Kényszerpályán Varga Mihály: jó időre búcsút mondhatnak a magyarok a filléres hiteleknek?

Magyarországon immár mint fél éve, 2024 szeptembere óta nem változott a jegybanki alapkamat: ennek mértéke a legutóbbi jegybanki kamatdöntő ülésen sem változott, jelenleg 6,5 százalékon áll. A jegybank már korábban hitet tett a fegyelmezett monetáris politika mellett, amit nem csak a február végén, 12 év után távozó Matolcsy György, hanem az ő helyét március elsejétől átvevő Varga Mihály jegybankelnök is zászlajára tűzött.

Azonban ha megnézzük a környező országok alapkamatait, egy érdekes anomáliát fedezhetünk fel: ott, ahol hazánkhoz hasonlóan nem vezették még be az eurót, Közép-Európában több helyen is alacsonyabb az alapkamat, mint nálunk. Makroelemzőket kértünk meg, hogy segítsenek értelmezni a helyzetet: nem kell-e lépnie a hazai jegybanknak erre válaszul, vagy egyáltalán nem is kell a többiekkel foglalkozni? Elmozdulhat-e idén az alapkamat bármelyik irányba, és mik azok az extrém esetek, ahol ez elkerülhetetlenné válik?

Varga Mihály szerint fegyelemre van szükség

Egyetlen nappal azután, hogy hivatalosan átvette megbízatását, Varga Mihály a hagyományoknak megfelelően aláírta a hivatalos forintbankjegyeket a jegybank épületében tartott sajtóeseményen. A ceremóniát egy elnöki expozé követte, ahol Varga Mihály kijelentette: a jegybank folytatni fogja a fegyelmezett monetáris politikát, ugyanis ezt látja az egyetlen helyes útnak annak érdekében, hogy az inflációval szemben sikerrel felvegyék a harcot.

A jegybankelnök kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank működését az átláthatóság, a szakszerűség és a felelős gazdálkodás elvei mentén fogja irányítani, egyúttal mérsékli a klasszikus jegybanki feladatokon kívül eső tevékenységeket. Varga Mihály rámutatott arra is, hogy a magyar gazdaság stabil alapokon nyugszik, a növekedési kilátások kedvezőek, a családok, a vállalkozások és a bankrendszer likviditása erős.

Emellett leszögezte, hogy a jegybank tartósan alacsony inflációval és a pénzpiaci stabilitás megőrzésével támogatja a fenntartható gazdasági növekedést.

Jobban állnak a régiós országok alapkamattal

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, hogy az eurót még nem bevezetett kelet-közép-európai országoknál hogy áll most a jegybanki alapkamat. Látható, hogy a magyar alapkamat a második magasabbnak számít ebben az összevetésben - holtversenyben a románokéval - a legalacsonyabb pedig a cseheknek van, 3,75 százalékkal.

A megkérdezett elemzőktől arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük nem kellene-e lépnie a magyar jegybanknak, ha a régiós adatokhoz igyekeznek igazodni? Mit tehetnek abban az esetben, ha elkötelezik magukat a fegyelmezett monetáris politika mellett, és milyen lehet az az eset, mikor muszáj lehet hozzányúlni a kamathoz?

Nem jó az inflációs adat

Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint a jegybank előtt most valóban nincs más lehetőség, viszont a piac hálásan is reagál arra, hogy a Varga Mihály vezette jegybank nem tervez semmilyen belenyúlást.

A Magyar Nemzeti Banknak a kellemetlen meglepetést okozó februári inflációs adat megjelenésének napján volt egy figyelemre méltó X-posztja. Eszerint az „inflációt szigorú monetáris kondíciók fenntartásával tartósan vissza kell szorítani a 2-4 százalékpontos jegybanki toleranciasávba.” A megszólalás azt mutatja, hogy az új vezetés monetáris politikája megegyezik a korábbiéval. Vagyis a kamatokat hosszabb ideig nem kívánja csökkenteni, de a kamatemelésben sem gondolkodik. A pénzpiac is ezt árazza: a határidős termékek kereskedéséből az derül ki, hogy az év végig változatlan kamatszintre számítanak a szereplők. A jegybanki alapállás leginkább azt a bizakodást tükrözi, hogy az elmúlt két hónap forinterősödése, valamint a nagy jegybankok (Fed, EKB) várható kamatcsökkentései következtében szélesedő magyar hozamfelár elegendő lehet az inflációs nyomás visszaszorítására

- fogalmazott Madár István. Elmondta még, hogy a jegybanknak szerinte nem feladata reagálni a régiós kamatszintekre, már csak azért sem, mert a lényeg itt is a stabilitás.

