2010 óta csak egyszer nem jött be ez a tőzsdei jóslat: nagyot szakíthat idén, aki időben lép a pénzével?

Ahogy az amerikai részvénypiac az elmúlt hetekben esett, az úgynevezett „Magnificent Seven” – a legértékesebb és legbefolyásosabb technológiai vállalatok csoportja – szokatlan helyzetbe került. Miközben az Apple, az Nvidia és a többi vállalat általában pozitív értelemben mozgatja a piacot, ezúttal a vesztesek közé tartoznak, és jelentős súlyuk miatt lefelé húzzák az S&P 500 indexet. Mindez azért is fontos, mert ezeknek a cégeknek a mutatói hatással lehetnek az egész részvénypiac általános hangulatára és teljesítményére.

Bár az S&P 500 múlt csütörtökön csak rövid időre csúszott korrekciós zónába, mielőtt pénteken visszapattant, a Magnificent Seven már egy ideje negatívban van, és továbbra is korrekcióban maradt. A hét technológiai óriás mindegyike legalább 14,5 százalékkal esett vissza a legutóbbi három hónapos csúcshoz képest, Microsoftot érintve a legkevésbé, míg Tesla áll a lista másik végén.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milliókat kaszálhattak az élelmes magyarok a háborún: január óta duplázták a pénzüket

Még két hónap sem telt el azóta, hogy Donald Trumpot beiktatták, ennek ellenére azóta hatalmasat fordult a világ.

Az elektromos autógyártó részvényeinek árfolyama december 17. óta majdnem a felére esett, mivel Elon Musk szerepe a Trump-adminisztrációban különösen külföldön rontotta a márka megítélését. Ez, valamint a hagyományos autómárkák és a kínai gyártók növekvő versenye sok befektetőt arra késztetett, hogy gyorsan megszabaduljanak a Tesla papírjaitól, aminek következtében Musk – mint a cég legnagyobb részvényese – több mint 100 milliárd dollárt veszített a vagyonából.

Ezért a komoly visszaesés

Ahogy a lenti grafikonon is látható, 2025. március 14-éig bezárólag a háromhavi csúcsárfolyamhoz viszonyítva az S&P 500 index árfolyama 8,2 százalékkal csökkent a február 19-i csúcs óta. A technológiai cégek közül a Microsoft (-14,5%), a Meta (-17,5%), az Apple (-19,6%), az Amazon (-18,2%), az Nvidia (-19,8%) és az Alphabet (-18,9%) is jelentős visszaesést szenvedett el. A legnagyobb mértékű esés a Teslát érinti, amelynek részvényárfolyama csaknem 48 százalékkal esett a decemberi csúcshoz képest.

A visszaesés egyik fontos oka a globális gazdasági környezet romlása, amelynek következtében a befektetők kockázatkerülőbbé váltak. Az infláció megugrása és a jegybanki kamatemelések miatt drágábbá vált a vállalatok működésének finanszírozása, ráadásul sokan attól tartanak, hogy a fogyasztói kereslet is csökkenhet a következő hónapokban. Ez a bizonytalanság különösen érzékenyen érinti a technológiai szektort, amely mindeddig a piaci növekedés fő mozgatórugója volt.

A második tényező a túlárazottság miatti piaci korrekció. A techóriások az elmúlt években rendkívül magasra nőttek, részben a járványhelyzet alatt megnövekedett online szolgáltatások és digitális termékek iránti igény miatt. Ám ahogy a befektetők kezdenek óvatosabbá válni, a magas árazások gyorsan korrigálódhatnak, és sokan realizálják a korábbi nyereségeket. Ez a folyamat további eladási hullámot generálhat, amely lefelé húzza a részvényárfolyamokat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Harmincéves jóslatot teljesíthet be Donald Trump: így fog összeomlani az amerikai gazdaság?

Donald Trump elnöksége óta az Egyesült Államok folyamatosan a globális figyelem középpontjában áll.

Emellett fontos tényező az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek kiújulása, illetve az amerikai vámok szerepe. A technológiai óriások beszállítói láncai gyakran nagyban függenek a kínai gyártóktól és alkatrészszállítóktól, így a vámemelések vagy exportkorlátozások közvetlenül növelhetik a termelési költségeket. Ráadásul, ha az amerikai kormány a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva újabb lépéseket tesz a félvezetők és csúcstechnológiák kereskedelmének szigorítása érdekében, az még tovább ronthatja a techcégek kilátásait, és visszavetheti a globális piacokon való terjeszkedést.

