A bankok már szóltak, azonnal lépniük kell a számlatulajoknak: csak magadra vess, ha nem teszed

Eltérő időpontokban ugyan, de január-februárban sorra hárították át a hazai bankok a tavaly megemelt tranzakciós illetéket a lakossági ügyfelekre. Mint ismeretes, a tavaly nyáron megjelent rendeletmódosítás értelmében a pénzintézetek által fizetendő adó mértékét nem kevesebb mint 50%-kal emelte meg a kormány, melynek tételei így 0,3%-ról 0,45%-ra (átutalások, postai befizetések, értékpapír-műveletek esetében), illetve 0,6%-ról 0,9%-ra emelkedett (készpénzfelvétel esetében).

További változás, hogy az előbbi esetben 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedett a maximálisan beszedhető díj összege, míg a készpénzfelvételnél továbbra sincs felső határa a díjnak. Könnyítés ugyanakkor, hogy a lakossági ügyfeleknél átutalások esetén a tranzakciós illetéket csak az 50 ezer forintos összeghatár feletti részre kell megfizetni (ez a fajta könnyítés korábban is létezett, csak éppen 20 ezer forintos összeghatárral).

A felsorolt módosítások tehát alapvetően jelentős díjemelkedést is vontak maguk után, jóllehet a kormány rendelkezése értelmében azok lakossági ügyfelekre való áthárítása csupán idén év elejétől vált lehetővé. Mindez egyébként a bankok többségénél mostanra meg is történt – az áthárítást az OTP Bank kezdte meg már rögtön 2025. január 1-től, de azóta egy sor másik pénzintézet is követte őt a sorban. Legutóbb a Raiffeisen Bank és a Wise ügyfelei szembesülhettek a magasabb tranzakciós illetékekkel – ezek esetében február 17-én történt meg az átállás.

Emelkedő illeték mellett is csökkenhetnek a díjak

A fenti változások tehát jelentős, 50%-os díjemelést jelentenek – legalábbis első ránézésre. Ha például valaki 150 ezer forintot utalt el a bankszámlájáról 2024. december 31-én, akkor az összeg után fizetendő tranzakciós illeték mértéke 390 forint volt. Ez ugyebár úgy jött ki, hogy a 20 ezer forint feletti rész, vagyis a 130 ezer forintnak kellett megfizetni a 0,3%-át (persze korábban is elképzelhető volt, hogy a bank további díjat számít fel az átutalásért, ám a számlacsomagok többsége legalább havi néhány alkalommal biztosítja a banki részről ingyenes átutalási lehetőséget).

Ha valóban érvényesülne az 50%-os áremelkedés, akkor mostanra 150 ezer forint átutalása már 585 forintba kerülne. Csakhogy nem ez a helyzet, köszönhetően az ingyenesen átutalható összeg 20 ezerről 50 ezer forintra emelésének. Emiatt ugyanis csak az 50 ezer forint feletti rész – esetünkben 100 ezer forint – után kell megfizetni a 0,45%-ot, ami „csak” 450 forintot jelent. Ez a gyakorlatban 15,4%-os emelkedést jelent, nem pedig 50%-ot.

Sőt, ha valakinek nem egy összegben kell elutalnia a 150 ezer forintot, hanem azt három részletben is megteheti, akkor egyáltalán nem kell tranzakciós illetéket fizetnie, míg korábban hiába is darabolta volna szét az utalást, a 20 ezer forintok feletti 3*30 ezer forint után ugyanúgy meg kellett volna fizetnie a 0,3%-ot, ami 270 forintot jelentett volna korábban. Bizonyos esetekben tehát még olcsóbban is kijöhetünk a mostani feltételek mellett, mint korábban.

Hasonló a helyzet a készpénzfelvétel esetében is – ha valaki nem adott le ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozatot, akkor 150 ezer forint felvételéért 900 forint tranzakciós illetéket kellett megfizetnie, míg ez a mostani feltételek mellett már 1 350 forint lenne. Ugyanakkor a nyilatkozat leadásával mindkét esetben díjtalan volt, illetve díjtalan a kérdéses összeg felvétele.

Amit már nehezebb lesz megúszni – az inflációs díjemelés

Ugyanakkor alig telt el pár hét a tranzakciós illeték áthárítását követően, de máris érkeznek a bankszámlák „inflációs” díjemelései – vagyis a bankok a tavalyi évi fogyasztói árindexszel megegyező mértékben emelik a számlavezetési díjaikat. Ez a jelenlegi helyzetben azt jelenti, hogy a bankszámlák díjai maximum 3,7%-kal emelkedhetnek.

