Szuperszámlákkal keresnek vagyonokat a rátermett magyarok: a többség nem is tudja, miről marad le

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023 harmadik negyedévének végén több mint 2 millió értékpapírszámlát vezettek Magyarországon, míg 2020 végén még csak 1,7 milliót (ebbe egyaránt beletartoznak a magánszemélyek és nem természetes személyek számlái). Ez azt jelenti, hogy szűk három év alatt több mint 300 ezret nyitottak ebből a számlatípusból. Mindez összhangban van azzal a folyamattal, mely szerint a hazai lakosság a magas inflációs környezet hatására elkezdte kivonni a pénzét a kamatot nem vagy csak alig fizető megtakarítási formákból, úgy mint a bankbetétekből és a készpénzből.

Alapvetően a magas inflációs környezetben sok ügyfélben felmerülhet az igény, hogy amennyiben rendelkeznek megtakarításokkal, akkor annak a vásárlóértékét megőrizzék, így a különböző befektetési lehetőségek iránt is megnövekedett az érdeklődés. A magas infláció mellett ugyanakkor az elmúlt években a megnövekedett tőkepiaci volatilitás, és a tőkepiacot is érintő sokkok (pl. koronavírus, orosz-ukrán háború) szintén hozzájárulhatott ahhoz, hogy nagyobb legyen az ügyfélérdeklődés a kötvény vagy akár a kockázatosabb részvénybefektetések iránt. Mindezek együttesen hathattak - hatottak a növekvő értékpapírszámla-állományra

– mondták el a K&H Bank szakértői a megtakarítások szerkezetének említett átalakulásával kapcsolatban.

Bár részleteket nem árultak el, de a Raiffeisen Bank is arról számolt be, hogy az utóbbi időszakban náluk is megnövekedett a befektetési termékek iránti érdeklődés.

Ugyanakkor 2023 harmadik negyedévének végére a fizetési számlák (hagyományos bankszámlák) száma már meghaladta a 10,9 milliót, amitől az értékpapírszámlák mennyisége még mindig jelentősen elmaradt. Már ebből is jól látszik, hogy sokan még mindig nem rendelkeznek ezzel a számlatípussal, így az alábbiakban azt járjuk körül, hogy mire is jók ezek a számlák pontosan, illetve mennyiért nyithatunk ilyet?

Mire használható?

Az értékpapírszámlák a különböző típusú értékpapírok – például állampapírok, kötvények, részvények, befektetési jegyek – kezelésére, nyilvántartására szolgálnak. Amennyiben a fenti befektetési eszközök valamelyikéből szeretnénk vásárolni, úgy az értékpapírszámla megnyitása után először arra kell pénzt elhelyeznünk, amiből utána megvalósíthatjuk az eszköz(ök) megvásárlását is. További különbség az értékpapírszámla és a hagyományos (fizetési) bankszámla között, hogy előbbiről nem lehetséges harmadik személy számára pénzt utalni, ahogyan arra sem, hogy ide fogadjunk utalásokat.

Az értékpapírszámlákhoz nem tartozhat bankkártya, és nem tudunk olyan hétköznapi tranzakciókat elvégezni róluk/velük, mint amilyeneket a hagyományos bankszámlákkal kapcsolatban megszokhattunk.

Ugyanakkor tarthatunk rajtuk értékpapírokat, amikre meg a hagyományos bankszámlák nem képesek.

Röviden tehát azt mondhatjuk, hogy a szóban forgó számlatípusról olyan megtakarítási formákat is elérhetünk, amelyek jellemzően kockázatosabbak a sima bankbetéteknél, ugyanakkor hosszabb távon jóval jelentősebb hozamokat is elérhetünk velük, mint amekkora kamatot a betétek biztosítanak az ügyfelek számára.

Milyen költségek mellett nyithatunk ilyen számlát?

Bár értékpapírszámlát nem csak bankban nyithatunk, a magyarok többsége elsősorban velük érintkezik pénzügyei rendezésekor, így most azt vizsgáltuk meg, hogy milyen költségek mellett nyithatunk ilyen számlát ezeknél az intézeteknél.

A Raiffeisen Banknál alapvetően az ügyfél megtakarítási állományának a mérete határozza meg, hogy milyen költségekkel jár egy értékpapírszámla – a bank februártól érvényes díjjegyzéke értelmében a lakossági ügyfelek esetében az állomány 0,35 százalékát számítják fel évente. A prémium kategóriás ügyfelek ennél kedvezőbb díjszabásra számíthatnak – az ő esetükben a számlacsomagtól függően az állomány 0,25 illetve 0,27 százalékát számítják fel. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek státuszától/számlacsomagjától függően egymillió forintonként 3 500, 2 700 vagy 2 500 forint az alapdíja egy értékpapírszámlának.

