Mi lesz így a nyugdíjakkal? Itt vannak a válaszok

Összesen 16 kérdésben kéri ki a kormány az állampolgárok véleményét a legújabb szociális konzultációs kérdőívben. A Pénzcentrum.hu az elmúlt hónapban az összes kérdésben szavazásra buzdította az olvasókat, az egyes kérdésekre 5-12 ezer közötti szavazat érkezett attól függően, hogy az olvasók mennyire találták érdekesnek és fontosnak az adott kérdéseket.

"Magyarország sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért. Ön mit gondol?" - hangzik az egyik kérdés. Mostanáig összesen 11766 Pénzcentrum.hu olvasó szavazott erre a kérdésre. Az eredmény talán a kormány számára is némiképp meglepő. A voksolók többsége szerint elegendő az eddigi segítség, nincs szükség többre.

Az igazán rászoruló devizahiteleseknek a moratórium és mindkét árfolyamgát némi megkönnyebbülést hozott, hozhat. De az eddigi tapasztalatok szerint a végtörlesztéssel csak a legtehetősebbek tudtak élni, az intézkedés hatásai viszont megnehezítik azon adósok helyzetét, akiknek igazán nagy terhet jelent a havi törlesztő részlet. A magasabb hiteldíjak sújtják a deviza- és forinthiteleseket egyaránt, közben az árfolyamok is - részben a végtörlesztésnek köszönhetően - magas szinten vannak. A devizahiteleseknek az lenne a legnagyobb segítség, ha egy hiteles gazdaságpolitika megfékezné az árfolyamok további növekedését, vagy azok a végtörlesztés előtti szinten maradtak volna.
További intézkedéseknek hasonló következményei lehetnek, mint a végtörlesztésnek voltak. A moratórium meghosszabbítása a hitelezést lehetetlenítené el, hiszen ekkor gyakorlatilag értelmetlenné válhatna a fedezet melletti hitelezés. Az árfolyamrögzítés talán az egyetlen olyan eddigi intézkedés, ami - részben a bankokkal közösen - eredményes segítség lehet, a károk minimalizálása mellett.

Óriási érdeklődés kísérte a nyugdíjasokat közvetlenül érintő két kérdést is, több mint 12 ezren szavaztak rájuk. A voksolók kétharmada úgy gondolja, hogy nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.

Kutatások azt igazolják, hogy a nyugdíjas korúak adó- és járulékmentessége szűk kör számára jelentene előnyt, aminek következtében még több aktív korú szorulhatna ki a munkaerő-piacról. A Randstad humánerőforrás-szolgáltató cég tavaly nyáron készített Workmonitor című felmérése szerint a magyar munkavállalók kétharmada még akkor sem dolgozna a nyugdíjkorhatár elérése után, ha emelnék a fizetését. A megkérdezett 2430 magyar munkavállalónak mindössze a 30 százaléka dolgozna tovább, ha 5 százalékos fizetésemelést kapna. Ráadásul a kérdés a nyugdíj melletti munkavégzésre irányult, nem pedig arra, hogy a válaszadók a nyugdíj helyett dolgoznának-e.

Ugyanakkor a szavazók óriási többsége, háromnegyede úgy gondolja, hogy a kormánynak a válság idején is meg kellene védenie a nyugdíjak vásárlóértékét.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly november végén levélben ígérte meg a nyugdíjasoknak, hogy 2012-re garantálni tudja a kormány a nyugdíjak értékállóságát. Idén összességében 4,7 százalékkal magasabbak a nyugdíjak, mint tavaly a januári 4,2 százalékos növekedés, valamint a tavaly novemberi 0,5 százalékos nyugdíjemelést eredményező kiegészítés révén. Ezzel szemben a januári nyugdíjas infláció 5,6 százalékos volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva, majd februárban 6, márciusban 5,5, áprilisban pedig 5,4 százalékos volt ez az érték. Jól látható, hogy az első négy hónapban jelentősen csökkent a nyugdíjak vásárlóértéke. A vártnál magasabb inflációban jelentős szerepe van a lakhatási kiadások és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének. A nyugdíjas fogyasztói kosárban 53 százalékos az aránya az élelmiszereknek, gyógyszereknek, valamint a lakhatással kapcsolatos kiadásoknak, míg a teljes lakosságra vetített kosárban mindössze 41 százalékot tesznek ki. A Fidesz választási programjában az volt az egyetlen konkrét ígéret a nyugdíjasok számára, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértékét. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) március közepén közzétett országjelentésében ugyanakkor azt javasolta, hogy Magyarországnak meg kellene adóztatnia a nyugdíjakat.

Egyenesen Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől érkezett az ötlet - amelyet a Népesedési Kerekasztal is felkarolt -, hogy a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Az erre vonatkozó kérdést nagy többséggel lesöpörték az asztalról olvasóink.