Az OTP Banknál és az UniCredit Banknál mindez március 1-jétől be is következett, de a következő hetekben a K&H Bank, a CIB Bank, a MagNet Bank, az MBH Bank és a Raiffeisen Bank is biztosan emelni fog. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Ennek megvizsgálásához a Pénzcentrum kalkulátorát vettük alapul.

Első esetben a 2025-ös bruttó 348 800 forintos garantált bérminimumot vettük alapul, ami nettó 231 952 forintot jelent. Azt feltételeztük tehát, hogy a fenti összeg, pontosabban annak 232 ezer forintra kerekített összege minden hónapban, egy összegben érkezik a számlánkra. Mindössze két átutalást adtunk meg, kétszer 20 ezer forintot. Jó hír, hogy már ebben az esetben is találhatunk olyan bankszámlát, melyeknek nincsen számlavezetési díja, így ezeket nem érinti az inflációkövető díjemelés.

Ugyanakkor például a MagNet Bank legolcsóbb számlájának 349 forint a havi számlavezetési díja, ami éves szinten 4 188 forintot jelent. A MagNet április 1-től jelentette be az inflációs díjemelést, így ha a maximálisan alkalmazható 3,7%-os áremeléssel számolunk, akkor az éves díj 4 343 forintra, míg a havi 362 forintra fog emelkedni jövő hónaptól. Azt persze fontos hangsúlyozni, hogy a 3,7% az elvi maximum, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a bankok mindegyik számlacsomagjuk esetében alkalmazzák, ráadásul egységesen alkalmazzák az inflációs díjemelést.

Természetesen ennél magasabb díjemeléssel is találkozhatunk a piacon – az április 30-tól díjat emelő MBH Banknak például van olyan számlacsomagja, amelynek költségei az első évben 39 960, míg a második évben 26 496 forintot tesznek ki. Igaz, ennek jelentős részét a bankkártya éves díja jelenti (9 420 forint/év), illetve további költségeket jelent a havi átutalások után fizetendő havi 851 forint, ami éves szinten további 10 212 forintot jelent.

A fentiek levonása után a szóban forgó bankszámla havi számlavezetési díja 1 694 forint az első évben, ami éves szinten 20 328 forintot jelent. Amennyiben itt is feltételezzük a maximálisan alkalmazható 3,7%-os díjemelést, úgy az éves költség 21 080 forintra fog emelkedni, ami havi 1 757 forintot jelent. Jó hír ugyanakkor, hogy a szóban forgó számlacsomag esetében csak a szerződéskötést követő első évben ilyen magas a számlavezetési díj, ami a második évtől havi 572 forintra, éves szinten tehát 6 864 forintra csökken. Amennyiben itt érvényesítjük a 3,7%-os emelést, úgy az éves díj már csak 7 118 forintra, míg a havi 593 forintra emelkedik.

Nézzünk egy magasabb összeget

Nézzünk meg egy második példát is – ezúttal nettó 600 ezer forintos, egy összegben érkező havi jövedelmet adtunk meg, míg átutalásnak csupán egyetlen 150 ezer forintos tranzakciót. Ebben az esetben például találtunk olyan MBH-s ajánlatot, amelynek az első évben 1 122 forintos a havi számlavezetési díja, ami évi 13 464 forintot jelent. Amennyiben erre alkalmazzuk a 3,7%-kos díjemelést, úgy az éves költség 13 962 forintra, míg a havi 1 164 forintra emelkedik. Jó hír azonban, hogy ennél a számlacsomagnál a második évtől 0 forintra csökken a számlavezetési díj.

Látható tehát, hogy a Pénzcentrum kalkulátorában elérhető ajánlatok esetében a mostani díjemelés nem jelent túlzottan nagy összeget. Sőt, mint már említettük, léteznek teljesen díjmentes számlák is, mint például a CIB Bank Eco Plusz bankszámlája vagy az Erste Bank Erste Privilégium bankszámlája – amennyiben valaki ilyenre vált, úgy nem kell különösebben aggódnia a most végbemenő díjemelések miatt.

Ugyanakkor arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a Bankmonitor egy korábbi elemzése szerint sok bankszámla éves díja ennél jóval magasabb, akár 49 ezer forint is lehet. Amennyiben erre vetítjük ki a maximálisan alkalmazható 3,7%-os díjemelést, úgy az éves díj mértéke akár 50 800 forintra is emelkedhet, ami havi szinten 4 083 forintról 4 233 forintra való emelkedést jelent.

Mindez tehát ismételten rávilágít arra, hogy nagyon fontos a saját jövedelmi szintünknek és a saját bankolási szokásainknak megfelelő bankszámlát választani, ugyanis egy-egy kedvező csomag megválasztásával éves szinten akár több tízezer forintot is megspórolhatunk.