Aggasztó a legfrissebb bűntérkép: itt történik a legtöbb betörés, rablás, autólopás Budapesten

Nógrád megyében 317 bűncselekmény jutott 100 ezer lakosra tavaly december 20-a és idén február 18-a között, ezzel ez a megye vezeti a bűnözési statisztikákat - derült ki a rendőrség legfrissebb bűnügyi térképének adataiból. Ugyanakkor az ORFK az adatok kapcsán megjegyzi, hogy "a térképen megjeleníthető bűnügyi adatok tájékoztató jellegűek. Nem tartalmazzák azoknak a nyomozásoknak az adatait, amelyekben bármely információ idő előtti nyilvánosságra hozatala sértené a nyomozás érdekeit."

De visszatérve a statisztikára: Jász-Nagykun-Szolnok megye lett a második ebben az időszakban, ahol 100 ezer emberre 294 bűntény jutott, majd pedig Budapest következik 290 esettel. Ezzel szemben Csongrád-Csanád megyében mindössze 133 bűntett jutott 100 ezer főre, Zalában 144, Hajdú-Bihar pedig 152 eset/100 ezer lakóval a harmadik legjobb lett a listán.

A rablások esetében hármas holtverseny alakult ki a vizsgált, 60 napos időszakban: Budapesten, Hevesben és Nógrádban is 5-5 ilyen eset jutott 100 ezer főre, Szabolcs és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 3-3 rablás/100 ezer fő volt az arány.

Lopások tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye vezet ahol 79 ilyen bűntény jutott 100 ezer lakóra, második Budapest 71-es aránnyal, harmadik pedig Heves megye 55-tel. Ezzel szemben Vas megyében és Tolnában 15, Veszprémben 16, Zalában és Hajdú-Biharban pedig 19 lopást könyveltek el 100 ezer főre vetítve.

Gépkocsi lopások tekintetében Bács-Kiskun és Nógrád megye állt az élen 7-7 eset jutott 100 ezer emberre, Hevesben 5 volt ez az arányszám, Budapesten, Győr-Moson-Sopronban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Szabolcsban pedig 4-4 autólopás jutott 100 ezer főre december vége és február vége között. Autófeltörés arányaiban Pest megyében, Győr-Moson-Sopronban, Somogyban és Heves megyében volt a legtöbb, a vizsgált időszakban ezekben a megyékben 2-2 eset jutott 100 ezer főre.

Itt lopták el, törték fel a legtöbb autót

Ha a ponttérképre váltunk, akkor az elkövetett bűncselekmények pontos helyét is megmutatja a térképes rendszer, így derült ki (a már közreadható bűntények alapján), hogy a legtöbb gépkocsit a vizsgált 60 napos időszakban a Hungária körút és a József körút közötti városrészen lopták el Budapesten, illetve Dél-Pesten:

Autólopások Budapesten. Forrás: Police.hu

Ha az országos bűnügyi hőtérképet nézzük, akkor a fővároson és környékén kívül még ott piroslik többek között Győr, Veszprém, Baja, Békéscsaba és Salgótarján, Székesfehérvár, Dunaföldvár és Lajosmizse környéke is, azaz a legtöbb autólopás errefelé történt a vizsgált időszakban:

Autólopások hőtérképe. Forrás: Police.hu

És az autófeltörések java része is a két körúton belüli területre összpontosult Budapesten december vége és február vége között:

Autófeltörések Budapesten. Forrás: Police.hu

A hőtérkép szerint a fővároson és az agglomerációján kívül még Győrben volt megfigyelhető egy autófeltörési gócpont:

Autófeltörések hőtérképe. Forrás: Police.hu

Itt volt a legtöbb betörés, rablás Budapesten

Ami a lakásbetöréseket illeti, az említett időszakban a pesti oldalon a belvárosban és a Nyugati pályaudvar környéként regisztráltak több esetet is, valamint a Haller utcánál. A külső kerületekben az Üllői út környékén és a Wekerletelepnél láthatunk betöréseket, valamint Rákosszentmihályon és Mátyásföldön is. Ezzel szemben a budai oldalon jóval kevesebb volt a betörés a vizsgált 60 napos időszakban.

