Ennyit arról, hogy összeszerelő üzem lesz egész Magyarország: a számok nem hazudnak

Az Eurostat új kézikönyve alapján a magasan képzett foglalkoztatottak megoszlása ​​regionális szinten nagyon eltérő: a 241 vizsgált régióból 106-ban megegyezett vagy meghaladta az uniós átlagot. Hogy ez mit jelent? Ebből ötvenhárom régióban számít a foglalkoztatottak legalább fele magasan képzettnek, ezek közül is a legmagasabb arányban a fővárosi- és más városi régiókban regisztrálták őket.  

Itt dolgoznak a legmagasabban képzettek

2022-ben a magasan képzett foglalkoztatottak legmagasabb regionális arányát Stockholmban (Svédország, 73,6 százalék), Utrechtben (Hollandia, 68,9 százalék), Luxemburgban (67,4 százalék) és Prov. Brabant Wallonban (Belgium, 65,8 százalék) regisztrálták. Ezt követte Belgium, Franciaország, Litvánia, Magyarország, Finnország, Németország, Lengyelország, Hollandia, Dánia és Csehország fővárosi régiója 62,6 százalék és 65,6 százalék közötti arányokkal.

Eközben vidéki régiók, az egykori ipari központok, valamint a legkülső és perifériális régiók a magasan képzettek alacsonyabb arányú uniós régiók közé tartoznak. 2022-ben huszonnégy olyan régiót rögzítettek az Európai Unióban, ahol a 25-64 évesek körében a magasan képzett foglalkoztatottak aránya nem érte el a teljes foglalkoztatottság 29,5 százalékát. Ezek a régiók elsősorban Európa délkeleti sarkában koncentrálódtak: tíz régió Görögországban, hat Romániában és négy Bulgáriában találhaó, de ide soroltak még három ritkán lakott régiót Spanyolország déli felében és a horvátországi Panonska Hrvatska régiót. A magasan képzett foglalkoztatottak legalacsonyabb arányát a görög Sterea Elláda (21,8 százalék) és Ionia Nisia (22,3 százalék) régiókban, valamint a romániai Sud-Muntenia régióban (22,8 százalék) regisztrálták.

Elérte történelmi csúcsát az EU foglalkoztatási rátája

Az elmúlt évtizedekben az EU egyik fő politikai célkitűzése a dolgozók számának növelése volt. Vessünk így egy pillantást a regionális szintű munkaerő-piaci statisztikákra! 2022-ben az EU aktív korú munkaképes lakossága (a 20-64 évesek) 259,2 millió főt tett ki, ebből 53,5 millió fő volt gazdaságilag inaktív; ez utóbbi csoportba tartoznak többek között a diákok, a nyugdíjasok, a más családtagokat ápoló személyek, valamint az önkéntesek és a tartós betegség vagy fogyatékosság miatt munkaképtelenek. Az aktív korú foglalkoztatottak száma így 193,5 millió főt jelent, szemben azzal a 12,3 millió munkanélkülivel, akik bár nem dolgoztak, de aktívan munkát kerestek.

„Az Európai Unió foglalkoztatási rátája 2022-ben elérte történelmi csúcsát 74,6 százalékkal, ám a regionális adatokat vizsgálva jelentős eltérések mutatkoznak az uniós átlagban. A NUTS 2 régiók közül a legmagasabb regionális foglalkoztatási rátát tavaly a finn Åland szigetcsoportban jegyezték fel, ezt követi a lengyel fővárosi Warszawski stołeczny régió, a holland Utrecht régió és a svédországi Stockholm fővárosi régiója. A legalacsonyabb regionális foglalkoztatási arányt a dél-olaszországi Szicília régióban (46,2 százalék) regisztrálták” – hangzottak el a legfontosabb adatok a brüsszeli Régiók és Városok 21. Európai Hetén tartott workshopon.

Ha részletesebben megnézzük a NUTS 2. szintű régiók foglalkoztatási rátáját rögzítő térképet, akkor jól látszanak a kapcsolódó, százalékos adatok is:

• Åland-szigetek (Finnország) 89,7 százalék;
• Warszawski stołecznyben (Lengyelország) 85,4 százalék;
• Utrecht (Hollandia) 85,1 százalék;
• Stockholm (Svédország) 85,1 százalék;
• Budapest (Magyarország) 84,7 százalék,
• Bratislavský kraj (Szlovákia) 84,5 százalék;
• Praha (Csehország) 84,4 százalék;
• Sostinės regionas (Litvánia) 84,4 százalék;
• Noord-Holland (Hollandia) 83,5 százalék.

Az egyes EU-tagállamokon belül gyakran jelentős különbségeket láthatunk a foglalkoztatási ráták tekintetében a régiók között. Úgy tűnik, a legtöbb régióból álló keleti és balti tagállamban a fővárosi régiókban a legmagasabbak foglalkoztatási ráták: erre jó példa Bulgária, Csehország, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia, de ezt a mintát Dániában, Írországban, Görögországban és Svédországban is megfigyelték. A helyzet azonban fordított számos nyugati tagállamban, többek között Belgiumban és Ausztriában, ahol a fővárosi régióban az egyik legalacsonyabb regionális foglalkoztatási ráta.

