Az ingatlanközvetítők leggyakoribb trükkjei

Mennyi a jutalék?

Érdemes a szerződéskötés előtt a jutalék mértékét - és esedékességét - pontosan tisztázni, és ragaszkodni ahhoz, hogy a szerződésben is szerepeljen. Az első meglepetés általában akkor szokott érkezni, amikor kiderül, hogy az ingatlanközvetítő által elvárt jutalékot még 27%-os általános forgalmi adó is terheli - ez egy 20 millió forintos lakás értékesítése és 5%-os jutalék mellett további negyedmillió forint kiadást jelent, különösen akkor, ha magánszemélyként nem nagyon tudja az eladó sehova sem elszámolni az áfát.

Meg kell határozni azt is, hogy a szinte minden esetben százalékos jutalék pontosan minek is a százaléka? Nem mindegy ugyanis, hogy az irányárból, vagy az eladási árból kell fizetni az ingatlanos díját, milliós különbségek lehetnek alku után a két ár között - kellemetlen, ha a magasabb után kell fizetni.

A legolcsóbb ingatlanost kell választani?

Nem feltétlenül, de az sem biztos, hogy a legdrágább a legjobb. Az utóbbi időben nagyon sok "mezitlábas" ingatlanos jelent meg a piacon, kihasználva azt, hogy a vevők jó része két-három behatárolható hirdetési oldalon keres lakásokat, ezekre pedig néhány tízezer forintnyi regisztráció után már sok lakást feltölthetnek a szakmában dolgozók. Ez az értékesítői csapat sem irodát, sem komolyabb infrastruktúrát nem tart fenn, mindössze egyetlen mobiltelefonszáma van (néha még cég sem áll mögötte, valaki "segít" a számlázásban). Itt - tisztelet a kivételnek - gyakorlatilag annyi történik, hogy az ingatlanos lefényképezi a lakást, feltölti a hirdetőoldalakra, és várja a szerencséjét. Egyéni mérlegelés kérdése, hogy ez a szolgáltatás megér-e több százezer, esetleg millió forintot. (A jutalékok 1-3.5% között mozognak jellemzően).

Ezzel szemben felkérhetőek az értékesítésére az országos hálózatok is, melyek közös ismertetőjele, hogy meglehetősen drágák, bár a válság azért náluk is kikényszerítette a differenciált árazást (szerződéstípustól és területtől függően 3-5% között mozog a jutalék, természetesen ehhez hozzájön még az áfa). Az országos irodahálózatot, a fejlett és látogatott weboldalt, a nagyobb vevőkört bizony meg kell fizetni. Mindig érdemes valamilyen azonosítót kérni, léteznek a piacon olyanok is, akik valamelyik nagy hálózat ügynökének adják ki magukat, ami nem is olyan nehéz, mivel ezeknél a cégeknél is elég nagy az ügynökök cserélődési aránya.

Mikor esedékes a jutalék?

Nagyon kell erre a részre figyelni. A legtöbb megbízási szerződés ezt úgy szabályozza, hogy az ingatlanközvetítő jogosult a teljes jutalékára az első pénzmozgással egy időben. Ez akár azt is jelentheti, hogy egy 100 000 forintos foglaló átadása után is azonnal ki kell fizetni a teljes jutalékösszeget, ami milliós tétel is lehet - akkor is, ha még nincs miből. Fontos tudni, ha a vevő ezek után visszalép, a legtöbb esetben a kifizetett jutalék nem jár vissza - jobb esetben a cég hajlandó egy tényleg fizetőképes vevőt közvetíteni.

(Ma is létező trükk a piacon, hogy a barátságos ingatlanos a megbízás megkötése után néhány nappal máris fizetőképes vevővel jelentkezik, akinek nagyon tetszik a lakás, le is tesz 200-300 ezer forint foglalót. Az ingatlanos átveszi a jutalékot, néhány nap múlva pedig kiderül, hogy a "vevő" sajnos mégsem hitelképes. Komolyabb cégek ilyesmire nem vetemednek, "mezitlábas" ingatlanosoknál, vagy ismeretlen cégnél érdemes erre figyelni, és kikötni, hogy jutalékfizetés csak a TELJES vételár kifizetésekor esedékes. Különösen idősebb, vagy jogi dolgokban tájékozatlannak tűnő eladó esetén vetik be ezt a trükköt.)

Előfordulhatnak egyéb érdekességek is a megbízási szerződésben, van aki már a vételi szándéknyilatkozatnál fizettet (ettől a vevő egyetlen forint veszteség nélkül bármikor visszaléphet, de nagy tragédia akkor sincs, ha az adásvételitől lép vissza), kétséges esetben feltétlen nézesse meg ügyvéddel a szerződést, a jogász díjának sokszorosa is megtérülhet. Az egyik nem túl nagy, de ismert nevű közvetítő például nem is nagyon mutatja meg a megbízási szerződést, azt csak helyben lehet tanulmányozni.