A budapesti betöréstérkép. Forrás: Police.hu

A rablások, kifosztások is láthatóan inkább a Hugária körúton belülre összpontosulnak, a pesti viszonyokat ismerők nem lepődnek meg azon, hogy ezen bűncselekmények december vége és február vége között a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar környékén fordultak elő nagyobb számban. Budán gócpontnak számított még a Széll Kálmán tér környéke is, valamint a Bikás park vonzáskörzete.

A budapesti rablástérkép. Forrás: Police.hu

Így mutatunk zöld utat a betörőknek

Korábban az ORFK Kommunikációs Szolgálata a Pénzcentrum kérdésére azt közölte, a betörők tapasztalataik szerint jellemzően készpénzt, értékpapírokat, ékszereket, műszaki cikkeket és művészeti alkotásokat tulajdonítanak el az ingatlanokból. A rendőrség hangsúlyozta, célszerű mechanikai védelemmel ellátni minden olyan nyílást, amelynek nagysága akkora, hogy egy vékonyabb testalkatú ember átférhet rajta. Az erős, szakszerűen beépített rács megfelelő mechanikai védelmet nyújt, de a fémredőnyök, valamint a törésgátló biztonsági fóliák is jelentős visszatartó erővel bírhatnak. Egyébként az is kiderült, hogy leggyakrabban házakba törnek be a bűnözők, lakásokba kevésbé.

Sok ingatlantulajdonos – gyakran anélkül, hogy tudatában lennének – olyan jeleket hagy háza körül, amelyek a betörők számára „zöld utat” jelentenek. Például az elhanyagolt, túlnőtt kertek és sötét bejárati területek gyakran azt sugallják, hogy a tulajdonos nincs jelen, vagy hosszabb ideig elhagyja az ingatlant. Az ilyen környezetben rejtőzködő, elhanyagolt növényzet és nem karbantartott kert lehetőséget ad a betörőknek, hogy biztonságosan közelítsenek meg egy házat. És szerszámokat sem tanácsos a kertben, feltűnő helyen hagyni, ez is felkeltheti a bűnözők érdeklődését.

Emellett a túlzott közösségi média jelenlét, ahol valós időben osztják meg utazási terveiket vagy nyaralás közbeni fotóikat, szintén figyelemfelkeltő jel lehet a tolvajok számára. A betörők ezekből az információkból könnyen kideríthetik, hogy mikor várható a lakás üresedése, és ennek megfelelően tervezhetik meg a betörést - ha hosszab ideig nem vagyunk otthon, gondoskodjunk róla, hogy a postaládát valaki rendszeresen ürítse, mert erre is szoktak figyelni. A kulcsok és egyéb bejutást segítő eszközök nyilvános elhelyezése – például a rejtett tartalék kulcsok könnyen kitalálható helyeken – szintén a betörők malmára hajtja a vizet. Az ilyen apróságok mellett az elhanyagolt biztonsági rendszerek, mint például a nem megfelelően rögzített ajtók és ablakok, további kockázatot jelentenek, mivel könnyű célponttá teszik az ingatlant.

A kamera nem is elég!

Csalami János biztonsági szakértő pedig arról beszélt, hogy a betörők között vannak az úgynevezett profik, akik már tudatosan csinálják, és vannak a megélhetési bűnözők, akik ételre és számlák befizetésére költik a lopott pénzt. Mind a két típus más-más célpontot választ.

Azoknak a betörőknek, akik nem céltudatosan mennek betörni, nekik az az ingatlan a vonzó, ahol semmiféle vagyonvédelmi eszköz nincs. A legszívesebben olyan helyre mennek be, ahol a bejárat nem látszik az utcáról, esetleg be tud jutni a szomszéd felől, vagy egy hátsó ablakon, teraszajtón. Vagyonvédelem szempontjából az is egy rossz elképzelés, ha a ház eleje sövénnyel, fenyőkkel, hatalmas növényekkel parkosítva van. Ez is láthatatlanná teszi, hogy mi történik az ingatlan bejárata körül

- fogalmazott. Hozzátette: a kizárólag kamerás védelemmel ellátott ingatlanok nem nyújtanak teljes biztonságot, mivel a betörők tisztában vannak azzal, hogy a kamerák rögzített képet készítenek, és ezt könnyedén magukkal vihetik. Így az ingatlanon belüli történésekről már nem marad felvétel. Ezzel szemben a riasztórendszer, amely távfelügyelethez is csatlakozik, hatékonyabb védelmet nyújt, hiszen a jelzésre azonnal járőrök érkeznek a helyszínre. Ez jelentősen lerövidíti a betörők mozgásterét, alig néhány percük marad arra, hogy bármit magukkal vigyenek. A szakértő ezért azt javasolta, hogy a legjobb eredmény érdekében érdemes kombinálni a kamerás megfigyelést és a riasztórendszert.

