Már az évad vége előtt elárulták az RTL Cápái: hiába minden, ezek a cégek nem kaptak tőlük pénzt

Ahogy olvasóink megszokhatták, a Pénzcentrum rendre követi a Cápák között című üzleti showműsor eseményeit: a 8. évad legutóbbi epizódjában például azért izgulhattunk, hogy kap-e befektetést az a forradalmi magyar társasjáték, amely megszeretteti a gyerekekkel a matematikát. Sokáig nem kellett rágni a körmünket, ugyanis - a műsor történetében szinte példátlanul - Lakatos István és Tóth Ildikó a pitch után nem is kérdezett semmit, megadta a vállalkozó által kért összeget - a további történéseket ebben a cikkben tudod elolvasni.

De nem csak a műsor történéseit követjük, rendszeresen beszélgetünk a műsor Cápáival is, hogy jobban megismerhessük őket, üzleti gondolkodásukat és befektetési stratégiájukat. Így tudtuk meg, hogy az évad új befektetői közül Lotfi Farbod, tőzsdei szakember, a Budapesti Értéktőzsde korábbi vezérigazgatója, alelnöke a társadalmi felelősségvállalás és az edukálás miatt vállalta a szereplést, de hasonlóan vélekedett Csillag Péter, az egyik legnagyobb hazai adattechnológiai tanácsadó cég alapítója és Tóth Ildikó luxusingatlan-fejlesztő is.

Utóbbi Cápával a legutóbbi interjúnkban arról is beszélgettünk, hogy szerinte számos európai országban példaértékű a városfejlesztési politika, ám Magyarországon nyoma sincs a hatékony, például a lakhatási problémákat enyhítő megoldásoknak. Csillag Péter pedig a vele készült interjúban többek között kifejtette, szerinte egy befuccsoló ötlet mögött mindig az embernél van a hiba, egy sikeres vállalkozás építéshez ugyanis kellő alázat, türelem, kitartás és sikeréhség kell.

Legújabb cikksorozatunkban pedig egy-egy kérdésünkkel több Cápát is megkerestünk: az első részben arra kértük a befektetőket, fejtsék ki, szerintük milyen kulcsfontosságú tényezők játszanak szerepet egy új vállalkozás sikeres elindításában a 2025-ös piaci környezetben. Míg Lakatos István nem érzi, hogy 2025-ben alapvetően más lenne a piaci környezet egy új vállalkozás számára a korábbi évekhez képest, addig Csillag Péter szerint a vámháború és a szűkülő piac is nehézséget jelenthet.

Sorozatunk mostani részében arról kérdeztük a nagyhalakat, melyek a legnagyobb "red flag"-ek egy, a műsorban bemutatott vállalkozásnál: milyen jelekből döntik el, hogy ajánlatot tesznek, vagy biztosan nem fektetnek be az adott cégbe. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a cég számai, tevékenysége mellett mekkora szerepet játszik a vállalkozó személye, csapata egy-egy döntésükben.

Bojinka Miklós: a vállalkozó ne legyen megszállott

Bojinka Miklós ennek kapcsán kijelentette: ötletbe ő nem fektet be, kivéve akkor, ha a vállalkozó személyét ígéretesnek tartja.

Riasztó, ha egy vállalkozó nincs tisztában a saját vállalkozását érintő számokkal, mint a cég nyeresége vagy több éve nem vett ki osztalékot a vállalkozásból. Évek óta a fenntarthatóság és a környezettudatosság trendként jelentkezik a befektetéseimben, bár ez csak kevés vállalkozás esetében profitábilis, ehhez mégis ragaszkodom

- fejtette ki a befektető.

Elárulta azt is, csapatjátékosnak tartja magát, így fontos, hogy egy vállalkozás esetében amellett, hogy a számok rendben vannak, a vállalkozó legyen felkészült, elszánt, de ne legyen megszállott.