A K&H Banknál két fő szegmenst különböztetnek meg az ügyfeleken belül, melyek alapján a díjszabás is meghatározásra kerül. Az egyik szegmenst az úgynevezett online ügyfelek alkotják, akik saját maguk intézik a befektetéseiket. Az ő esetükben a számlavezetés díja 349 forint plusz az állomány 0,0125 százaléka (125 forint egymillió forintonként), ám maximum 4 900 forint. A másik szegmens az úgynevezett üzletkötői ügyfelekből áll, akik jellemzően dedikált üzletkötőn keresztül kereskednek. Az ilyen ügyfelek számára befektetési tanácsadás is elérhető, cserébe a számlavezetési díj is magasabb – 899 forint plusz az állomány 0,0125 százaléka, maximum 4 900 forint.

Nem mindegy, milyen típusú ügyfelek vagyunk

A számunkra megfelelő értékpapírszámla megválasztásakor nagyon fontos – ha nem a legfontosabb – szempont, hogy milyen gyakran szeretnénk kereskedni, vagyis milyen gyakran szeretnénk adni-venni az értékpapírokat. Ennek oka, hogy a vételi/eladási megbízások után a bankok megbízási díjat számítanak fel. Tehát lehet, hogy az egyik bankban olcsóbb a számlavezetési díj, mint a másikban, ám ha mi sokat szeretnénk kereskedni, akkor könnyen lehet, hogy számunkra nem ez fogja jelenteni a legnagyobb kiadást, hanem a megbízásaink után felszámított díjak.

Nyilván nem véletlen, hogy a már példaként említett K&H Bank is figyeli az ügyfelek értékpapírszámláin bonyolított forgalmat, amely mértéke alapján sorolja be őket a különböző díjcsomagok valamelyikébe. Amennyiben egy ügyfél havi forgalma meghaladja az 5 millió forintot de nem éri el a 12 milliót, úgy számára már nem számítanak fel számlavezetési díjat, ugyanakkor a normál megbízások díja 0,30 százalék, ami – maradva az 5 milliós összegnél – 15 000 forintot jelent. A napon belüli, úgynevezett daytrade megbízások esetében a tranzakciós díj ennek csupán a fele, tehát 7 500 forint.

Érdemes megjegyezni, hogy a megbízások után 5 millió forintos forgalom alatt is számítanak fel díjat (2 millió forint alatti forgalom alatt 0,34 százalékot, felette 0,32 százalékot), ám ez a kisebb forgalom miatt összegszerűen mégis lehet, hogy kevesebb lesz a fenti összegeknél (ugyanakkor itt már számolni kell a korábban ismertetett számlavezetési díjjal).

A lényeg tehát – ha sokat szeretnénk kereskedni, akkor lehet, hogy még egy magasabb számlavezetési díjjal is jobban járunk, ha cserébe alacsonyabbak a megbízási díjak, míg ha csak ritkábban kereskednénk, akkor pedig a számlavezetési díj mértéke lehet a döntő számunkra.

Az sem mindegy, hogy milyen eszközöket vásárolnánk

A díjakon kívül érdemes azt is alaposan végiggondolni, hogy milyen értékpapírokat szeretnénk a jövőben vásárolni. Előfordulhat ugyanis, hogy egy bank által vezetett értékpapírszámláról csak az adott bank saját befektetési alapjait tudjuk megvenni. Így tehát a költségek mellett érdemes az elérthető befektetési alapok jellemzőit is figyelembe venni – akár egy picivel drágább értékpapírszámlával is jól járthatunk, ha cserébe az arról elérhető alapok is jobban teljesítenek. Ha pedig kifejezetten a tőzsdén szeretnénk kereskedni, akkor arra is figyeljünk, hogy olyan számlát nyissunk, amely ezt is lehetővé teszi számunkra.

Ha elég az állampapír, akkor irány a kincstár

Amennyiben nem szeretnénk aktívan kereskedni, hanem megelégszünk valamilyen állampapír megvásárlásával, akkor aligha találunk jobb feltételeket annál, mint amit a Magyar Államkincstár kínál. Itt ugyanis díjmentes az értékpapírszámla vezetése, ahogyan az állampapírok megvásárlásához sem számítanak fel külön kincstári díjakat. Sőt, szinte biztos, hogy itt az állampapírok idő előtti visszaváltása is olcsóbban jön ki, mint máshol (a visszaváltott összeg 1 százaléka kerül ilyenkor levonásra).