Itt a tételes lista: így kell adóznia spórolt pénze után a magyar lakosságnak augusztustól

2023. júliustól a kamatjövedelmek után a 15% személyi jövedelemadó (szja) mellett még 13% szociális hozzájárulási adót (szochót) is fizetnünk kell, vagyis a keletkező nyereséget összességében 28% adó terheli. Ezt az előírást a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet léptette életbe.

Fontos kikötés, hogy a kérdéses rendelet értelmében a szociális hozzájárulási adót a kamatjövedelmek után kizárólag az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt kell megfizetnünk. A veszélyhelyzet egy ideje fennáll és jó eséllyel még egy darabig velünk is marad. Ha a kérdéses veszélyhelyzet elhárul, akkor a rendelet értelmében a kamatjövedelmekre kivetett szociális hozzájárulási adó is megszűnne. Ez volt a helyzet egészen mostanáig, ugyanakkor a Magyar Közlönyben 2024. június 18-án megjelent 2024. évi XXIX. törvény megváltoztatja a helyzetet – vették észre a Bankmonitor szakértői.

A kérdéses jogszabály alapján ugyanis a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény is változik: gyakorlatilag törvénybe foglalják a kamatjövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adót is. Viszont az a kitétel már nem szerepel az új jogszabályban, hogy ez csak a veszélyhelyzet idejére lenne érvényben.

Vagyis a kamatjövedelmek után fizetett szocho egy átmeneti adónemből végleges teherré vált.

Mi szerepel az új törvényben?

Az új szabályok alapján 2024. augusztus elsejétől válik véglegessé az, hogy a kamatjövedelme után szochót kell fizetnünk. Ez nem azt jelenti, hogy július végéig megúszhatjuk ezt az adónemet, ugyanis a jövő hónapban még a veszélyhelyzet idejére érvényes átmeneti szabályok alapján kell megfizetnünk azt.

Mivel véglegesen bekerül a törvénybe a kamatjövedelmek „extra” adója, emiatt a veszélyhelyzetre érvényes 205/2023. (V.31.) Korm. rendelet kivezetésre is kerül.

Hogyan érinti a változás a befektetőket?

Azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy a kamatjövedelmek után fizetendő adó nem emelkedik meg augusztus elsejétől. Ugyanúgy 15% szja és 13% szocho terheli a befektetésünk hozamát ma is és augusztus elsejétől egyaránt.

Az érintett termékek köre sem módosul: többek között a lekötött és látra szóló betétek, befektetési alapok, biztosítások, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kell megfizetni a szochót.

A szakértők ugyanakkor kihangsúlyozzák, hogy a szochómentes lehetőségek köre sem változott. Nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót

• az állampapírok után;
• az ingatlanbefektetési alapok után;
• a megtakarítási életbiztosítások után, amennyiben már 10 éve indult a befektetés;
• a lakástakarékok, ltp szerződések után;
• a TBSZ szerződéseken elért hozamok után.

Ezek a megtakarítási formák eddig is mentesek voltak a szocho alól és ez az előnyük továbbra is megmarad. Akkor mi változott a befektetők szempontjából? Inkább egyfajta lélektani hatása lehet ennek a módosításnak: egy átmeneti rendelkezésből végleges előírás lett. Így a jövőben a kérdéses befektetések esetében ezzel az adónemmel már mondhatni véglegesen, de legalábbis hosszú távon számolnunk kell.

Hogyan kellene korlátozni a mobiltelefon-használatot az iskolában?

Az országgyűlés nemrégiben egy új jogszabály-módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi a diákok iskolai mobiltelefon-használatának korlátozását. A módosítás szerint a kormány jogosult lenne meghatározni azokat a tárgyakat, amelyeket tilos az iskolákba és kollégiumokba bevinni, illetve azokat, amelyeket csak igazgatói engedéllyel lehet az órákon használni. Ugyanakkor a kérdés egyelőre igencsak megosztja a szülőket, így most leginkább az ő véleményükre vagyunk kíváncsiak, hogyan is kellene rendezni a gyeremekek iskolai mobiltelefon-használatát. Kérjük, segítsd a munkánkat és töltsd ki az alábbi, anonim kérdőívünket.