1,9 milliós illetéket fizethetnek a családok: nem vicc, ilyen is van

Ugyan 2010 és 2016 között másfélszeresére emelkedett a házasságkötések száma a KSH legfrissebb adatai szerint, 2016-ban még mindig közel 20 ezren döntöttek a válás mellett. Ez a szám persze egészen jó, ha megnézzük a KSH korábbi évekre vonatkozó adatait: a válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben 24-25 ezer körül alakult, az ezt követő években viszont határozottan csökkenő irányzatot mutatott. 2014-ben - ötven év után először - 20 ezer alá csökkent a számuk, a következő évben viszont ismét e fölé emelkedett. 2016-ban a felbontott házasságok száma 19 600-ra becsülhető, ami 3,5 százalékkal, 715 válással kevesebb, mint az előző évi.

Noha a statisztikák alapján tehát egyre kevesebb házasság bomlik fel, mégis ha 19 600 regisztrált válással számolunk, az is azt jelenti, hogy naponta 50 házasság bomlik fel.

Csakhogy amellett, hogy egy válás érzelmileg nagyon megviseli a korábbi házastársakat, pénzügyileg is a padlóra küldheti a feleket. Utánajártunk, nagyjából milyen lehetőségei vannak a házastársaknak, ha úgy érzik, végleg befellegzett a házasságuknak, és nagyjából milyen költségekkel kell számolniuk.

A válóperindítás illetéke 30 000 forint, melyet a felperes fizet meg az eljárás elindításakor. A felperes az, aki elindítja a pert. Ez azonban messze nem a végső összeg.

- mondta a Pénzcentrum megkeresésére dr. Subasicz Éva ügyvéd. Példaként említi a szülői felügyeleti jog, mint meghatározhatatlan jog tételes illetékét, aminek összege 21 ezer forint, valamint a tartásdíj illetékét. Ennek összege a tartásdíjat igénylő fél által meghatározott összeg éves díjának 6 százaléka. A példa kedvéért: ha valaki havonta 100 ezer forintos tartásdíjra tart igényt, akkor az illeték 1200 000 forint 6 százaléka, vagyis 72 ezer forint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem is gondolnád, hány jó házasság megy rá a hitelfelvételre

Mutatjuk, mi a megoldás a problémára.

A lakáshasználattal kapcsolatos igény előterjesztésekor, ha összegszerűen meghatározható, hogy az egyik fél mennyi pénzt kér a közös ingatlan használatáért, akkor a havidíj 12-szeresének a 6 százalékát kell illetékként befizetni. És akkor a vagyonjogi illetékről még nem is beszéltünk, ugyanis

Ennek van egy maximális összege, ami 1 900 000 forint. Számolni kell az egyéb felmerülő költségekkel is. Ha ugyanis a pár nem jut egyezségre, tényállásos bontásra kerül sor, amely során szakértők bevonására is sor kerül. Az igazságügyi pszichológus vagy pszichiáter igénybevétele esetén nagyjából 200 ezer és 400 ezer forint körüli összeggel kell számolni, és ehhez jön még az értékbecslő juttatása is.

 - mondta dr. Subasicz Éva, hozzátéve, a szakértői költségeket előre kell kifizetni. A bíróság előzetesen megállapítja, mennyi munkadíjat kell a szakértők részére bírói letétbe helyezni, és addig nem is állnak munkához, amíg a felek ezt nem teljesítik. Megjegyezte azt is, 2018. január 1-jén életbe lépett az új polgári perrendtartás, így most még nincs azzal kapcsolatban tapasztalat, ez alapján meddig tart majd egy bontóper. Azonban a korábbi eljárás szerint még azok a perek is elhúzódtak akár hét-kilenc hónapig is, ahol a felek mindenben konszenzusra jutottak egymással.

Hogy miért? Mert általában egy év alatt két tárgyalásra kerül sor, de szakértők bevonása lassíthatja a folyamatot.

Akkor is van megoldás, ha nincs pénzed

 - mondta ezt már dr. Dobozy Lilla ügyvéd.  A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog engedélyezésének szabályairól szóló törvény alapján költségmentességet engedélyez a bíróság annak a félnek, akinek a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyis 28 500 forintot és vagyona nincs. Az is igényelhet költségmentességet, aki egyéb módon szociálisan rászoruló, így például aki aktív korúak ellátására jogosult, közgyógyellátásban részesül, átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy, vagy aki a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.

Abban az esetben is engedélyezhet a bíróság költségmentességet, amennyiben a fél létfenntartása veszélyeztetett. Az illeték előzetes megfizetése alól mentesülhet az is, akinek költségfeljegyzési jogot engedélyez a bíróság, ez jelenleg nagyjából havi nettó 78 000 forintos vagy ennél kisebb összegű fizetésnél lehetséges. Ebben az esetben az állam előlegezi a költségeket és a per végén pernyertesség, pervesztesség arányában kell a feleknek megfizetniük.