Limitár, és egyéb rejtett aknák

A megbízási szerződés megkötésekor sokszor felmerül a limitár kérdése. Ez az esetek többségében az az ár, amit a tulajdonos még elfogad a lakásért cserébe. Tudni kell, hogy a legtöbb cégnél minden, a limitár feletti vételi ajánlat teljesített közvetítésnek minősül, vagyis ha valaki túl nagyvonalú volt, könnyen előfordulhat, hogy az egyébként 20 milliót érő lakására egy 16 milliós ajánlatot is el kell fogadnia - de legalábbis a jutalékot ezután kifizetnie. Nem érdemes önmagát ilyen kényszerhelyzetbe hoznia, a legjobb megoldás az irányárral megegyező limitár meghatározása, sokkal kényelmesebb a beérkező (rendszerint ár alatti) vételi ajánlatokon elgondolkodni, mint egy hibás döntés miatt kellemetlen szituációba kerülni - nem mellesleg sok pénzt kifizetni.

Fontos azt is tanulmányozni, hogy milyen egyéb díjak vannak felsorolva a szerződésben. Kisebb cégeknél, pláne vidéken nem ismeretlen a kiszállási díj, a bemutatási díj, és egyéb más tételek sem, néha még a szerződés felmondásáért is kell díjat fizetni. Megint csak érdemes alaposan átolvasni a szerződést és gondolkodni: hiába az egyébként alacsony jutalék, lehet az ingatlanosnak eszébe sincs eladni a lakást, kivisz 4-5 ismerőst mint "vevő", és a mutatásokért beszedett, vagy a kiszállási díjakkal tulajdonképpen a pénzénél is van. A nagy hálózatoknál ilyesmi nincs - viszont előfordulhat, hogy az irodájuktól túl messze lévő megbízást nem is vesznek fel.

Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy milyen megbízást írunk alá. Alapvetően háromfajta létezik, a sima, a félkizárólagos, és a kizárólagos. Az elsővel nagy kockázat nincs (kivéve a fenti példákat), ha nem az adott ingatlanos adja el a lakást, nem jár neki semmi. Félkizárólagosnál valamivel alacsonyabb a jutalék, ám más ingatlanos nem bízható meg, csak saját szervezésben adható el az ingatlan a megbízott cégen kívül. Ha ez mégsem teljesül, ki kell fizetni a jutalékot. A legjobban hirdetett formula a kizárólagos megbízás, melynek a legalacsonyabb a jutaléka, mégsem éri meg választani. Ekkor ugyanis csak az ingatlanos adhatja el a lakást - tehát mindenképpen jár neki a jutalék, abban az egyébként nem ritka esetben is, ha egyszer csak valaki a házból jelentkezik mint vevő, az ingatlancég pedig voltaképp nem is nagyon csinált semmit.

Vigyázat az árcsökkentő telefonokkal!

Bizonyára sok lakáseladó tapasztalta már, hogy a megbízás megkötése után pár héttel az ingatlanos kapcsolattartás címen telefonál, és javaslatot tesz - érdeklődés hiánya miatt - az ár csökkentésére. Erről tudni kell, hogy minden ingatlanos tanfolyam azzal kezdődik, hogy megtanítják a leendő értékesítőket az ár lenyomására. A közvetítők természetesen nagyon sokszor hasznosak, ám elsősorban a saját érdekeiket nézik, ami pedig nem más, mint a lakás minél rövidebb időn belül történő eladása. Ez pedig a legegyszerűbben nyomott áron érhető el. Sokan különféle elemzéseket és egyéb eszközöket is felvonultatnak annak demonstrálására, hogy az adott ingatlan túlárazott - ami igaz lehet, de ezekről az elemzésekről tudni kell, hogy a legtöbbször igen nagy sugarú kör tranzakcióit veszi alapul (vagy időben nagyon távoliakat), így az általa mutatott adatok torzak lehetnek. (Kevés az olyan cég, ahol rövid időn belül sok hasonló lakás megy el, szűk területen, márpedig az árak házról házra változhatnak).

Ha az eladó nagyon ellenáll az árcsökkentési kísérletnek, néha senior értékesítőt vagy irodavezetőt is bevetnek a meggyőzésére - az ilyesmit nem kell túl komolyan venni, lehet, hogy az irodavezető sem rendelkezik nagyobb tapasztalattal a területen, és semmivel sem tud többet az árakról.

Tény természetesen, hogy eladói oldalon is nagyon sokszor lehet túlárazással találkozni - azonban a közelítő piaci árat némi internetes böngészéssel saját erőből is meg lehet határozni (a hasonló, környéken található lakások hirdetési árából kb. 10%-ot kell levonni), de jól használhatóak a közelmúltban megjelent, illetékhivatali adatok alapján készített értéktérképek is - még egyszer hangsúlyozva, hogy az árak házról házra, de még azon belül is változhatnak. Az ár tartását mindig egyéni szempontok alapján kell mérlegelni: az ingatlanos első néhány kísérlete nyugodtan visszautasítható, ám ha saját hirdetésre sem nagyon jelentkeznek, és sürgető az ügy, érdemes lehet elgondolkodni.