Érik a totális csomagkatasztrófa? Fájdalmas kihívás ez a magyar futárcégeknek: káosz lehet a karácsony

A magyarországi csomagküldő cégek, melyek jellemzően kiszállítással és/vagy csomagautomatás szállítással foglalkoznak folyamatosan versengenek egymással a partnerekért, vásárlókért. Az e-kereskedelemben valóságos aranykort hozott el a koronavírus világjárvány, amikor a lakosság nagy része otthon ült, sokkal többen és sokkal többet rendeltek online, mint valaha. A csomagautomaták már a pandémiát megelőzően is terjedtek, de az utóbbi 5 év során meredek bővülés következett be, valósággal elárasztották a városokat, illetve egyes falvakat is. Ez a nagy versengés alapvetően kedvez a vásárlóknak, hiszen a cégek igyekeznek minél kedvezőbb ajánlatokkal és minél jobb szolgáltatást nyújtva megszerezni és megtartani partnereiket.

Ebbe a versenybe nyúlt bele a kormány, amikor idén áprilistól bevezette, hogy kötelező a Magyar Postával is szerződni. Így elviekben elkerülhető, hogy egy adott webáruház csak egy csomagküldő cég szolgáltatását ajánlja fel, mert ott lesz mellette az MPL is. Az e-kereskedelem szereplőire kezdetben ráijesztett ez az új intézkedés, azóta viszont megnyugodtak a kedélyek.

Nagy sokk volt a hazai internetes kereskedelem szereplői számára a Temu betörése is, bár ez a lépés főként a hazai webáruházakat rémítette halálra, mint a csomagküldő cégeket. Ahogy számos más kihívás is felütötte a fejét, mint a közösségi média algoritmusok állandó változása, a horrorinflációt követő recesszió, vagy akár a tömegével megrendelt, át nem vett csomagok problémája.

A vásárlói oldalról pedig az utóbbi években a szolgáltatások általános romlását lehetett tapasztalni: elérhetetlen ügyfélszolgálat, átirányított csomagok, nem megfelelő tájékoztatás a szállítás idejéről, elveszett csomagok, nem működő csomagautomaták, stb. Ez a jelenség - amikor egy szolgáltatás nem drágul, hanem a minősége romlik - rejtett inflációként nehezedik a vevőkre. Sokan vissza is térhetnek ezért a személyes átvételhez, megspórolva ezzel sok bosszúságot és némi pénzt is.

Ráadásul a csomagküldésre, rendelésre alapozó csalások is megszaporodtak, hamis SMS-ekkel, mailekkel próbálják átverni a magyarokat nap mint nap. A csalók gyakran a csomagküldő cégek nevével is visszaélnek, ezzel is rombolva a brandet. Ez egyszerre bosszúság a cégeknek és a vevőknek.

Nemsokára pedig itt a csomagküldési csúcsidőszak: hamarosan minden tele lesz black friday akciókkal, majd november elejétől már fordulunk rá a karácsonyi időszakra. A rendelésekben idén is dömping várható, a kérdés inkább az, hogyan alakulhatnak majd az erőviszonyok, mekkora szeletet haraphat ki a csomagküldők forgalmából az MPL ráerőltetése a webshopokra, és lesz-e olyan szolgáltató, aki az egyre élesebb versenyben kiszorul a piacról.

A verseny folyamatos, több színtéren zajlik

A hazai csomagküldő - kiszállítást és/vagy csomagautomatás átvételt biztosító - cégek piacát a GLS uralja. Ha a belföldi értékesítés nettó árbevételeit nézzük az utolsó elérhető üzleti évi beszámolók alapján, akkor a teljes biac forgalmának csaknem felét a GLS adja. Az összevetést nehezíti, hogy az üzleti évek nem teljesen fedik egymást. Számottevő részt hasít ki a piacból magának a TNT (FedEx), a UPS, a DPD és az Express One is a maguk 8-12 százalékával. A fennmaradó részen osztozik a Foxpost, a Sameday - az eMag easy boxok üzemeltetője - és a Packeta. (Ebben az elemzésben külön nem térünk ki az étel-ital kiszállítással foglalkozó cégekre, mint pl. a Wolt vagy a foodora, mert ezek külön szegmenst alkotnak a piacon belül.)

Ahogy azt már előrevetítettük, a piac folyamatosan változik, alakul, a 2024-es évben is történtek felvásárlások. A GLS Csoport például a nyáron bejelentette az e-kereskedelemre szakosodott magyar fulfilment cég, az iLogistic felvásárlását. Ez a lépés lehetővé teszi a GLS számára, hogy fulfilment szolgáltatást kínáljon ügyfeleinek Magyarországon belül és azon kívül is - írták akkor. Az iLogistic, amely kiszervezett logisztikai szolgáltatásokat nyújt online üzletek számára – például csomagolást, árukészlet kezelést és visszárukezelést – már a felvásárlás előtt is megbízható partnere volt a GLS-nek.