Szakértők szerint viszont a gépkocsi-szocpol hatása több ok miatt korlátozott mértékű lehet. A potenciális vásárlók tömegével halasztják el az autóvásárlásukat, mert bizonytalannak vélik a jövőbeni anyagi helyzetüket. Az átlagos keresetűek pedig nem tudnák önerőből kifizetni a gépkocsikat. A bankoknak az utóbbi években komoly veszteséget okozott a gépjármű-hitelezés, ezért a magánszemélyek csak drágán tudnak hitelhez jutni. Így az intézkedés megint csak egy nagyon szűk, egyébként is magasabb jövedelmű réteget hozna előnybe.

Alig több mint a szavazók fele gondolja úgy, hogy a válság idején méltányos lenne, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. A válaszadók 38 százaléka szerint viszont a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek, nem kell változtatni a cafetéria-rendszeren. Érdekesség, hogy ennél a kérdésnél a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem tudják megítélni a kérdést.

A legalacsonyabb keresetűek részesülnek a legkisebb arányban a cafetéria-juttatásokból, ily módon már a kérdésfeltevés is erősen sántít. A Pénzcentrum.hu számos cikket írt a bérkompenzációról, a tapasztalatok a következőket mutatják:

- A kormány az egykulcsos adórendszer előnyben részesítésével, az adójóváírás eltörlésével óriási terhet rakott a vállalkozások nyakába, elvárva a munkáltatóktól, hogy az alacsonyabb keresetűek bérét a gazdasági teljesítményüktől függetlenül felemeljék arra a szintre, hogy legalább a nettó összeg ne csökkenjen.
- Ennek eredménye: elbocsátások, torzított bérstruktúra, elégedetlen munkavállalók
- Nincsenek értékelhető adatok arra vonatkozóan, hogy a versenyszférában dolgozók közül hányan kapták meg, és hányan nem a nettó bérük szinten tartásához szükséges elvárt béremelést. Akik megkapták, azok jelentős részének az év első hónapjaiban több tízezer forinttal kevesebb volt a borítékjában, és csak később jutott hozzá a pénzéhez, így nem tudta a számláit időben teljesíteni, emiatt késedelmi kamattal is szembe kellett néznie.
- A kormány a SZÉP Kártyák bűvöletében "elfelejtette" tájékoztatni a munkáltatókat arról, hogy - még 1 százalékos jutalék mellett is - a 145 ezer forintnál alacsonyabb keresetű munkavállalók esetében az elvárt béremelés teljesítése kevesebbe kerül a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény miatt, mintha cafetériában adja oda a munkáltató a béremelést. Ez igazolja azt az állítást, hogy a legalacsonyabb keresetűeknél a béremelés nagyobb segítség lenne, mint a cafetéria.

Nem támogatják a szavazók teljes mellszélességgel azt, hogy az állam központi intézkedésekkel szorítsa vissza a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. A szavazók alig több mint a fele gondolja úgy, hogy fel kell lépni a monopóliumok ellen, 46 százalékuk szerint viszont nem kell beavatkozni a piac működésébe.

Általában véve a monopólium nem tudja biztosítani a javak olyan hatékony elosztását, mint a versenyzői piac. Éppen ezért a közgazdászok csak akkor tartják szerencsésnek a monopóliumot, ha az adott piacon semmiképpen nem lehet a versenyt biztosítani. Mindazonáltal nem tudjuk megmondani, valójában mire gondol a kormány a konkrét kérdésben. Magyarországon ugyanis minden szektorban többszereplős a piac - így néhány kartellezési ügyet leszámítva - biztosított a verseny és a fogyasztók számára kedvezőbb szolgálatás és árszint elérése. A monopóliumellenes intézkedések esetében a legfőbb kérdés az, hogy összességében valóban a gazdaság, a fogyasztók érdekeit szolgálják-e.

A közelmúlt legnagyobb vitát kiváltó intézkedése a plázastop volt. A lépést a kormány azzal indokolta, hogy meg kell védeni a kisvállalkozásokat, amelyek mindössze 31 százalékban részesednek a kis- és nagykereskedelmi piacból, miközben számukat tekintve 99 százalékot képviselnek. A piacot a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások uralják. A külföldi uralomra utalás egyből megdől, ha megnézzük a kereskedelmi üzletláncok forgalmát, és azt látjuk, hogy a Tesco után egyből a CBA és a COOP következnek, a Reál pedig az ötödik helyen áll a 2011-es árbevétel alapján. Kereskedelmi és építőipari szakemberek szerint a plázastop évi 200-300 milliárd forintot húz ki az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar építőipar zsebéből azzal, hogy ekkora értékű beruházást lehetetlenít el, és emiatt a költségvetés is 100-150 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el. Az építőipar visszaesése jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy lényegében teljesen leállt a magyarországi gazdasági növekedés.