A legnagyobb regionális különbségek

Az új Eurostat kézikönyv szerint a NEET-ráta tekintetében Magyarországon voltak a legnagyobb regionális különbségek. A NEET (angolul Not in Education, Employment, or Training), tehát a „foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő” rövidítés olyan személyre vonatkozik, aki munkanélküli, és nem részesül oktatásban vagy szakképzésben. Ez a ráta uniós szinten felhasználható az oktatásból a foglalkoztatásba át nem lépő fiatalok arányának elemzésére: általában átfogóbb mérőszámnak tekintik, mint a munkanélküliségi rátát, mivel szorosabban kapcsolódik a fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci kirekesztettségének kockázatához. Az Eurostat az egyes tagállamokon belüli régiókon belüli különbségek összehasonlítására is használja; eszerint a NUTS 2 régiók között Magyarországon, Bulgáriában, Belgiumban, Görögországban és Olaszországban jegyezték fel a legnagyobb regionális különbségeket a NEET-ráta tekintetében.

Az úgynevezett NEET-fiatalok legmagasabb aránya (hazánkon belül) Észak-Magyarországon volt megfigyelhető, ez 17,7 százalékot jelent, ami háromszorosa a legalacsonyabb aránynak, amelyet a fővárosi régióban, Budapesten (5,9 százalék) regisztráltak. Ezzel szemben a legalacsonyabb regionális egyenlőtlenségeket Hollandiában és Svédországban figyelték meg a szakemberek. Ez utóbbi esetében a legmagasabb NEET-arányt Östra Mellansverige-ben (7,4 százalék) regisztrálták, ami 3,0 százalékponttal haladja meg a Småland med öarna-ban (4,4 százalék) mért arányt.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi: a gazdasági válságok (és ide kell sorolnunk a COVID-19 kapcsán kialakult visszaesést is) általában aránytalanul sújtják a fiatalokat, mivel ők dolgoznak nagyobb valószínűséggel ideiglenes és egyéb atipikus, könnyebben felmondható szerződésekkel. Válság idején a munkaadók is kisebb valószínűséggel vesznek fel új munkaerőt vagy cserélnek le idősebb munkavállalókat.

Túlképzettek az általuk végzett munkához

Az Eurostat az EU munkaerő-felméréséből származó adatok felhasználásával létrehozott egy kísérleti mutatót a túlképzettségi arányra vonatkozóan: ez az iskolai végzettségi szintek és a foglalkozások közötti eltérések elemzésének egyik eszköze. A túlképzettségi ráta a következőképpen definiálható: azon felsőfokú végzettséggel rendelkező (25-64 éves) foglalkoztatottak aránya, akik olyan alacsony vagy közepes képzettséget igénylő munkakörökben dolgoznak, amelyekhez általában nem szükséges a felsőfokú végzettség. Ezek közé tartoznak az irodai kisegítő munkások, a szolgáltató és értékesítési dolgozók; a mezőgazdasági, erdészeti és halászati szakmunkások; a kézműves és kapcsolódó szakmákban dolgozók; az üzem- és gépkezelők, valamint az összeszerelők és elemi foglalkozások.

Ahogy arra az Eurostat szakembere rámutatott, ez a mutató a munkaerőpiacok egyensúlyhiányának mérésére használható. A munkaerőhiánnyal jellemezhető időszakokban a munkaerő-felvételi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak csökkenteni kell a képesítési követelményeiket ahhoz, hogy betölthessenek egy-egy állást. Ezzel szemben a munkaerő túlkínálattal jellemezhető időszakokban azok a vállalkozások, amelyeknek nem okoz nehézséget az állás betöltése, dönthetnek a képesítési követelményeik emelése mellett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalom és tudás: ezeken a vidéki településeken élnek a legmegbecsültebb magyarok

Elemzésünkben a 2022-es magas presztízsű foglalkoztatásban foglalkoztatott arányát vizsgáltuk meg regionális, vármegyei és településszintű bontásokban.

2022-ben az EU felsőfokú iskolai végzettségű, 25–64 éves lakosságának több mint egyötöde (21,7 százalék) minősült túlképzettnek. A NUTS 2. szintű régiók közül 107 olyant találunk, ahol ez az arány megegyezett az uniós átlaggal vagy meghaladta azt. A legmagasabb túlképzettségi arányt a görögországi Ionia Nisia (47,5 százalék) és Notio Aigaio (47,1 százalék) szigeti régiókban figyelték meg. Ezt követi az észak-spanyolországi Cantabria régió (45,1 százalék) és a spanyol Canarias szigetrégió (44,5 százalék). Érdekesség, hogy Spanyolországban és Görögországban általánosnak számít, hogy a vidéki régiókban a legmagasabb a túlképzett emberek aránya.

Az eloszlás „alsó végén” huszonhárom, olyan NUTS 2. szintű régió található, ahol a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-64 évesek kevesebb mint 14 százaléka számított 2022-ben túlképzettnek. Megjegyzendő, hogy ezek többsége fővárosi régió és/vagy viszonylag magas életszínvonallal jellemezhető térség. Bár tíz, különböző uniós tagállam között oszlottak meg, négy tagállamban koncentrálódtak: öt régió Hollandiában, négy Csehországban, három Magyarországon és Svédországban található. Az Eurostat interaktív térképét vizsgálva ez a három, NUTS 2. szintű hazai régió Pest 13,8 százalékkal, a Közép-Dunántúl 13,1 százalékkal, illetve Budapest 11,2 százalékkal.