Szintén még az idén történt, hogy az egyébként romániai Sameday a Sprinter futárszolgálat felvásárlását követően a Pactic csoportot is felvásárolta. Ahogy a cégek üzleti beszámolóit áttekintettük, látható volt, hogy a Sprinter utolsó teljes üzleti éve 2022. december 31-ig tartott, nettó árbevétele 3,8 milliárd forint volt, adózott eredménye az utolsó évben már veszteséges, -214 millió forint. A Pactic jelenlegi üzemeltetőjeként ugyanakkor a Fürgefutár.hu Kft-t találtuk. A Sameday pedig 2022. szeptember 10-től Kft. helyett immár Zrt-ként folytatta működését.

A Sameday bevételein azt láthatjuk, hogy amíg a 2022. áprilisától 2023. márciusáig tartó üzleti évében 2,7 milliárdos nettó árbevételt termelt belföldön, addig a következő évben már 4,5 milliárdot. Ugyanakkor nem szűnt meg veszteségesnek lenni az adózott az eredménye, az utolsó üzleti évében -3,07 milliárdos veszteséget könyveltek el.

Az összes szereplő összes bevételét, ha egybevetjük, akkor a korábbi üzleti évekhez képest 3,4 százalékos piacbővülésről lehet beszélni. Ez a növekedés egyáltalán nem mondható jelentősnek, hiszen korábban - főleg a világjárvány kitörése után - ugrásszerű, meredek bővülés kezdődött. Ez a szerény emelkedés is inkább azt mutatja, hogy megtört a korábbi nagy lendület.

Ugyanezt a folyamatot érhetjük tetten az internetes kereskedelemben és csomagküldő szektorban együttvéve: a KSH adatai szerint amíg 2020-ban még 45,2 százalékos éves növekedést érhettünk tetten, addig ez 2023-ra 2,8 százalékra süllyedt:

Az, hogy az MPL erőltetése, a Temu térhódítása, a fogyasztói szokások megváltozása, a csomagküldő cégek szolgáltatási színvonalának változásai, a piaci átalakulások, globális válságok milyen hatással lesznek a hazai csomagküldőpiacra, a jövő évi beszámolókból fog valószínűleg kiderülni. Az utóbbi évek kihívásai és az azóta felbukkant új akadályok alapján nem lenne meglepő, ha folytatódna a válságidőszak.

Ez pedig a vásárlók számára sem kedvező hír, hiszen ha egy cég szeretné tartani - esetlegesen emelni is - a szolgáltatása színvonalát, csökkenő vagy stagnáló kereslet és emelkedő költségek mellett, az előbb vagy utóbb áremelést eredményez. Azt, hogy mennyiben kerül már a kiszállítás, illetve a csomagküldés, mennyit emelkedett az évek során, sokkal nehezebb nyomonkövetni, mint a zsemle vagy a tej árának változását. Előbb utóbb azonban, aki szokott rendelni az interneten, szembesülni fog az árak emelkedésével. Ha előbb nem, akkor karácsony előtt.

Ezért érdemes lehet 2024-ben különösen figyelni rá, hogy ha lehet, várjuk össze a rendeléseket, csak egyszer fizessünk a szállításért, keressük meg a legjobb ajánlatot. Továbbá érdemes lehet mérlegelni, hogy megéri-e kiszállítást kérni, nem járunk-e jobban, ha elmegyünk a megrendelt termékért. Mindig figyeljünk a "rejtett" költségekre is, melyek már több száz forintos tételt jelenthetnek egy-egy vásárlásnál: sokféle elnevezésük van, mint szolgáltatási díj, rendszerhasználati díj, kényelmi díj, stb.

Ne felejtsük el, hogy azzal, hogy tudatosan vásárolunk, kétszer meggondoljuk, milyen szolgáltatásra adunk ki pénzt, magunk is alakíthatjuk a piacot. Sőt, nemcsak a pénzünkkel, hanem a véleményünkkel, értékelésünkkel, visszajelzéseinkkel a webáruház felé, szintén hatással lehetünk arra, milyen szolgáltatást kapunk legközelebb a pénzünkért. A pénz, illetve a vélemény ugyanis a legerősebb szavazat a mai fogyasztói társadalmakban, nagyobb tudatossággal ezáltal többet tehetnek a vásárlók, mint hinnék.