Hibának tartom, ha egy vállalkozó minden érv és negatív szám ellenére nem tudja belátni, ha a vállalkozása rossz irányba tart, nem jövedelmező és ebben tanácsot sem fogad el. A saját vállalkozásaimat én vezetem, de a fontos döntésekben mindig meghallgatom a kollégáim véleményét és megfontolom azokat. Kreatív, jó ötletek esetén képes vagyok változtatni az álláspontomon

- fogalmazott.

Orbók Ilona: eltérően mérlegelnek a stratégiai és pénzügyi befektetők

Orbók Ilona szerint egyszerre kel figyelni a makrogazdasági trendeket és az adott iparág, üzlet kilátásait. Ha mindkettő kedvező tendenciát mutat, akkor kell komolyan mérlegelni a befektetést. Nagyon eltérő szempontokat mérlegel egy iparági stratégiai befektető és egy pénzügyi befektető. A stratégiai befektető prioritása nem a gyors megtérülés, ő hosszútávú megtérüléssel számol, míg a pénzügyi befektető már a belépés pillanatában fél szemmel az exitet nézi, azaz arra figyel, hogy mikor és milyen hozammal tud kiszállni az üzletből.

Ebben az évben a belső kereslet szolid növekedése várható és ez még fel is gyorsulhat, ha rövid időn belül vége lesz az orosz-ukrán háborúnak. Ennek egész Európára és ezen belül Magyarországra nézve is pozitív hatása lehet. Óvatos optimizmussal nézek az év második felére, de persze nagy fellendülésre, igazi „boomra” rövid távon nincs kilátás

- fogalmazott. Azt is elárulta, döntő jelentősége van a csapatnak és a vezetésnek a befektetési döntéseiben.

Ideális esteben nagyon jó az összjáték a csapat és a vezetés között. Egy hajóban ülnek, együtt sírnak, együtt nevetnek, szorosan kell támogatniuk egymást. A döntéseket természetesen a vezetők hozzák meg, a felelősség is az övék, de ha jó a csapatuk, akkor nagy mértékben tudnak támaszkodni rájuk mind a döntés előkészítésében, mind a végrehajtásban. A jó fellépésnek és a meggyőző, szakmailag is hiteles érvelésnek döntő szerepe van abban, hogy a vállalkozó hogyan tudja eladni magát.

- fejtette ki Orbók Ilona.

Tóth Ildikó: fontos a csapat, a belső kommunikáció

Tóth Ildikó pedig kérdésünkre elárulta, meglátása szerint a befektetői piacon rengeteg szempontot kell mérlegelni egy döntés előtt. Az egyre szűkülő piacon és csökkenő fogyasztás mellett – amely jelenleg Magyarországot jellemzi – különösen nagy körültekintéssel kell meghozni a befektetési döntéseket. Fontos figyelembe venni, hogy vannak telített szektorok, és a menedzsment erőssége is kulcsszerepet játszik a sikerben.

Kijelentette azt is, egy befektető számára a csapat és a vezetés minősége kulcsfontosságú tényező. Egy erős, kompetens vezetői csapat jelentősen növeli a vállalkozás sikerének esélyét. Lényeges, hogy a vállalkozó megfelelő tapasztalattal rendelkezzen az adott területen. 

Ma már az egyik legfontosabb szempont az is, hogy a belső kommunikáció képes legyen motiválni a kollégákat és támogatni az értékesítést vagy a szolgáltatásfejlesztést

- tette hozzá.

Csillag Péter: hamar kiderül, ha nem jó a kávé

Csillag Péter kérdésünkre kiemelte, ilyen "red flag"-ek például a nem tisztázott tulajdoni viszonyok, pereskedés, adókockázatok, korrupció, nyilvánvaló szakmai hiányosságok, logikai bukfencek és egyéb, a szekrény mélyén porosodó csontvázak.

