Tömegével költöznek ezekbe a határ menti falvakba a magyarok: vajon mitől ijedtek meg?

A régiók lakosságával foglalkozó hatrészes cikksorozatunk utolsó részéhez érkeztünk, melyben Nyugat-Dunántúl régió vármegyéit és településeit elemeztük. (A sorozat első részében az Észak-Magyarország régió lakosságszám változását vizsgáltuk, a második részben Észak-Alföld településeit, a harmadikban pedig Dél-Alföld helységeit vettük górcső alá. A negyedik és ötödik részben előbb a Dél-Dunántúlra fókuszáltunk, majd a közép-dunántúli régió településeire.) A sorozat utolsó részében a lakosságszám alakulását Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala vármegyékben külön is megvizsgáltuk. Azt láthatjuk a települések TOP50-es rangsorából, hogy az élmezőnybe került helyeknek csaknem fele zalai törpefalu, az 1000 feletti lélekszámú községek pedig szinte kivétel nélkül Győr-Moson-Sopron vármegyében - Győr agglomerációjában, vagy az osztrák és szlovák határ mentén - találhatók. Ahogy sok más régióban, a Nyugat-Dunántúlon sem jutott város a TOP50-es listára, bár Győrújbarát a 8 ezret is meghaladó állandó lakosságszámával kiemelkedik a községek sűrűjéből. Fontos, hogy a toplistát aszerint állítottuk fel, hogy arányaiban hol nőtt a legnagyobb mértékben az állandó lakosság, nem aszerint, hogy számszerűen mennyivel lettek többen.

A Nyugat-Dunántúl azon kevés országrész közé tartozik, ahol 2018 óta nemhogy csökkent, hanem még nőtt is az állandó lakosok száma. A Belügyminisztérium lakosságnyilvántartása szerint 2023. január 1-jén 9 804 022 állandó lakost tartottak nyilván Magyarországon: 0,4 százalékkal kevesebbet, mint 2022-ben, és 1,7 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban az év első napján. Nyugat-Dunántúl régióban 989 697 lakost tartottak nyilván 2023-ban, vagyis a lakosság 10,1 százaléka az országnak ezen a területén él. Ez a szám minimálisan (0,4%) több, mint a 2018-as állandó lakosságszám év elején.

Érdekesség, hogy a Nyugat-Dunántúl régióban 657 településen oszlik el a közel 990 ezer lakos, míg a Közép-Dunántúl régióban 401 településen élnek több mint 1 millióan. A Dél-Dunántúlon 901 ezren laknak elvileg 656 településen - ez is mutatja, hogy a településszerkezet jobban hajazhat a déli országrészére, mint pl. a Balaton-felvidékre. Természetesen itt is vegyes a kép, hiszen amíg észak felé haladva egyre kevesebb az 500 fő alatti település, az Őrségben a "szeres településszerkezet" a jellemző. A lakosságszám apadása egy év alatt szinte minimális volt, így jóval alacsonyabb, mint országosan és az eddig vizsgált régiókban. Az ki kell emelni, hogy a lakosságszám változást természetesen nemcsak az elvándorlás befolyásolja, hanem a születések és halálozások száma is. Azonban, ha kiugró növekedés vagy csökkenés mutatkozik, akkor valószínű, hogy nem pusztán a népszaporulat vagy a természetes fogyás jele, hanem belső vándorlásé.

Legnépszerűbb települések Nyugat-Dunántúlon

A toplista készítésénél azt vizsgáltuk, hogy egy és 5 év távlatában mely településeken nőtt a leginkább arányaiban, vagyis százalékosan az állandó lakosok száma ebben a régióban. Ahogy már a bevezetőben említettük, a régió legnépszerűbb települései között túlnyomó részt Zala megyei településeket találunk, mely a törpefalvak településszerkezetnek tudható be - illetve hogy ezek a falvak újra népszerűbb lakóhelyek lettek az utóbbi időben. A 657 vizsgált helység közül egy év viszonylatában 354 mutatott növekedést (53,9%) és 27 helyen (4,1%) volt stagnálás. Ötéves viszonylatban pedig még több településen nőtt a lakosságszám, a helységek  58,9 százalékán, stagnálás 16 helyen volt.

A régiós TOP50-es listát az egyéves növekedési mezőnyben Baglad, Kerkáskápolna és Zalaköveskút vezetik, még a törpefalvak között is kiemelkedő 20-30 százalékos növekedéssel! Hazánk egyik legkisebb települése, Iborfia csak fél százalékponttal maradt le a dobogóról. A nagyobb, 500 fő feletti település közül érdemes kiemelni Meggyeskovácsi, Nagybajcs, Rábacsanak, Nagycenk, Nagypáli, Koroncó, Győrság, Győrzámoly és Rábapatona teljesítményét 2022-ről 2023-ra:

Ha ötéves távlatban, a 2018 óta történt változásokat nézzük, Rajka az abszolút első, ahol a lakosságszám csaknem duplázódott. Ennek hátterében állhat, hogy több határ menti magyar település gyakorlatilag Pozsony agglomerációjává vált a szlovák fővárosban dolgozók számára. Erre jó példa a toplista 8. helyén álló Vámosszabadi is. A Győr környéki nagyobb községek népszerűsége szintén nőtt az elmúlt években, ezeken kívül viszont nagyrészt apró- és törpefalvak uralják a TOP50-et. Ezek elhelyezkedésében annyi mintázatot lehet felfedezni, hogy a szlovén határnál is tetten érhető a növekedés, illetve nem a Balatonhoz közvetlen közel eső helyek, hanem inkább a Zala völgyének környéke a népszerűbb.

