NAV önellenőrzési pótlék: így történik a pótlékszámítás, ennyi a pótlék mértéke 2025-ben

Cikkünkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk az önadózással, az önellenőrzéssel és az önellenőrzési pótlék 2025 évi megfizetésével kapcsolatban. Tudd meg, mi az önellenőrzési pótlék jelentése, mennyi az önellenőrzési pótlék összege és hogyan zajlik az önellenőrzési pótlék számítása! Amellett, hogy utánajárunk, ki fizet önellenőrzési pótlékot és mikor fizetendő önellenőrzési pótlék, azt is megvizsgáljuk, hogyan történik az önellenőrzési pótlék befizetése, azaz milyen NAV önellenőrzési pótlék számlaszám fogadja a pótlék utalását és hogyan kell elutalni az önellenőrzési pótlék összegét.

Mit jelent az önadózás és kik az önadózó adóalanyok?

Elsősorban tisztázzuk, kik az önadózó adóalanyok Magyarországon! Nos, alapvetően adóalanynak nevezzük azokat a magánszemélyeket és jogi személyeket, akiket jövedelemszerző tevékenységük után adófizetési kötelezettség terhel. Az adóalanyok között

azok a magán- vagy jogi személyek az önadózók, akiknek a jövedelméből a rendszer nem vonja le automatikusan a jövedelemadót, adóbevallásukat nem a NAV segítségével, hanem saját maguknak készítik.

Alapértelmezett módon önadózónak minősülnek az egyéni vállalkozók, illetve azok a magánszemélyek, akiknek a munkáltatói adóbevallása nem terjed ki minden, általuk szerzett bevételre. Utóbbi kategóriába soroljuk azokat a magánszemélyeket, akik a munkabérük helyett, vagy azon felül olyan jövedelmekkel rendelkeznek (pl. ingatlan bérbeadásából származó bérleti díj, osztalék, vállalkozói jövedelem stb.), amelyek után nem vonják le automatikusan a jövedelemadót.

Önadózás esetén az adóalany feladatai közé tartozik az adó megállapítása és a befizetendő pénzösszeg kiszámolása, ami azt jelenti, hogy az önadózó adóalany saját magának határozza meg, hogy mennyi adót kell befizetnie.

Az önadózó adóalanyok alapesetben önellenőrzési joggal rendelkeznek, ami az adóbevallás utólagos módosításával egy tekintet alá esik - ennek szabályait Magyarországon korábban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (régi Art.) határozta meg. Jelenleg a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről (új Art.), illetve az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) összegzik a szabályokat, továbbá több más jogszabályban is szerepelnek az önellenőrzés jogához kötődő eshetőségek. Nézzük, mi az önellenőrzési folyamat lényege és miért fontos az önellenőrzés, különösen adóbevallás idején!

Mi az önellenőrzés lényege?

Az önellenőrzés egy olyan folyamat, amely során az adózó magánszemély vagy vállalkozás önkéntes alapon (nem kötelező jelleggel), önállóan, saját magának ellenőrzi és korrigálja az adóbevallásában előforduló hibákat. Ha az adózó észleli, hogy a korábban már bevallott adóalapját, adóját vagy a költségvetési támogatást nem szabályszerűen állapította meg (vagy ha számítási hibát vétett, elírt valamit), ami miatt hibás összeg szerepel a bevallásában, ezt az önellenőrzés során módosíthatja (akár előnyös, akár hátrányos számára a korrekció).

A szabályszerű önellenőrzés során az adózó egyrészt helyesbíti és bevallja az adó, illetve a költségvetési támogatás alapját, összegét, másrészt ezzel egyidejűleg rendezi a pótlólagos fizetnivalókat (feltéve, ha van ilyen). Az önellenőrzés során előfordulhat, hogy olyan eltérésre bukkanunk, amelynek korrigálását önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettség terheli, melynek összegét szintén az adózónak kell megállapítania.

Az adózó az önellenőrzés után olyan helyzetbe kerül, mintha eredetileg is helyes bevallást adott volna be, ugyanis a NAV a helyesbített adóbevallást fogja figyelembe venni. Fontos: a módosított adóbevallás benyújtása során fel kell tüntetni az önellenőrzési pótlékot is, melynek bejelentéséhez az önellenőrzési lapot, vagyis az 2558-as számú nyomtatványt szükséges kitölteni (itt a kitöltési útmutató).