A szabályozási környezet is egyre bizonytalanabbá válik. A nagy technológiai vállalatok régóta bírálatok kereszttüzében állnak monopolhelyzetük, adóoptimalizálási gyakorlataik és adatvédelmi kérdések miatt. A kormányzati szigorítások, valamint az esetleges újabb versenyjogi perek tovább növelhetik a cégek kiadásait és kockázatait. Mindez együtt eredményezi azt a nyomást, amely a „Magnificent Seven” részvényárfolyamaira nehezedik, és sok befektetőt óvatosságra int.

Musk viselkedése húzza le a Tesla részvényárfolyamát?

2025-ben a Tesla részvényárfolyama több fronton is nyomás alá került, mivel a vállalat alapvető autógyártási tevékenységét zavarja a globális verseny erősödése és a fogyasztói bizalom csökkenése. A gyenge eladási adatok, különösen az európai és kínai piacokon, valamint a növekvő költségek miatt a befektetők aggodalmaskodnak a cég jövőbeli növekedési kilátásai miatt.

EZ IS ÉRDEKELHET

A Tesla bezuhanása után óriási bajban Elon Musk: akár a teljes cégét elveszítheti a techmogul

A befektető szerint a vállalat egyértelműen válságban van, ami miatt az elmúlt hónapokban jelentős mennyiségű részvényt adott el.

Elon Musk kormányzati munkásságát is egyre hevesebben kritizálják, mert a DOGE (Department of Government Efficiency) vezetése mellett figyelme egyértelműen elterelődik a Tesla működésétől. A Tesla-vezér prioritásváltása arra utal, hogy a cég alapvető üzleti folyamatai háttérbe szorulnak, ami befektetői bizalmatlanságot eredményez. Ha Musk nem tudja megfelelően kiegyensúlyozni kormányzati feladatait a cégvezetési kötelezettségeivel, a befektetők aggodalma tovább növekedhet, ami hosszú távon komoly további nyomást gyakorolhat a Tesla részvények értékére.

A részvényárfolyam további nyomása Musk nyilvános megnyilvánulásainak vitatott jellege, különösen a Donald Trump beiktatásán bemutatott karlendítés esetében jelentkezik. Musk saját maga is reagált a vádakra, egy közösségi posztjában azt írta: „Őszintén szólva ennél jobb piszkos trükköt is bevethetnétek. A ‘mindenki Hitler’ támadás már olyan unalmas.” A vitatott gesztusok jelentős negatív visszhangot váltottak ki a nyilvánosságban, ami tovább rontja a Tesla márka imázsát és elidegeníti a fogyasztókat.

Elon Musk az ukrajnai háborúval kapcsolatban olyan vitatott nyilatkozatokat tett, amelyek szerint a Starlink műholdas internetszolgáltatás – mely az ukrán hadsereg gerincét képezi – kikapcsolása esetén az egész frontvonal összeomlana, és többek között azt is javasolta, hogy szankcionálják az ukrán oligarchák tíz legbefolyásosabb csoportját, különösen azokat, akik Monacóban élnek, hogy ezáltal véget vessenek a konfliktusnak.

Sokaknál az is kiverte a biztosítékot, hogy Musk nyíltan kampányolt Németországban a szélsőséges Alternatíva Németországért (AfD) párt mellett: élő videóinterjúkban és közösségi média bejegyzésekben többször hangsúlyozta, hogy csak az AfD képes megmenteni Németországot a gazdasági és kulturális összeomlástól, miközben hevesen kritizálta a hagyományos német pártok bevándorláspolitikáját és gazdaságpolitikáját. Ezek a megnyilvánulások mind az ukrajnai háborúval, mind a németországi politikai helyzettel kapcsolatosan széles körű visszhangot váltottak ki, és jelentős vitákat indítottak el a nemzetközi közvéleményben, mivel gyakorlatilag a világ egyik leggazdagabb emberének nyílt beavatkozásáról van szó két különösen érzékeny politikai kérdésben.

Mi lesz veled S&P 500?

A vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a gazdasági lassulástól, recessziótól vagy akár stagflációtól való növekvő félelmek gyengítették a befektetői bizalmat az elmúlt hetekben, ez eredményezte, hogy az S&P 500 index korrekciós tartományba csúszott. Az index 5692 ponton állt csütörtökön ami kb. 10 százalékos csökkenést jelent február 19-i történelmi csúcsához képest.