Bár városoknak nem volt esélyük ebbe a toplistába bekerülni, ki kell emelni Zalakarost, ahol 2018 óta már 15,8 százalékos növekedés mutatkozott és egy év alatt is 3 százalékkal nőtt a lakosságszám. Igaz, Zalakaros hiába város, lélekszáma egy nagyobb községéhez mérhető (2 916), míg vannak ennél nagyobb települések is községi rangban - mint pl. az említett Rajka, vagy a 8 ezres Győrújbarát, a 4 ezret meghaladó Hegyeshalom, Gyenesdiás vagy Nyúl. Az 5 ezer főt meghaladó városok lakossága egytől egyig csökkenést mutat a régióban ötéves távlatban. 2022 óta mindössze Jánossomorja lakossága nőtt minimális mértékben a nagyobb városok közül.

Ha pedig a számszerű növekedést néztük, az abszolút győztesek: Rajka (+3504 fő), Győrújbarát (+1243 fő) és Vámosszabadi (+1159 fő). Győrzámolyban szintén sokkal (+945 fő) nőtt az állandó lakosság és Harka, Nagycenk, Cserszegtomaj, valamint Győrújfalu is több mint 500 fővel nőtt. A legnagyobb fogyást Nagykanizsa, Zalaegerszeg és Győr szenvedte el, több mint 3000 főt veszítettek. Sopronban (-1757 fő) és Szombathelyen (-1905 fő) is jelentős volt a lakosságcsökkenés.

Legnépszerűbb települések Győr-Moson-Sopron vármegyében

A megyéket külön is megvizsgálva látható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 183 településből 139 helyen (76%) nőtt az állandó lakosság öt év alatt legalább minimális mértékben. Ha pedig 2022-ről 2023-ra is megnézzük a számokat, 110 települést találunk (60,1%), ahol pozitív irányba történt elmozdulás. Az egyéves növekedési listát Rábcakapi, Nagybajcs és Rábacsanak vezetik. Az ötéves növekedésben - a TOP50-es lista után már nem meglepő módon - első lett Rajka, második Maglóca és Vámosszabadi a harmadik. Győr-Moson-Sopronban a TOP20-ban sokkal kevesebb kistelepülést találhatunk, mint a régió másik két megyéjében, viszont azért akadnak példák:

A települések elnéptelenedést tekintve Rétalap, Pinnye és Pusztacsalád vesztett sok lakost arányaiban 5 év alatt. A városok néptelenedése számszerűen a legnagyobb: Győr és Sopron mellett öt év alatt sokat veszített Mosonmagyaróvár, Csorna és Kapuvár is. Érdemi növekedést a kisvárosok közül Fertőszentmiklós, Tét, Pannonhalma, Lébény és Fertőd mutattak.

Legnépszerűbb települések Vas vármegyében

Vas vármegyében 216-ból 113 településen (52,3%) nőtt az állandó lakosság egy év alatt és 10 településen stagnált, 2018 óta pedig 126 helyen (58,3%) emelkedett és 4 helyen nem változott. Ez elég pozitív eredmény ha az ország többi megyéjének teljesítményéhez viszonyítjuk. A TOP20-as listákra szinte csak 500 fő alatti apró- vagy törpefalvak kerültek, kivéve az éves növekedést mutató listában Püspökmolnárit és az ötéves listán Meggyeskovácsit. 2022 óta a legnagyobb mértékben Kerkáskápolna, Daraboshegy és Velemér, 2018 óta pedig Borgáta, Döröske és Harasztifalu állandó lakossága emelkedett:

A városok közül is a kisebbek között volt érdemi növekedés ötéves viszonylatban: Vépen és Bükön. Ha számszerűen nézzük, óriási növekedésről nem tudunk beszámolni, Nárai és Meggyeskovácsi lakossága emelkedett egyedül 100 főnél többel. Szombathelyen 1905, Sárváron 939, Körmenden 694, Celldömölkön 567 lakossal van kevesebb 2018 óta.

Legnépszerűbb települések Zala vármegyében

Végül Zala megyét is megvizsgáltuk külön, bár a megyei TOP20-ba került települések csaknem mind szerepelnek a régiós ranglistán. Zalában a 258 településből 131-nek a lakosságszáma mutatott legalább minimális növekedést 2022 óta (50,8%), a települések fele, 11 községben pedig nem volt változás. 2018 óta 122 helyen nőtt a lakosok száma (47,3%), 9 településen stagnált. A TOP20-at Baglad, Zalaköveskút és Iborfia vezetik egy év távlatában, öt év alatt pedig Iborfia, Sénye és Zalaköveskút mutatta a legnagyobb növekedést:

A régiós toplistára már nem fért fel Zalakaros és Szentmargitfalva, de a zalai TOP20-ba be tudtak kerülni a 2018 óta bekövetkezett 15 százalék feletti lakosságszám-növekedésükkel. Számszerűen leginkább Cserszegtomaj, Zalakaros és Gyenesdiás lakossága nőtt öt év alatt, de közel sem annyival, mint az Győr-Moson-Sopronban láthattuk. Nagykanizsa és Zalaegerszeg lakossága viszont több mint 3000 fővel csökkent, Keszthelyen 946-tal kevesebb állandó lakost tartanak nyilván.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tisza, Duna, Balaton, Zala: ki nem találod, melyik szerepel legtöbbször magyar település nevében

Hány település viseli vajon a Balaton, a Duna, a Tisza, vagy más vizeink, hegyeink, tájegységeink nevét? Hány Újfalu vagy Egyháza van az országban?

A cikksorozatunk a Nyugat-Dunántúl régió vizsgálatával lezárult. A sorozat már megjelent részeit itt lehet elolvasni. Ha pedig szívesen olvasnál még a települések lakosságszám-változásáról, szemezgess kapcsolódó cikkeink közül: