Saját tőke nélkül is megy: indul a kezdő vállalkozás támogatás, lehet sorban állni az ingyen pénzért

Az utóbbi években jelentősen megnőtt Magyarországon a pályázati úton lehívható források száma, amelyek nagyban megkönnyítik az állampolgárok életét. Legyen szó lakásfelújításról, otthonteremtésről vagy  adókedvezményekről, egyre több lehetőség áll a magyarok rendelkezésére, hogy állami támogatással valósítsák meg terveiket. A legfrissebb hírek szerint hamarosan olyan energetikai pályázatcsomag kerül bevezetésre, amely a lakossági távhő árának alacsonyan tartását segíti elő.

Ez a tendencia azonban nemcsak a magánélet terén figyelhető meg: az üzleti világban is egyre inkább érezteti hatását. Ugyanis a kezdő vállalkozás támogatás fókuszba helyezésével kezdenek megszaporodni azok a finanszírozási lehetőségek, amelyek segítséget nyújthatnak egy-egy vállalkozás elindításához.

A támogatási formák palettája igen széles: az állami pályázatok mellett egyre több uniós forrás is elérhető, amelyek célja a hazai kis- és középvállalkozások erősítése. A Pénzcentrum legújabb cikkében állami szervek és banki piaci szereplők bevonásával részletesen áttekintjük, milyen finanszírozási programok segíthetik a vállalkozószellemű magyarokat.

 A Pályázatfigyelő szerint a cégek a következő támogatási formák közül választhatnak jelenleg:

• Startup pályázatok (havi rendszerességgel)
• Innovációs pályázatok (évente 1-2 alkalommal)
• Foglalkoztatási támogatások, bértámogatás
• Mezőgazdasági támogatások (évente 1-2 alkalommal)
• Vállalkozásfejlesztési támogatások (évente többször is)
• Turisztikai pályázatok, falusi turizmus pályázatok (évente 1-2 alkalommal)
• Gépbeszerzési, eszközbeszerzési pályázatok
• Telephely vásárlás, telephely fejlesztés, ingatlanfejlesztés, infrastruktúrafejlesztés
• Energetikahatékonysági pályázatok, energetikai beruházás, korszerűsítés

Államilag finanszírozott kezdő vállalkozás támogatás

Ahogy korábban írtuk, az állam egyre nagyobb hangsúlyt igyekszik fektetni a frissen elstartoló vállalkozások támogatására, olyannyira, hogy a kormány nemrég egy új államtitkárság létrehozását is bejelentette, amely történetesen pont ezt a célt szolgálja.

Az alakulás előtt álló kormányszerv leendő vezetője, Szabados Richárd szerint a KKV-k fejlesztéséért és a technológiáért felelős államtitkárság elsősorban a vállalkozásfejlesztési és technológiai területek összekapcsolására épít majd. Ezzel párhuzamosan két helyettes államtitkárság is alakul: egy a vállalkozásfejlesztésért, amely a forráskezelésért és támogatási programokért fog felelni, egy pedig a technológiai újításokért, például a digitalizáció és mesterséges intelligencia terén.

Az államtitkárság legfőbb célja lesz, hogy a KKV-k beruházási hajlandóságát növelje, egyszerűsített támogatási programokat indítson, és javítsa a szabályozási környezetet. Kiemelt figyelmet kap a humántőke menedzsment is, hogy a vállalkozásvezetők támogatást kapjanak a generációváltásban és a digitális átállásban.

Ami az eddigi állami támogatásokat illeti, az elmúlt időszakból mindenképpen a GINOP Plusz program az, ami említésre méltó. Megkeresésünkre a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium erről bővebben is beszélt: 

Az induló vállalkozásokat az előző ciklus Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programja (GINOP) is támogatta: álláskeresők, inaktív 30 év alattiak és 30 év felettiek vállalkozás-alapításra történő felkészítését biztosította az erre vonatkozó felhívás. A kedvezményezettek az induló költségekre nyerhettek támogatást a projektekben, vállalkozásokként mintegy 4,5 millió forint erejéig a Magyar Államkincstáron keresztül. Ezzel közel 9000 cég elindulásához járult hozzá a GINOP

– fogalmazott a minisztérium sajtóosztálya. 

