gránit Bank lett Magyarország leggyorsabban növekvő digitális bankja (x)
Sorozatban a harmadik alkalommal ítélte a Gránit Banknak a „Leggyorsabban Növekvő Digitális Bank Magyarországon” díjat a neves brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review magazin.
Green Transition & ESG 2025
AI in Business 2025
Biztosítás 2025