Önmagában a régiós kamatok között látható erős szóródás is mutatja, hogy az egyes országok kamatszintje tartósan eltérhet egymástól. Csak abból, mert nálunk ez ilyen összevetésben magas, nem következik, hogy csökkenteni kell. A magas magyar kamatszint az inflációs kilátások és az országtól elvárt hozamprémium függvénye, másként fogalmazva: a jegybanknak olyan kamatot kell fenntartani, ami biztosítja a pénzügyi és árstabilitási céljait

- tette hozzá az elemző.

Mikor kell hozzányúlni az alapkamathoz?

Madár Istvántól azt is megkérdeztük, hogy szerinte mi lehet az az eset, amikor a jegybanknak - akár rövid távon is - el kell térnie majd a fegyelmezett monetáris politikától, és hozzá kell nyúlnia a kamatokhoz.

A kamatemelés igényét az inflációs pálya még magasabb szintre emelkedése hozhatná el. Elsősorban akkor, ha egy újabb kockázati prémiumsokk hatására a forintárfolyamot láthatóan nem lehetne a jelenlegi kamatszinttel stabilan tartani. Kamatcsökkentéshez az infláció (most már váratlannak mondható) jelentős lassulása szükséges. Mivel most már bőven magasabb pályán fut az infláció annál, mint amikor a jegybank beállt a 6,5%-os kamatszintre, ezért véleményem szerint erre legkorábban az év második felében nyílhat esély, amennyiben újra beállna a 2023 és 2024 őszén látott inflációs „szélcsend”. Igaz, épp az előző két év tapasztalata figyelmezteti a jegybankot arra, hogy ezek a szélcsendek nem tartanak örökké

- mondta az elemző. Végezetül kitért arra is: a mindennapi életben, ha nem is feszülten, de érdemes az átlagembereknek is figyelni az alapkamat szintjét.

A jegybanki alapkamat elsősorban a piaci kamatokra van hatással. Amennyiben a kamatok csökkennek, az emberek számára kínált banki megtakarítási és hitellehetőségek kamata is csökken. Ezt az általános összefüggést gyengíti, ha sok olyan banki termék van, aminek a kamatát (árát) nem a piaci viszonyok, hanem állami támogatás vagy előírás határozza meg. A megugró infláció változatlan kamatszintek mellett azt jelenti, hogy az infláció feletti kamat (a reálkamat) kisebb lesz. Ez értelemszerűen megtakarítási eszközök esetében az embereknek kedvezőtlen, hitel esetében viszont jó lehet, elsősorban akkor, ha a jövedelme lépést tart az inflációval. A friss előrejelzések szerint a következő két hónapban az infláció mérséklődni fog, egyrészt azért, mert a visszatekintő infláció alapján drágító szolgáltató cégek az idén nem fognak olyan mértékben árat emelni tavasszal, mint tavaly, másrészt azért, mert az árrésstop rövid távon visszafogja az élelmiszerinflációt.

- zárta gondolatait Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Kivárás és piacfigyelés

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője úgy véli, hogy Varga Mihály persze komolyan gondolja a fegyelmezett monetáris politika folytatását, de erős üzenetnek kell így is értékelni azt, hogy így kimondta székfoglaló expozéjában.