Ez az első korrekció 2023 októbere óta, akkoriban az S&P 500-nak majdnem három hónapba telt, hogy 10 százalékot essen az előző csúcsáról, míg most mindössze három és fél hét alatt érte el ezt a szintet. A legújabb visszaesés azt jelenti, hogy az index minden nyeresége eltűnt a 2024. novemberi választások óta – ezzel ki is futott az úgynevezett Trump-hatás –, mivel az új kormányzat bevezetett intézkedései, politikája, különösen a kereskedelem terén, bizonytalanságot keltettek az amerikai gazdaság pályáját és a globális ellátási láncoktól és szabadpiaci hozzáféréstől erősen függő amerikai vállalatok kilátásait illetően.

Míg egyesek a legutóbbi korrekciót rossz előjelnek tartják – egy medvepiac vagy akár a 2000-es dotcom-lufihoz hasonló összeomlás előfutárának –, mások úgy vélik, hogy a visszaesés már régóta esedékes egy olyan piacon, amelyet túlzott AI-optimizmus hajtott - derült ki a Statista összeállításából. Történelmileg mindkét forgatókönyvre volt példa: az 1929 óta bekövetkezett 56 darab S&P 500 korrekció közül 22 egy medvepiac előjele volt (azaz 20 százalékos visszaesés következett be a korábbi csúcsról), míg 34 esetben nem alakult ki további jelentős zuhanás.

A Motley Fool legfrissebb elemzése szerint a korrekciókat gyakran erős visszapattanás követte a következő 12 hónapban. A 2010 óta történt kilenc korrekció közül az S&P 500 átlagosan 18 százalékot emelkedett az azt követő évben, és csak a 2022-es korrekció után következett további visszaesés. A legutóbbi, amely 2023. október 27-én érte el a korrekciós tartományt, egy 41 százalékos ralihoz vezetett a következő 12 hónapban – egy olyan eredményhez, amelyben most is sok befektető reménykedik.

Az alábbi ábra is azt mutatja be, hogy az S&P 500 részvényindex történelmi adatai alapján a korrekciókat gyakran erőteljes felpattanás követi. A grafikon az elmúlt évek során bekövetkezett korrekciókat veszi sorra, és azt ábrázolja, hogy az index hogyan teljesített az adott korrekció utáni 12 hónapban.

A korrekciót úgy határozták meg, mint egy legalább 10 százalékos visszaesést az S&P 500 előző bikapiaci csúcsához képest. Az adatok alapján az S&P 500 az esetek többségében pozitív hozamot ért el a korrekciót követő időszakban, az átlagos emelkedés 18 százalék volt.

Kiemelkedő példák a 2020. februári korrekció (+28%), valamint a már említett, legutóbbi, 2023. októberi korrekció, amelyet egy látványos, 41 százalékos emelkedés követett. Egyetlen kivétel volt az elmúlt 15 évben: a 2022. februári korrekció utáni évben az index további 7 százalékot esett.

Zuhanópályán a Bitcoin árfolyama is

Donald Trump győzelme után a Bitcoin árfolyama drámai módon az 100 ezer dollár fölé emelkedett, elérve 105 ezer dolláros csúcsát – ez tükrözte a befektetői optimizmust és a kriptovaluta iránti újfajta érdeklődést. Azonban 2025 márciusára a piac jelentős visszaesést mutatott, és a bitcoin legkisebb árfolyama 80 ezer dollár alá is becsúszott, ami az elmúlt hónapok volatilitását jól illusztrálja.

A zuhanás fő okai között szerepel a globális gazdasági bizonytalanság, valamint az USA kormányzatának kereskedelmi és nemzetbiztonsági politikái, amelyek negatívan befolyásolták a kriptovaluta piacot. A Trump győzelme utáni kezdeti lelkesedést a befektetők fokozatosan elbizonytalanították a gazdasági kilátások és a nemzetközi feszültségek növekedése.

A bitcoin 3 havi árfolyama. Forrás: Pénzcentrum árfolyamok

Ezen túlmenően a bitcoin túlárazottsága miatt a befektetők realizálták a korábban elért nyereségeket, ami további eladási hullámot generált, és a piacot fokozatosan lefelé húzta. A technológiai és pénzügyi szektorokban tapasztalható általános pesszimizmus is hozzájárult ahhoz, hogy a digitális eszköz iránti kereslet ideiglenesen visszaesett.

A jövő kilátásai vegyesek, mivel sok elemző szerint a Bitcoin továbbra is hosszú távon megőrizheti szerepét digitális menedékeszközként, különösen a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságok közepette. Ugyanakkor a befektetőknek érdemes körültekintően kezelniük pozícióikat, mivel a piaci volatilitás továbbra is jelentős kockázatot jelenthet, és a jelenlegi 86 ezer dolláros szint alá történő további visszaesés sem kizárt.