Miért fontos az önellenőrzés?

A magyar adótörvények szerint minden adózónak jogában áll bármikor önellenőrzést végeznie és eltéréseket keresnie az adóbevallásában – azonban a NAV is figyelemmel kíséri a folyamatokat. Abban az esetben, ha az adatok alapján az adózó terhére vonatkozólag eltérés állapítható meg vagy valószínűsíthető, a NAV önellenőrzésre hívhatja fel az adózót - a felhívást követő 30 nap során a NAV nem ellenőrzi az adott adónemet. Az önellenőrzés elmulasztását nem terheli mulasztási bírság, a NAV felhívásának nem kötelező eleget tenni, azonban célszerű mindenképpen megtenni.

Bár az önellenőrzés nem kötelező feladat, mindenképpen ajánlott elvégezni, ugyanis sokkal előnyösebb az adózó számára az, ha saját maga bukkan rá a hibákra, eltérésekre és javítja azokat mihamarabb, mintha a NAV észleli ezeket valamely ellenőrzési folyamat során, amely szigorú szankciókat vonhat maga után.

Mi az önellenőrzési pótlék és mikor fizetendő?

Az önellenőrzés során talált eltérések korrigálása kapcsán bizonyos esetekben önellenőrzési pótlékfizetési kötelezettség is születik – ilyenkor az adózónak kell megállapítania (ez NAV pótlékszámítás helyett önbevallásos alapon történik, azaz az adóhatóság nem működik közre a folyamatban), hogy menni az önellenőrzési pótlék mértéke, illetve az önellenőrzéssel egyidejűleg meg is kell fizetnie a pótlék összegét.

Az önellenőrzési pótlék egy olyan teher, amelyet akkor kell az önadózónak felszámítani, ha az önellenőrzési folyamat során az adózó a saját terhére állapít meg eltérést (korábban olyan hibát vétett, amiből – akarva vagy akaratlanul előnyt kovácsolt magának).

Az önellenőrzési pótlék felszámítása a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell, hogy történjen, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

Mikor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni?

Nem terheli önellenőrzési pótlék 2025 évében az önadózó vállalkozót abban az esetben:

• ha az önellenőrzés során a maga javára mutatkozó eltérést korrigálja – ilyen esetben a helyesbítést követően igényt formálhat adó-visszatérítésre;
• nem fizetendő önellenőrzési pótlék akkor, ha az adózó a már benyújtott bevallását még az előírt leadási határidőn belül helyesbíti;
• önellenőrzési pótlék mentesség vonatkozik arra az esetre, ha a munkáltató/kifizető késedelmes, hibás igazolása miatt került benyújtásra az önellenőrzés,
• illetve, ha a munkáltatónak a magánszemély hibás nyilatkozata miatt kell helyesbítést leadnia.

NAV pótlékszámítás: mennyi az önellenőrzési pótlék mértéke 2025-ben?

Az önellenőrzési pótlék 2025 évi összegét adónként (az adott adóbevallási időszakra vonatkozólag), illetve költségvetési támogatásonként a bevallott helytelen és a helyesbített adó vagy költségvetési támogatás összegének a különbözete után kell megfizetni.

Az önellenőrzési pótlék mértéke alapesetben a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzés esetén azonban annak a 75%-ának megfelelő összeg, amelyet az adóbevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig számolnak fel.

A késedelmi pótlék 2025 évében naptári napok után fizetendő, napi mértéke a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel időpontjában hatályos jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növel mértékének az 1/365 része (a pótlékokat három tizedesjegy pontossággal kell megállapítani). A jegybanki alapkamat jelenleg (2024 októbere óta) 6,5%.

A jogszabályok szerint, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget azért nem eredményez, mert a bevallani és megfizetni elmulasztott adót a későbbi bevallásában hiánytalanul bevallotta és megfizette, vagy a bevallani és megfizetni elmulasztott adó a következő elszámolási időszakban levonható adónak minősült volna, az önellenőrzési pótlék összege nem haladhatja meg a két bevallás közötti időre felszámítható késedelmi pótlék összegét.

Amennyiben nehézségekbe ütközünk az önellenőrzési pótlék számítás során, használjuk a NAV hivatalos önellenőrzési pótlék kalkulátorát!

