Jelentősen csökkenhet az állami nyugdíj

Az állami nyugdíj jelentős csökkenésére kell felkészülni

Egy teljesen új világ köszöntött be a válságot követően, a gazdasági visszaesést az államadósságok felpumpálásával lehetett kezelni. A fejlett országokban jelenleg az a legnagyobb kihívás, hogy miként kezeljék a magas szintekre felszökő államadósságot. A jegybankok által folytatott politika azt mutatja, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott kamatszinttel, sok esetben negatív reálhozammal kívánják az országok kinőni az adósságot - mondta el Ocsenás Zoltán, az Allianz Global Investors regionális üzletfejlesztési igazgatója.

A bizonytalan gazdasági környezetben a lakosság sokkal inkább rá van kényszerítve pénzügyi tartalékok felhalmozására, Magyarországon viszont ennek sok esetben gátat szab a lakosság korlátozott megtakarítási lehetősége. A jelenlévők úgy vélekedtek, hogy az utóbbi években minimálisan nőni tudott a pénzügyi kultúra, azonban sok esetben még ma is problémát jelent, hogy az alapvető pénzügyi kifejezésekkel nincs tisztában a lakosság. A fiatalok esetében lehet előrelépésre számítani, többek között azért, mert a Nemzeti alaptantervbe is bekerült a pénzügy.

A konferencia kezdetén felszólaló szakértők egyöntetű véleménye szerint a legnagyobb kérdőjelet jelenleg a nyugdíjrendszer jelenti, az aggasztó demográfiai folyamatok fényében nem nagyon lesz más lehetőség, mint hogy az állam a helyettesítési rátát (kezdőnyugdíj viszonya az átlagkeresethez képest) drasztikusan csökkentse. A munkáltatói nyugdíjjárulék adóvá történő átnevezése nagy valószínűséggel oda fog vezetni, hogy csak egy állami alapnyugdíj fog megmaradni, amit öngondoskodási formák fognak kiegészíteni, vagyis a korábbi klasszikus munkanyugdíj az állami rendszeren belül egyre inkább vissza fog szorulni.

Igaz Magyarországon nagyon sok olyan termék van, amellyel kifejezetten a nyugdíjra takarékoskodhatunk (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, biztosítás), az állam ezeket a termékeket különböző kedvezményekkel is ösztönzi, viszont az emberek egyelőre nem érzik úgy, hogy ide nagyobb összeget kellene elkülöníteniük. Vélhetően ennek az egyik fő oka az, hogy nem tudatosult bennük, hogy mekkora problémákkal kell szembenézniük a nyugdíjas korban, ha nem takarítanak meg.

Az OTP Öngondoskodás Index legújabb eredményeinek ismertetése is megerősítette a korábban felvázolt borús képet a hosszabb távú megtakarítások esetében, az index értéke ugyanis a tavaszi 34 pontról 32-re csökkent. A lakosság pénzügyi megtakarításai csökkentek, mindössze a válaszadók fele nyilatkozott arról, hogy valamilyen öngondoskodási formával rendelkezik. A betéteken kívül az összes megtakarítási forma veszített népszerűségéből. Külön érdekesség, hogy míg az emberek tisztában vannak azzal, hogy kisebb állami nyugdíjra számíthatnak a jövőben, addig az államtól várják az időskori jövedelem biztosítását.

A Portfolio.hu Öngondoskodás 2012 konferencián elsőként bemutatott OTP Bank kutatási eredmények a jövőre vonatkozóan is kedvezőtlen képet festenek, ahogy Kovács Antal az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta, az emberek közel háromnegyede szerint teljesen kiszámíthatatlanok a jövőbeli pénzügyei. A lakosság kiszolgáltatottságának növekedését mutatja, hogy a vésztartalékok csökkentek, a válaszadók 48 százaléka hónapról hónapra él. Az index alapján megállapítható, hogy 30 százalék rendelkezik hosszabb távú megtakarítási céllal, ezen belül pedig 23 százalék tesz félre konkrét célra.