Ezen túl a tavalyi évhez képest a program új elemekkel is bővül. Mint írták, nemcsak a vállalkozás elindításához, de az álláskereséshez és a vállalkozóvá váláshoz történő segítségnyújtást is magában foglalja immár a program:

A jelenlegi időszakban a GINOP Pluszban a fiatal álláskeresők számára folytatódik a vállalkozóvá válás támogatása, a felkészítést és az induló költségekhez biztosítandó támogatást a kormányhivatalokon keresztül lehet majd igényelni. Várhatóan néhány hónapon belül elindul a GINOP Plusz „Célzott vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosítása induló vállalkozások számára” című felhívás keretében a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövegsége kiemelt projektje, amelynek célja az induló cégek vállalkozói képességeinek célzott fejlesztése (képzés, tanácsadás, tudásbővítés-szolgáltatás nyújtásával).

A jelenlegi ciklusban a hagyományos KKV fejlesztési programok esetében a visszatérítendő források kerülnek előtérbe. Ilyen például a vállalkozások számára idén áprilistól elérhető 0%-os fix kamat mellett elérhető hitel, amelyhez az MFB közreműködésével juthatnak hozzá a magyar kis- és középvállalkozások a GINOP Plusz „vállalkozásfejlesztési” prioritásának EU forrásaiból. Vissza nem térítendő források jellemzően a mikro- és kisvállalatok számára érhetők el a hátrányos helyzetű régiókban.

Vissza nem térítendő támogatások is elérhetők a vállalkozóvá váláshoz

Hazai berkekben említésre méltóak lehetnek még a vissza nem térítendő támogatások is, amelyek összességében talán a legtöbb vállalkozót érdeklik. Ezeket a pályázatokat nem a minisztérium írja ki, hanem civil, elsősorban közhasznú egyesületek segítségével valósulnak meg. Ilyen szervezet például az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (OFA), amelynek emblematikus programjai a "Vállalkozó Start I.", valamint "Vállalkozó Start II." programok.

Ugyanakkor ezek a programok részben kooperálnak az említett állami GINOP Plusz programmal. 2024-ben a Start II. ismételten pályázható, a felhívás a pályázati feltételeket is részletezi, amelyek egyébként nem különösebben szigorúak:

A programban olyan 18-30 év közötti, vagy 30 feletti olyan személyek, akik sem oktatásban, sem képzésben nem vesznek részt, nem számítanak diáknak, továbbá nem dolgoznak (inaktívak) regisztrált álláskeresők. Valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál közvetítést kérőként nyilvántartásba vett megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő 18-30 év közötti fiatalok. A pályázónak nem lehet más gazdasági társaságban többségi tulajdona, valamint más társaságban nem lehet vezető tisztségviselő.

Ezért nem árt résen lenni, ugyanis korántsem kis pénzek forognak kockán: a Start II. program pályázati keretösszege például a 4,5 milliárd forintot is eléri, és összesen több mint ezer vállalkozás részesülhet a támogatásban. A támogatási összegből 3 millió forint bérre és járulékokra fordítható (ez a támogatás 2/3-ad része), a maradék 1,5 millió forintot pedig egyéb eszközbeszerzésre, cégalapításra igényelhetik az érintettek.

A program leírása egyébként azt is részletezte, a költségek elszámolása terén mire számíthatnak azok, akik a jövőben hasonló programra adnák be a pályázatukat. Ez alapján a teljesség igénye nélkül például a következők számítanak elszámolható költségeknek:

• honlapkészítés
• projekt előkészítési tevékenységek (cégalapítás)
• kötelező engedélyek beszerzése
• új eszközök beszerzése/eszközbérlés
• üzlethelyiség vagy iroda bérlése
• piacra jutás támogatása: piaci megjelenés 
• elkészítése, beszerzése, design tervezés
• tanácsadás, értékesítési tanácsadás 

Míg a következők inkább a nem elszámolható költségek kategóriába tartoznak:

• üzemanyag-költség
• infrastrukturális javak vásárlása
• föld-, telek-, ingatlan vásárlás
• műszaki eszközök felújítási, karbantartási költségei
• pályázatírói díj

Ezek persze az aktuális pályázattól és a vállalkozás típusától függően némileg eltérhetnek. 

Vállalkozás támogatás uniós pályázatokkal

Az uniós pályázatok bürokratikussága korábban sok ambíciózus vállalkozót elriaszthatott a pályázástól. A minisztérium szerint azonban az elmúlt időszakban sokat változott a helyzet. Mint írják:

A támogatási kérelmek beadási eljárásai sokat egyszerűsödtek az elmúlt években. Sok pályázó saját erőforrással készíti el a pályázatait, a pályázati források sokfélesége, komplexitása, speciális jogszabályi környezete, szabályozása miatt többen szakemberek segítségét veszik igénybe.