Abban az esetben, ha az adózó az adóját az eredeti esedékességkor (vagy a korábbi önellenőrzése során) hiánytalanul megfizette, az 5 000 Ft feletti önellenőrzési pótlék összegét (magánszemélyeknek 1 000 Ft felett) nem kell befizetnie, bevallania. Ha az adózó eredetileg nem, vagy csak részben fizette meg az adót, azonban azt a későbbi adóbevallásában pótolta, illetve hiánytalanul megfizette, az önellenőrzési pótlék mértéke 2025 évében nem haladhatja meg a két bevallási időszak közötti időintervallumra felszámítható NAV késedelmi pótlék összegét.

Ahogy a fentiekben jeleztük, ismételt önellenőrzésnél a változást az előzőek szerint korrigált összeghez viszonyítva kell megállapítani – ilyen esetben a fenti önellenőrzési pótlék mértékének a másfélszerese kelül megállapításra és bevallásra. Az önellenőrzési pótlék mértéke kivételes esetekben, méltányossági alapon csökkenthető, amennyiben megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel járt el.

Melyik a NAV önellenőrzési pótlék számlaszám?

A NAV önellenőrzési pótlék befizetése alapesetben banki átutalás formájában történik (amennyiben ez nem opció, az adózó választhat más fizetési alternatívát is, pl. bankkártyás fizetés EFER-en keresztül, személyes befizetés a NAV ügyfélszolgálatán vagy sárga csekk feladása a postán, amelyet szintén a NAV ügyfélszolgálaton kérhetünk). Az önellenőrzési pótlék befizetése során az utalás közlemény rovatában meg kell jelölni az önellenőrzési pótlékot, fel kell tüntetni az adóazonosító jelet/adószámot, illetve az érintett adónemet is.

• Költségvetési számla megnevezése: NAV Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla - 215-ös csoportos adónem, ezen belül az önellenőrzési pótlék (215), a bírság (224) és a mulasztási bírság (226).
• NAV önellenőrzési pótlék számlaszám: 10032000-01076301

Azt, hogy az önellenőrzési pótlék befizetése sikeresen megtörtént-e az Ügyfélkapu+ vagy az eBEV rendszerén keresztül tudjuk ellenőrizni.

Az önellenőrzési pótlék egyéb tudnivalói

Így, hogy tudjuk, mi az önellenőrzés célja és milyen esetben, mennyi önellenőrzési pótlék fizetendő, nézzük, milyen egyéb tudnivalókkal érdemes tisztában lennünk az önellenőrzési pótlék kapcsán! Ha az adózó befizeti a korábban meg nem fizetett adót, a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást, továbbá az önellenőrzési pótlékot, akkor nem terheli késedelmi pótlékfizetési kötelezettség (önellenőrzés esetén tehát a késedelmi pótléknál kisebb mértékű önellenőrzési pótlékot kell fizetnie az adózónak).

Ha az adózó az önellenőrzési folyamat során feltárt adókülönbözetet bevallja, de egyéb kötelezettségeinek nem tesz eleget, az önellenőrzést elfogadják, viszont ez nem mentesíti őt más szankciók alól. Ne felejtsük el, hogy abban az esetben, ha az önellenőrzés során hibásan állapítjuk meg az önellenőrzési pótlék összegét, az újabb önellenőrzésre ad okot! A tévesen megállapított önellenőrzési pótlék összegét szintén korrigálni kell, hogy az adózó mentesülhessen a hibái miatti szankciók alól.

Az önellenőrzési pótlékot az adóbevallásban 1 000 Ft-ra kerekítve kell feltüntetni (kivéve speciális esetekben), viszont, ha egy természetes személy a saját szja-bevallását (tudod, mikor van az adóbevallás határideje 2025-ben, mik a legfontosabb teendők?) önellenőrzéssel helyesbíti, a megállapított önellenőrzési pótlék összegét kerekítés nélkül, forintban kell bevallania és megfizetnie.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az önellenőrzési pótlék 2025 évi témakörével kapcsolatos információink tájékoztató jellegűek, nem terjednek ki az önellenőrzés és az önellenőrzési pótlékfizetés speciális, egyedi eseteire, szabályaira. Amennyiben kérdéseik merülnek fel az önellenőrzési pótlék számítása kapcsán, lapozzák fel az önellenőrzésről szóló 2025 évi NAV füzetet vagy látogassanak el a NAV pótlékszámítás felületére (Ügyféliránytű/Kalkulátorok/Pótlékszámítás)! Bővebb tájékoztatásért forduljanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatához!