Rengeteg magyart érint: szakértővel szedtük össze, melyek az ingatlan többségi tulajdonos jogai

Gyakran előfordul az ingatlanpiacon is, ha kiszemelünk egy ingatlant, hogy nem egy tulajdonos neve szerepel a tulajdoni lapon, illetve az adásvételi szerződésben. A tranzakciós folyamatot jelentősen lassíthatja, ha esetleg a tulajdonosok között nincs egyetértés az ingatlan sorsát illetően vagy ha van olyan személy, aki többségi tulajdonrésszel rendelkezik.

Öröklésnél, hagyatéki ügyeknél sokszor több örökösre száll az örökhagyó vagyona, így az egykori ház, lakás is. Ilyenkor alapvetően egyenlő részben osztoznak az értéken, de előfordulhat az is, hogy a hagyatéki eljárás során vagy egy végrendelet felolvasása után máshogy alakul az ingatlan sorsa és nem ugyanolyan arányú tulajdonrészt kap mindenki. Ebben az esetben az ingatlannak több tulajdonosa és egy többségi tulajdonosa is lesz, aki nagyobb résszel rendelkezhet.

A tulajdonrészek mértéke akkor is eltérő lehet, ha egy adásvételnél több vevő van és az ingatlant például a házastársak nem 1/2-1/2 arányban vásárolják meg, hanem a saját külön számított hozzájárulásaik arányában állapítják meg egymás között a részesedést. A Pénzcentrummal dr. Szabó Kristóf Lajos, ingatlanforgalmi szakjogász földhivatali és földügyi szakértő, ügyvédet kérdeztük arról, hogy mik pontosan az ingatlan többségi tulajdonos jogai, illetve milyen szituációkban számít, ha valakinek nagyobb tulajdonrésze van.

Ingatlan többségi tulajdonos jogai

Jogi értelemben egy adott ingatlan tulajdonjoga egységes, de megosztható több természetes vagy jogi személy között. Amikor egyetlen személynek 50%-ot meghaladó tulajdonjoga van, akkor beszélhetünk többségi tulajdonosról.

Ettől függetlenül az alapvető tulajdonosi jogok, vagyis a birtoklás, a használat és hasznosítás, valamint a rendelkezés joga az összes tulajdonostársat megilleti, tehát amíg nincs közöttük külön megállapodás mindegyikük az egész ingatlant használhatja”

– fogalmazott dr. Szabó Kristóf Lajos.

A szakértó elmondta. hogy a tulajdonostársak az ingatlant terhelő költségekből, valamint annak bevételeiből is a tulajdoni hányadaik arányában veszik ki a részüket, ahogy az esetlegesen beállott kárból is. Az ingatlan értékesítése során is ennek megfelelő összeg jár a teljes vételárból.

Ha van az ingatlannak többségi tulajdonosa, ezen pozíció az ingatlannal kapcsolatos döntéshozatalban jut nagyobb szerephez, például, hogy hogyan hasznosítják az ingatlant vagy hogyan tartják karban. A közös tulajdont érintő kérdésekben a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak, tulajdoni hányadaik arányában, így a többségi tulajdonos egyszemélyben is eldönthet a rendes gazdálkodás körébe tartozó kérdéseket”

– részletezte, majd hozzáfűzte, hogy az ezt meghaladó kiadásokhoz, az egész ingatlan átruházásához vagy megterheléséhez viszont már egyhangú döntés szükséges.

Fontos azonban, hogy ha a többségi tulajdonos nem gyakorolja jogosultságait, azokra nem kötelezhető, ellenben az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségek viselésére igen. Egy külön írásbeli megállapodás viszont teljeskörűen rendezheti a tulajdonostársak közötti belső viszonyrendszert.