Ráadásul a fejlesztéspolitikai intézményrendszer is segítséget nyújt a pályázati eljárás teljes időtartama alatt: a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. (SZPI) mind a fővárosban, mind térségi irodáiban ingyenes tanácsadói szolgáltatást biztosít az egész ország területén, legyen szó magán-, vagy jogi személy, esetleg civil szervezet pályázóról.

A minisztérium szerint

A pénzügyi eszközökhöz, így a GINOP Plusz „KKV Technológia Plusz Hitelprogram” forrásaihoz való hozzáférést az MFB is nagy szakértelemmel segíti az országszerte megtalálható MFB Pontokon. Az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló vállalati hitelprogramokra vonatkozó támogatási kérelmek az MFB Pont Plusz vállalati hálózatban, az MBH Bank és a Gránit Bank összesen 156 kijelölt bankfiókjában nyújthatóak be országszerte.

– árulták el.

Milyen területeken lehet/érdemes uniós pályázatokat beadni?

Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium elmondása szerint a fejlesztési források közel egynegyede a versenyképesség növelését és a digitalizációt támogatja. Jelentős összeg jut környezetvédelemre és energiahatékonyságra, a közlekedésre, a településfejlesztésre, valamint oktatási és szociális fejlesztésekre is. A források legalább 65%-a a négy leghátrányosabb helyzetű magyar régióba kerül, ezzel a célunk, hogy minden magyar régió felzárkózzon az uniós fejlettségi átlaghoz. Minden korábbinál több pénz támogatja a települések fejlődését, a vidék megerősödését, a helyi települési fejlesztéseket. Folytatjuk a vidéki falvak és városok infrastruktúrájának megújítását, a mezőgazdaság támogatását, a helyi közösségek erősítését és az élhető vidéki Magyarország fejlesztését.

Az Európai Bizottság adatai alapján Magyarország a felzárkóztatási források lehívásában jól halad a többi tagállamhoz képest, jelenleg a hetedik a 27-es rangsorban. Az eddig kifizetett 1,75 milliárd euró a teljes támogatási összeg nyolc százaléka. A pályázati kiírások folyamatosan zajlanak, 2023-ban és 2024-ben eddig 76 új felhívás jelent meg, amelyet további pályázati felhívások követnek. 

Milyen lehetőségeket biztosítanak a bankok induló vállalkozások számára?

Több hazai bankot is felkerestünk annak érdekében, hogy megtudjuk, milyen hitelkonstrukciókkal várják a kezdő vállalkozásokat, ám mindenhol ugyanazt az információt kaptuk: jelenleg Magyarországon kimondottan induló vállalkozások számára elérhető hitelkonstrukció nincs a palettán, a kereskedelmi bankok ugyanis jellemzően legalább egy lezárt gazdasági évvel rendelkező vállalkozásokat részesítenek csak üzleti hitelben. Ennek oka, hogy gazdálkodási adatok hiányában nem lehet a hitelképességet vizsgálni addig, amíg nem rendelkeznek az említett működési idővel. A vállalkozások kizárólag ingatlan vagy óvadék fedezete mellett vehetnek fel hitelt, piaci kamatozással.

Ugyanakkor számos bank elárulta, hogy különféle extra szolgáltatásokkal viszont elő tudják segíteni a vállalkozások ilyen irányú törekvéseit. A Raiffeisen Bank például elsősorban tanácsadással és számlavezetési kedvezményekkel tud támogatást nyújtani.

Az Erste Bank pedig az Erste PowerOn Partner Program keretében szintén számos extra szolgáltatást kínál díjmentesen vagy kedvezményesen az ügyfelek számára, hogy segítsék a vállalkozások sikerét.

Ide tartozik a weboldal készítés; közösségi platform keretében összekapcsoljuk a vállalkozókat a lehetséges piaci partnerekkel; PowerDigital360 elemzéssel segítünk, hogy profin jelenjenek meg az online térben; valamint személyre szabott segítséget nyújtunk a nemzetközi piacra lépéshez

– árulták el.

Az OTP pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy az államilag támogatott programok között elérhető a Széchenyi Mikrohitel is, amely általában pénzügyi közvetítőknél érhető el.

Ez természetesen leginkább akkor merülhet fel a vállalkozók számára, ha a felsorolt állami, vagy lokális, civil támogatások közül egyiket sem sikerült megszerezni az aktuális év pályázati időszakában.