A kültéri sziréna jól látható elhelyezése szintén visszatartó erő lehet, hiszen a betörők általában elkerülik azokat az ingatlanokat, ahol riasztót látnak. A „Kamerával megfigyelt terület” tábla szintén növeli a biztonságot, mert a betörők inkább olyan célpontokat keresnek, ahol kisebb a lebukás kockázata. A kültéri védelem kiépítése is fontos, hiszen egy jól elhelyezett mozgásérzékelő még azelőtt riaszthat, hogy a behatoló elérné az ajtót vagy az ablakot.

Gyakori eset, hogy betörés közben is tartózkodnak a lakásban, ezért érdemes az összes nyílászárót érzékelővel felszerelni, így a lakók szabadon mozoghatnak, miközben az ingatlan teljes körű védelem alatt áll. Társasházak esetében különösen hasznos lehet az erkélyek védelme kültéri mozgásérzékelőkkel. Emellett a mechanikai védelem is kulcsfontosságú: a több ponton záródó ajtók és ablakok további akadályt jelentenek a betörők számára.

Újra nagy biznisz a biciklilopás

Ahogyan a CashTag egyik korábbi epizódjában beszámoltunk róla, nem csak a betörések és a rablások gyakoriak a fővárosban, de egyre több kerékpárt is meglovasítanak. Sőt, a biciklilopások száma valószínűleg jóval magasabb a hivatalos adatoknál, mivel sokan be sem jelentik a rendőrségnél az eltulajdonított járműveket. Különösen Budapest VIII., XIII. és XI. kerülete számít fertőzött területnek. Érdekes módon a lopások gyakran nem közterületen, hanem társasházak lépcsőházaiból és zárt tárolókból történnek, miközben sokan épp a közterületi parkolástól tartanak leginkább. Bár a szakértők szerint összességében csökkent a biciklilopások száma, továbbra is fontos az óvatosság és a megfelelő védelem.

A rendőrség tapasztalatai szerint a Covid-időszak alatt jelentősen visszaesett a vagyon elleni bűncselekmények száma, beleértve a kerékpárlopásokat is. A járvány után azonban egyesek, akik elvesztették megélhetésüket, a könnyen eltulajdonítható és gyorsan eladható biciklik lopásából próbáltak pénzhez jutni. Érdekes módon a tolvajok gyakran rendkívül olcsón adják tovább még a drágább modelleket is.

A lopások jogi megítélése attól függ, hogy mekkora értékben történt a bűncselekmény: 50 ezer forint alatt szabálysértésnek, felette pedig bűncselekménynek minősül. Ha pedig valakit sorozatosan tetten érnek, az üzletszerű lopásnak számít, ami mindenképpen súlyosabb következményekkel jár.

A védekezés érdekében ajánlott a bicikliket forgalmas, jól megvilágított helyeken lezárni, és lehetőség szerint a vázat és a kereket is hozzákötni egy stabil tárgyhoz. A legbiztonságosabb zárak az U-lakatok, amelyeket megfelelő vastagság esetén még erővágóval sem lehet könnyen átvágni. Bár ezek drágábbak, hosszú távon megtérülhet a befektetés. Hasznos lehet a kerékpár vázszámának regisztrálása a rendőrség bikesafe rendszerében, valamint a nanojelölés, amely lehetővé teszi az azonosítást lopás esetén.

A megelőzés részeként érdemes elkerülni az olcsó spirálzárakat, amelyek könnyen átvághatók, és legfeljebb rövid megállások esetén nyújtanak némi védelmet. A láncos lakatok már biztonságosabbak, különösen a neves zárgyártók által készített modellek. A szakértők egyöntetűen azt tanácsolják, hogy ne a lakaton spóroljunk: „Olcsó bringa, drága lakat, sokáig a tiéd marad” – mondta Kádár Melinda, aki szintén a zár minőségének fontosságát hangsúlyozta.