De a legtöbbször az ok ennél prózaibb: nem megfelelő nyereségesség, régóta nem növekvő, vagy éppen csökkenő árbevétel, szűkülő, bizonytalan piac, öldöklő, profitgyilkos verseny, emberi problémákkal, konfliktusokkal terhelt, a befektető számára nem meggyőző tulajdonosi kör, lúzer menedzsment, slendrián operáció, szőnyeg alá söpört problémák. Ha a cég irodájában tárgyalnánk, akkor kiderülne, hogy koszos a klotyó, elfogyott a wc papír, poros a tárgyalóasztal, szar a kávé

- sorolta. Hozzátette: a legjellemzőbb ok mégis az, ha nincs meg a kémia, a befektető nem kedveli meg a vállalkozót:

nem gondolja azt, hogy vele szeretné tölteni a következő 5 év minden csütörtök délutánját - és ilyenkor nem is fogja. 

A vállalkozó személyét, csapatát firtató kérdésünkre pedig azt felelte: tudomásul kell venni, minden üzleti döntés egyben szubjektív, emberi döntés is.

Ritkán van olyan, hogy valaki kapitális seggfejként, csak az üzleti eredményeivel meg tud győzni embereket, legyenek azok munkatársak, vevők, vagy befektetők. Ha befektetőt akarsz bevonni, tessék jófejnek, szerethetőnek, meggyőzőnek lenni! Ez nem hízelgést, vagy seggnyalást jelent - az is elég riasztó tud lenni. Az alapító tapasztalata, szakmai tudása, emberi kvalitásai vannak leginkább szemelőtt, ezt igyekszünk már az első pitch-nél, beszélgetéseknél felmérni

- magyarázta Csillag Péter majd hozzátette, a csapat, menedzsment hiányosságai nehezebben derülnek ki, de az első pár beszélgetés után már látható, mely üzleti területek működnek jól vagy rosszul a cégnél.

Fájdalmas, nehezen kezelhető problémát jelenthet, ezért a befektetők is igyekeznek minél előbb kiszúrni, ha a csapaton belül feszültségek, emberi szembenállás, inkompatibilitási problémák vannak

- húzta alá.

Lakatos István 3 alapelv szerint dönt

Lakatos István is beavatott minket a stratégiájába: ő három dologra figyel, amikor egy befektetés megvalósulásáról dönt.

Milyen az ember? Számára riasztó jel, ha valaki túl sokat beszél, összevissza beszél vagy mellébeszél. Mert az a tapasztalata, hogy ilyenkor még a beszélő sem tudja, hogy mit akar, mi a lényeg, amire összpontosítani kell.

Milyen a termék? Ha valaki olyan dolgot árul, olyan szolgáltatást kínál, ami Istvánnak nem tetszik, amit ő maga nem venne meg, akkor az egy intő jel, hogy a vállalkozáshoz nem fog tudni eleget hozzátenni, vagy akár ellendrukker lenne.

Ilyen esetekben mindig kiszállok, de ez nem azt jelenti, hogy az adott vállalkozás nem lehet jó, hanem azt jelenti, hogy nekem nincs benne helyem

- mondta Lakatos István.

Milyenek a számok? Számára riasztó jel, ha valaki túl optimista, és nem tudja jól felmérni, mekkora a piaci potenciálja, mekkora árbevétel elérésére képes, mert ilyenkor rendszerint a magasra tervezett költségek megvalósulnak, de az árbevétel viszont elmarad a tervezettől, és a vállalkozás veszteséges lesz, csak égeti a pénzt.

És az is riasztó jel, ha a vállalkozó nem tudja fejből a nagyságrendeket, nem mer becslésekbe bocsátkozni a legalapvetőbb mutatók vonatkozásában sem. Ezt hívom én vakrepülésnek, ami néha szerencsésen összejön, de az esetek túlnyomó részében szintén kudarchoz vezet

- tette hozzá. Ami pedig a vállalkozó személyét illeti, szerinte

közhely, de a csapat építése a legfontosabb, magányos harcosok pár milliós forgalmat le tudnak bonyolítani maguk is, de igazán jelentős céget, sokmilliós nyereséget már nem tudnak megvalósítani.

Ha valaki nem tanul meg delegálni, és mindent maga akar intézni, mindenben egymaga akar dönteni, az a vállalkozás korlátja lesz egy idő után. Ilyen cégekbe befektetőként nem fektetünk, ezek maradjanak meg kisvállalkozásnak - mondta Lakatos István.