Egyrészt Varga Mihálynak, mint új jegybankelnöknek meg kell alapoznia a hitelességét, az expozéja is ezt a célt szolgálta. De ettől eltekintve is: ha a fundamentumokat, a piaci folyamatokat nézzük, akkor egyértelmű, hogy most rövid távon nincsen tér monetáris lazításra. Egyrészt a külső környezet rendkívül bizonytalan, szerintem évtizedek óta nem volt ekkora bizonytalanság a makrogazdasági, geopolitikai, kereskedelempolitikai kilátásokat illetően, és ez a nagy jegybankoknál is azt jelenti, hogy kivárnak, nem tudnak megalapozottan előrejelzéseket készíteni. A volatilis külső környezet számunkra egy nagyon erős korlátozó tényező, ebből a típusból a másik ilyen rövid távon az infláció. Amikor az inflációs adatok jönnek, feljebb tolódik az inflációs pálya, és láthatóan az idei évben még a célsávban sem lesz az infláció, miközben az inflációs várakozások emelkednek, ilyen körülmények között szerintem nem is lehet szó komolyan kamatcsökkentésről. Mi azt gondoljuk, hogy az első félévben, júniusig biztosan nem lesz kamatvágás, viszont azt nem zárjuk ki továbbra sem, hogy a második félévben sor kerülhet egy-két óvatos lépésre - abban az esetben, ha minden jól alakul, például a globális környezet nyugodtabb lesz, vagy itthon az infláció nem okoz több kellemetlen meglepetést

- fogalmazott Trippon Mariann. Kitért még arra is, hogy szerinte sem kell reagálnia a Varga Mihály vezette jegybanknak a régiós kamatszintekre, egyszerűen azért, mert mást vár el tőlünk és más országoktól a nemzetközi piac - a billegést pedig mindenki azonnal beárazza.

Nem kell válaszolni vagy reagálni arra, hogy más országokban akár alacsonyabb az alapkamat. Amikor az MNB a monetáris politikáját alakítja, akkor arra kell figyelnie, hogy az euróhoz, a dollárhoz és a környező országokhoz képest egy akkora felárat biztosítson, ami biztosítja az árfolyam stabilitását, a pénzügyi piacok stabilitását, és ezen keresztül az infláció elleni harcot. Magyarországnak a kockázati megítélése gyengébb, mint Lengyelországnak, gyengébb, mint Csehországnak, sérülékenyebb a gazdaság, és láthatóan a befektetők elvárnak egy pozitív kockázati felárat a lengyel és a cseh eszközökhöz képest. Ha most mi levinnénk a csehek vagy a lengyelek szintjére az alapkamatot - ilyen inflációs kilátások mellett, ilyen sérülékenységekkel - akkor elszállna a forint árfolyama. Tehát nekünk kell egy pozitív kockázati felárat tartanunk, mert a magyar gazdaság fundamentumai ezt indokolják

- mondta erről az elemző. Végezetül ő is elmondta azt, miért érdemes figyelni az alapkamatot, ugyanis ez a mindennapi életünkre talán nem is, de a pénzügyeinkre azért lehet komoly hatással.

Az alapkamat kijelöli a piaci kamatokat, ez pedig több módon is érint egy átlagembert. Mondjuk a legegyszerűbb, ami tényleg az alapkamat, hogy a különböző büntetések, mit például az adóhatósági büntetés esetében a büntetőkamat az alapkamatnak adott értékkel felszorzott többszöröse szokott lenni. Egy másik példa: a családtámogatásoknál, a CSOK-nál, babavárónál is így működik a büntetőkamat. Közismert példa még, amikor bankbetétet helyezünk el, akkor nyilván 6,5 százalékon nem tudunk, de ha emelkedik a kamat, akkor a betétekre valamennyivel magasabb kamatot kaphatunk. A rövid állampapírpiaci hozamok szintén együtt mozognak az alapkamattal, vagy az olyan hitelek, ami nem jelzáloghitel vagy nem az 5-7-10 éves referenciakamat, hanem mondjuk a BUBOR-hoz kötöttek

- mondta Trippon Mariann.

Az elemzők tehát egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzeti Banknak semmit sem kell reagálnia más, az eurót hozzánk hasonlóan még be nem vezetett országok kamatszintjeire. Az azonban lehetséges, hogy a fegyelmezett politikát valamikor fel kell adni - igaz, hogy ez azt is jelentené, hogy a jegybank is kényszerhelyzetben cselekszik.