Százezernyi magyar háztulaj mond nemet az ingyen segítségre: csúnyán ráfizethet, aki így fűt 2023 telén

Sokan nem élnek az ingyenes kéményseprés lehetőségével, pedig életet menthet az évenkénti karbantartás. Mint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Pénzcentrum kérdésére közölte, 2023-ban szepetember 30-ig bezárólag 486 491 háztartásban volt kéményellenőrzés, mindebből 121 ezer családi ház. Tavaly pedig összesen 660 954 otthon kéményét ellenőrizték a katasztrófavédelem kéményseprői, ebből 171 204 volt családi ház.

Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a társasházakhoz automatikusan mennek ki a kéményseprők, követve az adott évi sormunkatervet: így, aki társasházban lakik, annak csak annyi a dolga, hogy beengedje a szakembereket, amikor érkeznek. Mint a katasztrófavédelem hozzátette, a társasházak kéményeit kétévente ellenőrzik.

Más a helyzet a családi házak tulajdonosaival, hozzájuk a kéményseprő akkor megy elvégezni az ingyenes kéményellenőrzést, ha a kéménytulajdonos időpontot foglal az erre fenntartott weboldalon.

Ha a családi ház kéményére gázüzemű fűtőberendezés van rákötve, kétévente érdemes ellenőriztetni, ha szilárd tüzelővel működő fűtőeszköz van a kéményhez csatlakoztatva, akkor évente tanácsos ellenőrizni. A magánszemélyek által lakott családi házaknál nem kötelező a kéményseprés, viszont mindenképpen ajánlott gondoskodni róla és élni az ingyenes kéményellenőrzés lehetőségével - tette hozzá az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője, Mukics Dániel.

Az érintettek ötöde kéri az ingyenes szolgáltatást

A katasztrófavédők által közölt, több százezer kéményellenőrzés első ránézésre soknak tűnhet, ám annak tükrében, hogy a 2022-es népszámlálás adatai szerint a 4 009 895 hazai háztartásból 2 112 477-ben fűtenek vezetékes gázzal, 706 889-ben pedig fával, valamint 570 141 háztartás jelölte meg, hogy fával és gázzal is fűtenek.

Összességében tehát majdnem 3,4 millió háztartásról beszélünk. Ennek tükrében pedig már egyből más megvilágításba helyeződnek a katasztrófavédelem adatai, hiszen némi számolgatás után kiderül, hogy

a gázzal, fával fűtő otthonok kb. ötödében járhatott kéményseprő 2022-ben.

Csak a családi házakat nézve még elkesítőbb a kép, legalábbis egy korábbi Eurostat-statisztika szerint a magyarok 65,4 százaléka él családi házban, azaz 4 millió háztartással számolva jelenleg hozzávetőleg 2,6 millió ilyen ingatlan lehet Magyarországon. Oké, tegyük fel, hogy nem mindenhol fűtenek fával, gázzal, de azért ez a kettő a legjellemzőbb Magyarországon.

De így is majdnem teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy az érintett családi házak kevesebb mint 10 százalékában járhatott kéményseprő tavaly, illetve az idei évben.

Nem csak a szén-monoxid veszélyes!

Pedig a fűtési szezon nem játék! A tavalyi évben például 1234-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, ez 197-tel több, mint egy évvel korábban.

A 19 százalékos esetszám-növekedés egyértelmű oka, hogy egyre több otthonban van szén-monoxid-érzékelő. Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma, összesen 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést. 2022-ben 19 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt

- közölte kérésünkre a Mukics Dániel. Ebben az évben, október 13-áig bezárólag 795 esetben hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt. 138 ember szenvedett mérgezést, 5 emberen pedig már nem lehetett segíteni. Az esetek 60 százaléka a fűtési szezonban történik.

De nem csak a mérgező gáz szedi áldozatait, hiszen a kémények elhanyagolt állapota az égéstermék visszaáramlásához, kéménytűzhöz, szén-monoxid mérgezéshez is vezethet. Szilárd tüzelővel fűtés esetén a kémény falán lerakódó, egyre vastagodó korom- és kátrányréteg – ha nem távolítják el – előbb-utóbb meg fog gyulladni, és a tűz könnyen átterjedhet a ház tetőszerkezetére is. 2022-ben 967, idén október 13-ig pedig 610 alkalommal riasztották a tűzoltókat kéménytüzekhez - közölte a szakember.