A lakossági ügyfelekért erős verseny bontakozik ki

A bankok köszönhetően annak, hogy meglehetősen széles termék- és szolgáltatás palettával rendelkeznek, ezért nagyon jól el tudják érni a valós megtakarítási potenciállal rendelkező embereket - mondta el Kállay András, az Erste Private Banking igazgatója. Mindazonáltal nem csak ők versenyeznek a lakosság kegyeiért, hanem például a biztosítók és az alapkezelők is. A biztosítások átlagos havi díjait megnézve jól látható, hogy a biztosítók már korábban is egy olyan ügyfélkört tudtak megszólítani, akik képesek havonta több tízezer forintot félretenni, a jelenlegi statisztikák viszont azt mutatják, hogy a rossz környezet és az erős verseny miatt kevésbé kelendőek a megtakarítási célú biztosítások.

Nagyon fontos lenne a szakemberek szerint, hogy az egyes megtakarítási termékek közötti differencia mérséklődjön, erre egyes biztosítások esetében van is remény, hiszen módosító javaslatok alapján az egyszeri díjas biztosításoknál hasonló adózás lenne érvényben, mint a TBSZ-nél, vagyis már 5 év után nem kellene kamatadót fizetni. Az egészen biztos, hogy jót tenne a piacnak, hogy a korábban élő adóvisszatérítés intézménye visszakerülne, bár vannak olyan vélemények is, miszerint ez nem feltétlenül oldaná meg az összes problémát, elég csak az önkéntes pénztárakra gondolni, vagy a NYESZ-re. A kérdés kulcsa inkább az, hogy miként lehet megoldani a biztosítások tanácsadókon keresztüli értékesítésében látható versenyhátrányokat.

A biztosítókon felül a lakossági ügyfeleket célozzák meg az alapkezelők is, amelyek 2011-ben nagyon komoly csapást szenvedtek el, hiszen a kezelt vagyonból 3000 milliárd forint tűnt el a magánnyugdíjpénztári államosítások miatt. Az alapkezelők szerint azért nehéz a helyzetük, mivel az elmúlt 20 év tapasztalata azt mutatja, hogy mindig is voltak divatirányok az ügyfelek körében, jelenleg az abszolút hozamú alapok nagyon kelendőek, viszont ez a helyzet sem tarthat örökké. Ma még nem lehet tudni, hogy 2-3 éven belül milyen slágertermék lesz a piacon, hiszen nagyon gyors a termék innováció a szektorban, elképzelhető, hogy a következő kedvenc még meg sem született a piacon - mondta el Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatója.

Az alapkezelők többsége nem igen tud mit tenni, el kell fogadnia a peremfeltételek megváltozását, jelenleg mindenki azon dolgozik, hogy a lakosságot minél jobban el tudja érni az alapjain keresztül, vannak például próbálkozások a biztosítói tulajdonú alapkezelőknél a tanácsadókon keresztüli értékesítésre is, bár ez még nagyon az elején jár. A kilátások itt is kedvezőtlenek, a gazdasági környezet mellett kiszorítási hatással járnak a jelenleg nagyon kelendő lakossági állampapírok is. Találunk azonban olyan független szereplőt is, amely külföldön is szerencsét próbálna. A Concorde Alapkezelő például hónapokon belül egy európai alapkezelőt fog létrehozni, hogy külföldön is szerencsét próbáljon. Magyar alapot manapság szinte lehetetlen eladni külföldön, viszont az a szakértői gárda, amely például egy abszolút hozamú alapot jól tud kezelni, az már eladható lenne külföldön, ha például más köntösbe lenne öltöztetve.

Az értékesítésről szóló panelbeszélgetésben volt talán a legnagyobb összeütközés a vélemények között, a szakértők között vita bontakozott ki, hogy a hagyományos tanácsadói értékesítés vagy például az olyan innovatív csatornák, mint például az online felületek jelentik a jövőt. Abban azért egyetértés mutatkozott, hogy az online csatorna gyors növekedés előtt áll, viszont részarányát tekintve a következő években nem válhat domináns csatornává. A tanácsadókon keresztüli értékesítés esetében több kihívásra is válaszolni kell, a legégetőbb kérdés, hogy miként lehet a tanácsadói díjazást az ügyfelek elvárásaihoz igazítani.