A jövedelem számításánál mindig figyelembe kell venni az egy háztartásban élőket, tehát egy nettó 130 000 forintos jövedelemmel rendelkező, egy gyermeket nevelő szülő jogosult lehet költségkedvezményre. Speciális eset - mondta az ügyvédnő, hogy amennyiben épp a házastárssal szemben indítunk pert, akkor nem kell a másik házastárs fizetését beszámítani az egy háztartásban élők jövedelmébe együtt élés esetén sem.

Mind a két, általunk megkérdezett családjogi ügyvéd kiemelte, hogy

Pártfogó ügyvédet annak biztosítanak, aki az előzőekben említettek alapján költségkedvezményben részesült, illetve akinek a családban az egy főre eső havi nettó jövedelme nem több 28500 forintnál.

Jobban járunk, ha nem pereskedünk

 - mondta dr. Subasicz Éva ügyvéd. Jó megoldás lehet a mediáció. Ha egy a válást fontolgató házaspár mediátorhoz fordul, gyorsabban és fájdalommentesebben vethetnek véget a kapcsolatnak, így a véget nem érő bírósági eljárások lerövidíthetők, és olyan egyezség születhet, amit a bíróságnak csak jóvá kell hagynia.

- mondta a Pénzcentrumnak Major Klára mediátor, aki már több, mint tíz éve foglalkozik többek között házassági, párkapcsolati válságok és válóperek megoldásával. "Alapvetően nem tapasztalok változást az esetek számát illetően. Egyet viszont a tisztánlátás kedvéért érdemes kiemelni. A mediációt igénybe vevő pároknál mély a krízis, rendkívül bonyolult a probléma, így belátják, hogy szakember segítsége nélkül nem megy a kilábalás. Az első gondolatuk - mondhatom azt, hogy magától értetődően - a válás. Mert milyen más választ is ismernének, ha nem működik a házasságuk? Akkor egy üzenet létezik, válni kell" - mondta.

Ugyanakkor, jegyezte meg, egy házassági probléma az esetek legnagyobb részében nem válópert jelent evidens módon, hanem régóta húzódó, patthelyzetbe került krízist. "Akkor viszont a megoldás nem egyértelműen a válás, hanem egy mediátor dolga szoros együttműködésben a kliensekkel az, hogy megtalálja az eredendő okot, és kialakítsák a megoldás lehetséges módját. Ennek következtében pedig a hozzánk forduló párok jelentős hányada végeredményében nem válni fog, hanem egy úgynevezett "együttélési" megállapodást fog kötni a jövő tökéletes működése érdekében" - mondta, hozzátéve, a mediáció nem egy békítő eljárás, ide a felek önként jönnek, és önállóan hozzák meg a döntéseket.

A mediáció Magyarországon is egyre elterjedtebb, arról, hogy vidéken hány mediátor praktizál aktívan, nincs pontos információja, de az ő ügyfeleinek csaknem fele vidékről jár hozzá. Ennek lehet az az oka, hogy vidéken nem találnak mediátort, de ők általában azzal indokolják, hogy nem szeretnék, hogy a környezetük tudomást szerezzen arról, egy házassági válság közepében ülnek.

Hogy miért olcsóbb és gyorsabb a mediáció a pereskedésnél, arra azt válaszolta, a mediációs ülésekre hetente kerül sor, vagyis nem telnek el hónapok, mint két bírósági tárgyalás között. Kiemeli azt is, hogy egy válóper nagyon megterhelő lelkileg is, amelynek egészségügyi következményei is lehetnek.

 - mondta. Hogy mennyi ideig tarthat a mediáció, arra pontos választ nem lehet adni, mert minden eset más és más, és az abban szereplők személyisége is döntő a haladás szempontjából.Amennyiben mindenképpen szeretnénk összehasonlítani, mennyi idő egy per, és mennyi egy mediáció, akkor a pernél években kell gondolkodni, egy mediációnál 3-4 hónapban. A bírósági ítélet a mediációs megállapodástól nem térhet el, vagyis a felek saját maguk döntöttek a sorsukról, a per esetében más kezébe helyezték a döntés jogát.

A felek a mediáció végeztével írásos megállapodást kötnek. Arra a kérdésre, mi történik, ha valamelyik fél megszegi a megállapodást, azt válaszolta, egy nagy nemzetközi felmérés szerint 85-90 százalékos a mediációs megállapodás betartottsága,, éppen azért, mert az érintettek saját maguk fogalmazzák meg benne az igényeiket, kéréseiket, mind az arra született válaszokat, amelyet mindketten megvalósíthatónak találnak. A mediáció addig megállapodási pontot nem foglal írásba, amíg mindkét fél abban konszenzusra nem jut. Ezzel ellentétben egy bírósági ítélet betartottsága 35-39 százalék, mivel ott a döntés lehetőségét a felek kiadták a kezükből. Épp ezért szokták a mediációt nyertes-nyertes ügynek, a peres eljárást vesztes-nyertes ügynek nevezni.