A szavazók többsége úgy gondolja, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat biztosító cégeket köztulajdonban kellene tartani, és nem szabadna üzleti profitra törekedniük. Ugyanakkor ennél a kérdésnél sincs meg a kétharmados többség, 38 százalék ugyanis úgy véli, nem kell, hogy ezek a vállalatok köztulajdonban legyenek.

A rezsiköltségek befagyasztását tavaly márciusban hirdette meg a kormány a Széll Kálmán Tervben. A bejelentés hírére reagáló közvélemény-kutatásban a válaszolók 81 százaléka támogatta az elképzelést. Decemberre kiderült, a befagyasztás nem jelenti azt, hogy nem emelkednek az árak. Az áfakulcs ugyanis 25-ről 27 százalékra nőtt. Erre hivatkozva idén januártól a villamos energia árát átlagosan 2,7 százalékkal emelte meg a kormány. A földgáz és a távhő esetében viszont az adóemelés miatt indokoltnál nagyobb mértékű, 4,2-4,2 százalékos drágulást hagyott jóvá. Szemben a célzatos, csak a rászorulóknak járó támogatásokkal, a rezsiköltségek általános befagyasztása sokkal többet kedvez azoknak, akik sokat fogyasztanak.

Ugyanakkor a valós gazdasági helyzettől (például a kőolaj- és földgázárak emelkedésétől) elrugaszkodó áremelés számos negatív hatással bír a nemzetgazdaságra: torzítja a lakosság energiafogyasztással kapcsolatos tudatos viselkedését, visszaveti az energiahatékonysági beruházásokat. Az értékláncon keletkező veszteség hosszú távon veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy az energetikai cégeknél nem keletkezik megfelelő fedezet a rendszer karbantartására és fejlesztésére, noha ez jogszabályi kötelezettség a társaságok számára.

Több mint 7 ezer voks érkezett az általános forgalmi adóra (áfa) vonatkozó kérdésre. A szavazók háromnegyede szerint méltányos lenne, ha az áfa érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Nagy kérdés azonban, hogy mit tekint a kormány "a létfenntartáshoz szükséges cikknek". Egyelőre a fesztiváljegyek kedvezményes adóztatását tartotta a legfontosabb teendőnek a kormány. Különösen az alacsony keresetűeknek és a nyugdíjasoknak jelentene nagy segítséget, ha az élelmiszerekért kevesebbet kellene fizetniük. A Vidékfejlesztési Minisztérium már egy évvel ezelőtt is azt szorgalmazta, hogy a kenyeret, a tejet, a húst, a baromfihúst, valamint tojást az 5 százalékos áfakulcs alá sorolják át. A minisztérium kezdeményezése süket fülekre talált, sőt a húsok és az tojás esetében a korábbi 25-ről 27 százalékra nőtt az adóterhelés.

Összesen 4304 szavazat érkezett arra a kérdésre, amely a fiatalok elhelyezkedésének támogatására vonatkozik. A voksolók 76 százaléka tartja szükségesnek, hogy az állam további eszközökkel segítse a fiatalokat abban, hogy munkát találjanak. Orbán Viktor miniszterelnök által hétfőn meghirdetett munkahelyteremtő csomag egyik eleme, hogy a 25 évnél fiatalabb munkavállalók esetében a felére csökkenti a kormány a "munkáltatói járulékot".

A bejelentés egyik szépséghibája, hogy a kormányfő is keveri a szociális hozzájárulási adót (szocho) a korábban helyette létező járulékkal. A másik, hogy jelenleg a Start-program keretében az alap- és középfokú végzettségűek esetében egy évig, a felsőfokú végzettségűeknél pedig 9 hónapig 63 százalékos a kedvezmény összege, mivel a bruttó munkabér, legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 17 százalékával lehet csökkenteni a 27 százalékos szochót, vagyis csak 10 százalékot kell fizetni. A kormány javaslata szerint 13,5 százalék lenne a járulék mértéke a 25 évnél fiatalabb munkavállalóknál.

KATTINTS! Jön a többkulcsos járulék az egykulcsos adó mellé?

Jelenleg a 15-24 év közötti korosztályba tartozók 27,3 százaléka munkanélküli, szemben a négy évvel ezelőtti 19 százalékkal. Az egyetemet végzők nagy része már a következő, 25-54 év közötti statisztikailag vizsgált korosztályba tartozik, de ott is nőtt a munkanélküliség: 7 százalékról több mint 10 százalékra. Vagyis a számok vizsgálata alapján indokoltnak látszik a pályakezdők munkába állásának támogatása. Kérdés azonban, hogy a jelenleg is létező járulékkedvezmény mekkora foglalkoztatás-bővülést eredményez.