Mi lesz itt? 3-ból 1 magyar készülhet anyagi katasztrófára, ha ez bekövetkezik

Bármennyire is elszomorító, de az Európai Unióban majd minden harmadik emberből egy nem tudna szembenézni egy váratlan, nagyobb pénzügyi kiadással - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. A statisztika szerint ez azt jelenti, hogy az emberek egy tetemes része, az EU lakosságának 32 százaléka nem volna képes fedezni egy váratlan műtét költségeit, egy temetést, egy mosógép- vagy egy autócserét. 

A jelentés kitér arra, hogy bár a 2012-es csúcspont óta (akkor 40 százalék volt a lakosság azon aránya, akik nem tudtak volna szembenézni egy nagyobb volumenű, váratlan pénzügyi kiadással) jelentős javult a helyzet, most mégis, a koronavírus-járványhelyzet miatt kritikus jelentőségűvé vált a váratlan pénzügyi költségekkel szembeni védelem, különösen, ha jövedelemkiesés is történik az egyén életében.

Az adatok megmutatták például, hogy a váratlan kiadásokkal való szembenézés az egyedülálló háztartásokban jelenti a legnagyobb gondot. Az ilyen háztartások 40 százaléka vallotta azt, hogy képtelen lenne megküzdeni egy váratlan, nagyobb összegű költséggel. Ezen belül is különösen rossz a helyzet az olyan egy felnőttből álló háztartások esetében, akik gyermekesek is. Az ilyen háztartások több mint fele, 56 százaléka nem lett volna képest szembenézni egy váratlan pénzügyi helyzettel 2019-ben.

Csak összehasonlításképpen, ahol már két felnőtt él egy háztartásban, ott már csak 25 százalék volt azok aránya, akiket földhöz vágott volna egy váratlan kiadás. 28 százalékra módosult ez az arány akkor, ha már egy gyermek is jelen volt a háztartásban, 26-ra pedig akkor, ha két gyermeket nevelt két felnőtt. 

Minden harmadik magyar

Az Eursotat friss jelentését felhasználva az egyes tagállamok helyzetét is össze lehet hasonlítani. A 2019-es számok - amely országok esetében már elérhető - alapján Horvátországban élnek a legtöbb olyan anyagi bizonytalanságban, aminek következtében nem tudnának megküzdeni egy nagyobb, váratlan anyagi kiadással. A lakosság nem kevesebb mint 52 százaléka vallotta legalábbis ezt, azaz minden mások horvátnál potenciálisan fennállhat ez a helyzet. 

Szintén különösen rossz a helyzet Lettországban, Görögországban, Cipruson és Litvániában is, ezekben az országokban mind 45 százalék fölött van a lakosság azon aránya, akik nem tudnának megküzdeni egy nagyobb, váratlan kiadással. 

Magyarország az új, 2019-es összesített lista 8. legrosszabb helyén helyezkedik el a váratlan kiadásokkal való megküzdést illetően. Hazánkban a lakosság 33 százaléka,

Ezt azt jelenti, hogy háromból egy magyarnak nincs akkora tartaléka, hogy abból fedezni tudna egy hirtelen jött anyagi érvágást. Ezzel az eredménnyel egyébként 1,5 százalékkal szerepeltünk rosszabbul, mint az EU-s átlag.

Azok közül a szomszédjaink közül, akik már rendelkeztek 2019-es statisztikákkal egyedül Szlovákia volt az, aki képes volt az EU-s átlag alá bemenni, északi szomszédunknál a lakosság 30 százaléka vallotta azt, nem menne neki egy hirtelen jött, nagyobb kiadás fedezése.

Az EU-s listán legjobban a máltaiak szerepeltek, ott a lakosság csupán 14,7 százalékát lökné földre egy váratlanul jött kiadás, de szintén a lakosság 25 százalékánál kevesebbeket érintene negatívan egy hirtelen jött pénzügyi vészhelyzet Norvégiában, Dániában, Csehországban és Hollandiában is.