Mégis marad a korkedvezményes nyugdíj? Itt a legújabb elképzelés

Az utolsó pillanatokra hagyja a kormány az ez év december 31-én megszűnő korkedvezményes nyugdíjszerzési jogosultságot kiváltó ellátórendszer szabályainak kidolgozását. A kormány korábbi határozata alapján június 30-ig kellett volna a nemzetgazdasági, illetve a nemzeti erőforrás minisztereknek előterjeszteni a javaslatukat, hogy milyen ellátás illetné meg 2013. január 1-től a szervezet fokozott igénybevételével járó munkát végzőket az év végéig alkalmazható korkedvezményes nyugdíj helyett.

Egyelőre azonban csupán annyit lehet tudni, hogy a kormány illetékesei foglalkoznak a kérdéssel, a konkrét intézkedéseket azonban még homály fedi. Az MSZOSZ rendelkezésére álló információk alapján megszűnne a jelenlegi, meghatározott munkakörökhöz kötött korkedvezmény rendszere, helyette a technikai fejlődést is figyelembe vevő, kockázatértékelésre épülő felmérés lenne az újfajta ellátás alapja.

A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy meg kell változtatni azokat a szabályokat, amelyek jelenleg meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint sem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést.

"Nagyon fontos, hogy az új rendszer objektív legyen, minden munkahelyen azonos, központilag meghatározott szempontok alapján végezzék el a szükséges vizsgálatokat" - hangsúlyozta a Pénzcentrum.hu érdeklődésére Kiss Béla, az MSZOSZ alelnöke. Először is fel kell mérni, hogy mely ártalmak, és milyen mértékben jelentenek többletterhelést a szervezet számára, és okozzák annak idő előtti elhasználódását.

Az MSZOSZ fontosnak tartja, hogy az új rendszerben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapjon a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi jogszabályokban előírtak betartása, illetve betartatása, amely szerint a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek a megteremtése. E szabályok megszegését nem a korkedvezmény új rendszerében, hanem a munkavédelem hatósági eszközeivel kellene szankcionálni.

A szakszervezet úgy véli, hogy a valódi foglalkozási ártalmakhoz kötött rendszerben a jelenlegihez képest jelentősen leszűkülhet és átrendeződhet a kedvezményre jogosultak köre. A korkedvezményes munkaköri jegyzék az 1960-70-es évek technikai fejlettségét tükrözi, felülvizsgálata soha nem történt meg. Az esetek nagy részében a listára vétel csak az akkori szakszervezetek lobbierején múlt. Nincs objektív indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az adott munkakörök kerültek bele a jegyzékbe. Látható, hogy egyes időszakokban hol volt munkaerőhiány, mely területeket próbáltak korkedvezménnyel vonzóvá tenni a munkavállalók számára.

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a háromműszakos, folyamatos munkarend az egyik a lehetséges ártalmak közül, amelyek fokozottan igénybe veszik az emberi szervezetet. Ezt április közepén Réthelyi Miklós, akkori nemzeti erőforrás miniszter (utódja Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter - a szerk.) is elismerte egy szocialista képviselő által a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő rendszer bevezetését firtató kérdésére adott válaszban. Réthelyi

A kormány konkrét intézkedési javaslatait azonban egyelőre még teljes homály fedi. Kiemelten kockázatosnak számít egyebek között például egy vegyipari üzemben, folyamatos munkarendben, több köbméter veszélyes anyag között végzett munka, vagy akár a három műszakban végzett betegápolás is, ahol sok esetben magatehetetlen embereket kell mozgatni. Meg kellene vizsgálni a munkavállalók pszichés terhelését is - hangsúlyozza Kiss Béla.

Előzetes információk alapján az új rendszer bevezetésekor átmeneti intézkedéseket vezetne be a kormány. A mostani korkedvezményes rendszerben a korábban megszerzett jogosultságok korlátlan ideig érvényesíthetők. A szakszervezet szerint ezért az új rendszer bevezetésekor indokolt lehet az átmenet biztosítása azon munkavállalók számára, akik 5-10 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt állnak, illetve akik továbbra is minősített munkakörben dolgoznak.

A korkedvezményre jogosító munkahelyeken és munkakörben dolgozók után a munkáltató többletjárulékot fizet, amely jelenleg a bruttó bér 13 százaléka. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint a járulékot is csak 2012. december 31-ig kellene fizetni. Ha a kormány a jövőben is fenn kívánja tartani valamilyen formában a korkedvezményt, a rendszer finanszírozására vélhetően továbbra is plusz közterhet kellene fizetniük a munkáltatóknak a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkakörben foglalkoztatottak után.

Kiss Béla hangsúlyozza: rendkívül fontos, hogy objektív legyen a rendszer, ehhez biztosítani kell a munkáltatói kockázatértékelés egységes elvek és szabályok (sablonok) alapján történő végzését. Ezt alkalmazotti létszámtól függetlenül ki kell terjeszteni valamennyi munkáltatóra. Egy kockázatértékelésen alapuló rendszerben a fair play érdekében nélkülözhetetlen a munkáltatótól független szakmai kontroll biztosítása.

Az új rendszerre való átállás során biztosítani kell az átmenetet, így az eddig megszerzett jogosultsági időt, törtidőt is el kell ismerni, be kell számítani. Mivel az új rendszer már nem munkakör alapú, hanem a kockázatokat helyben meghatározó modellben jönne létre, így biztosítani kell mind a munkáltató mind a munkavállaló, mind az érdekképviseletek számára a kezdeményezés lehetőségét a rendszerbe történő ki- és bekerülés kapcsán. Az új rendszernek ösztönöznie kellene a munkáltatókat arra, hogy - amennyire lehetséges az adott technológia mellett - felszámolják a munkahelyi ártalmakat, mely hozzájárul a prevenció megvalósításához.

Az MSZOSZ szerint az új rendszer bevezetését valós szakmai és társadalmi érdekegyeztetésnek kellene megelőznie. Ezért azt javasolja, hogy 2014. január 1-jéig halassza el a kormány az átalakítást. A szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a jövőben a korkedvezményt korhatár előtti ellátás helyett ismételten nyugellátásként ismerjék el, vagyis az érintettek és az irányadó korhatár előtt mehessenek nyugdíjba.