Sosem késő kéményseprőt hívni

Mukics Dániel kiemelte, gázfűtés esetén kétévente, szilárd tüzelővel fűtés esetén évente érdemes kéményseprőt hívni. Arra a felvetésünkre, hogy sokan vélhetően most, a hidegek beálltával kaphatnak észbe, és foglalhatnak időpontot kéményseprésre, a szóvivő azt mondta, ha valaki még nem gondoskodott a kéményseprésről, és a szakemberek leterheltsége miatt nem kap azonnal időpontot, akkor sem kell megijedni, hiszen a kéményseprésnél a hangsúly nem az ellenőrzés időpontján, hanem annak rendszerességén van.

Ha valahol viszont évek, évtizedek óta nem használt fűtőeszközt és kéményt szeretnének beüzemelni, ott különösen fontos, hogy használat előtt mindenképpen nézessék meg a fűtőeszközt szakemberrel, a kéményt pedig kéményseprővel. Ha bárhol átalakították a kéményt, felújították azt, vagy új fűtőeszközt kötöttek rá, ott csak akkor szabad használni a kéményt, ha egy kéményseprő a helyszínen egy műszaki vizsgálat során leellenőrizte azt és egy megfelelőségi nyilatkozatot állított ki róla. Ha ez nem történt meg, a kéményt használni nemcsak tilos, hanem életveszélyes is. Kéménytűz, vagy szén-monoxid-mérgezés is lehet abból, ha hibás a kémény

- húzta alá. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan lehet felismerni a kéménytüzet, a katasztrófavédelem szóvivője az alábbiakat említette:

• amennyiben visszaáramlik az égéstermék (a füstgáz),
• hangos pattogó, recsegő zajt hallani a kéményből,
• megszólal a szén-monoxid-érzékelő, azonnal hívjuk a 112-es segélyhívó számot.

Ha kigyulladna a kémény, szikrák, lángok csapnak ki belőle, a legrosszabb, amit tehet az ember, ha vízzel elkezdi oltani.

A víz hatására ilyenkor a kémény akár fel is robbanhat.

Ahol fával fűtenek, ott a lakástüzek megelőzése érdekében tartsák távol a tüzelőt és egyéb éghető anyagokat a fűtőeszköztől. A kipattanó szikrák ellen használjanak szikrafogót. Kerüljék a nedves, kezelt fával, szeméttel fűtést, mert ezek fokozzák a kéményben a korom és kátrány lerakódását. A kémény falán lerakódó korom- és kátrányréteg – ha nem távolítják el – meg fog gyulladni, és a tűz könnyen átterjedhet a ház tetőszerkezetére is. Évente 900-1000 lakástűz a kéményben keletkezik - tette hozzá.

Itt a nem ajánlott érzékelők listája

A szóvivő a szén-monoxid veszélyessége kapcsán azt emelte ki, hogy a mérgezésnek nincsenek jellemző tünetei.

A fejfájás, émelygés, hányinger, nagyon könnyen összetéveszthető más betegségek tüneteivel, így ne alapozzunk arra, hogy fizikai tünetek alapján szerzünk tudomást az otthonunkban jelenlévő mérgező gázról. Erős koncentrációban akár egy percen belül is képest halált okozni a szén-monoxid, ezért különösen fontos, hogy ha elérhető a fűtőeszközünk égéstere, látható a láng, gondoskodjunk az állandó és automatikus levegő-utánpótlásról és szerezzünk be egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt

- húzta alá. Mint hozzátette, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a szén-monoxid-érzékelők pozitív és negatív listái idén augusztus 18-án frissítették utoljára.

Az ajánlott készülékek listáját itt találod:

A katasztrófavédelem által AJÁNLOTT szén-monoxid-érzékelők listája

A NEM ajánlott érzékelők listáját pedig itt:

A katasztrófavédelem által NEM AJÁNLOTT szén-monoxid-érzékelők listája

Mukics Dániel kiemelte, hogy az érzékelőket fejmagasságba, a fűtőeszköztől 1-1,5 méter távolságba helyezzük, mivel itt nyújtják a legnagyobb biztonságot. Kiemelte, hogy minden szén-monoxid-érzékelőnek van szavatossági ideje, gyártótól függően, 5, 7, de akár 10 év is lehet - ez fel van tüntetve a készüléken. A szavatossági idő után már nem nyújt biztonságot, le kell cserélni.