Felejtsd el a régi rendszert, a válság új szabályokat szült!

Kockázat

A kockázat vállalása nem erőssége a magyar befektetőknek. Sokan úgy gondolják, hogy a bankbetétnél kockázatosabb befektetéshez nincs elég tapasztalatuk, tudásuk, idejük, vagy épp bátorságuk. Pedig a kockázat vállalása évekig kifizetődő volt, a kisebb-nagyobb esések után újabb csúcsok következtek a részvénypiacokon - vagy épp az ingatlanbefektetési alapok piacán.

A helyzet mára megváltozott, hiszen egyelőre senki nem merne jóslatokba bocsátkozni, vajon a másfél-két évvel ezelőtti csúcsokat mikor döntik majd meg az indexek. Hosszabb távon azonban az almanachok még mindig inkább megéri részvénybe fektetni, mint bankbetétbe. A kérdés csak az, mennyit kockáztat valaki a jobb jövő reményében. Az OTP hihetetlen lejtmenete láttán kisbefektetők garmadája ugrott rá a részvényre, abban a hitben, hogy ennél vagy annál a szintnél lejjebb már nem mehet a részvény ára. Most az a kérdés, bevállalják a veszteséget, vagy kivárják, amíg a részvény árfolyama - akár évek múlva - visszatér a nyereséges tartományba. Kockázatot tehát érdemes vállalni, de mindig csak addig, amíg a takaró ér.

OTP-roham: kígyózó sorok a figyelmeztetés ellenére is

Készpénz

Akit tud, félrerak némi készpénzt az ínséges időkre. Akinek fél évre elegendő pénze volt, hogy munka nélkül fizesse a számláit és ne haljon éhen, már boldognak érezhette magát. Csakhogy a mostani válságban alaposan felborultak ezek a számítások. A hitelek törlesztőrészletei vészesen megugrottak, a munkanélküliségi ráta rohamosan növekszik, a KSH statisztikai adatai szerint pedig az átlagosan munka nélkül töltött idő az aktívak körében eléri a másfél év.

Másfél év, mire találunk új munkahelyet!

Ha valaki egyáltalán tud félretenni, nagyon nehéz eldönteni, hová is helyezze a pénzét és mennyit. Hiszen a nyugdíjjellegű megtakarítások után például adókedvezmény is jár, míg a lekötött pénzt kamatadó terheli. Tény viszont, hogy nagyobb szükségünk lehet a készpénzre, mint valaha, és sajnos többre is. Előbb a biztonság, aztán a befektetés.

Humán tőke

A régi bölcsesség úgy szólt: minél hosszabb idő áll rendelkezésedre a nyugdíjig, annál kockázatosabb befektetésekbe kell belevágni, hiszen az idő a nagy kockázat-nagy hozam típusú befektetéseknek kedvez. Csakhogy ez ma már nem igaz. Számba kell vennünk sajnos magunkat is, mint a befektetési portfólió részét.

Akinek biztos megélhetést nyújtó, "válságbiztos" állása van, sokkal inkább támaszkodhat a kockázatos befektetésekre, mint az, aki a gazdasági lejtmenetekre érzékeny állásban dolgozik. Akik olyan szerencsések, hogy a cégük magas nyugdíjjárulékot fizet utánuk, sokkal bátrabban vághatnak bele a magas hozammal kecsegtető befektetésekbe, mint azok, akik csak a teljesítményük utáni bónuszukban reménykedhetnek. Minél nagyobb veszélynek van kitéve valakinek az állása, annál inkább kell biztonságos megtakarításokba fektetni és vice versa.

Hitelek, ingatlan, nyugdíj

Hitelek

Magyarország egyik legnagyobb rákfenéje, hogy az utóbbi években boldog-boldogtalan, sőt maga az állam is számolatlanul vette fel a hiteleket. Persze az erős forint mellett alacsony törlesztőrészlettel kecsegtető banki ajánlatok láttán mindenki úgy érezte, hogy feláldozza a megtakarítási biztonságot az életminőség és főleg a saját lakás oltárán. Úgy tűnt, megéri, hiszen a vásárolt ingatlanok ára emelkedett, jó befektetésnek tűnt hat százalék körüli kamatokra vásárolni lakást, melynek értéke évente akár 10 százalékkal is hízott.

Az eredményt láthatjuk: az ország eladósodottsága hatalmas, a használt ingatlanok ára esik, ráadásul a hitelek nagy részét euróban és svájci frankban vették fel, melyek elviselhetetlen terheket rónak a családokra. Nem is szólva a kevés japán jen hitelesről, akiknek a törlesztőrészlete 50-60 százalékkal emelkedett, ráadásul a kevésbé szerencsések által felvett hitel összegét már rég nem fedezi az ingatlan ára, így külön befizetésre kötelezték őket. És akkor még nem is beszéltünk a bebukott autóhitelekről, és a hitelkártyákon felhalmozódott óriási adósságállományról.

Ha túléli az ország, jó lecke lesz ez mindenki számára, mekkora adósságot és milyen formában is érdemes felvállalni az életminőség javítása érdekében. Talán megelégszünk egy kisebb lakással, autóval, aminek biztosan fizetni tudjuk a részleteit, akármekkora is legyen a baj.

Ingatlan

A kilencvenes évek végétől meredeken emelkedtek Magyarországon - különösen Budapesten és a nagyvárosokban - az ingatlanárak. A boom idején jó ötletnek tűnt ingatlanba fektetni, csak az árak emelkedése jóval a banki hozamok feletti hozamot generált. A boom azonban véget ért: az árak esni kezdtek, aki pedig ingatlanalapba fektetett, most csak a fogát szívhatja.

Lassan pénzükhöz jutnak az ingatlanalap-tulajdonosok

Hosszú távon még elképzelhető egy újabb ugrás az ingatlanok árában, különösen ha egyszer elérünk az euróbevezetés közvetlen közelébe, most azonban mind az árakon, mind bérleti díjakon csak veszíteni lehetett. Ha mindehhez hozzávesszük az ingatlanvásárlás és -fenntartás járulékos költségeit, kiderül, hogy nem is volt olyan jó befektetés a legtöbbek számára, mint az elsőre tűnhet.

Nyugdíj

A korai nyugdíjazás továbbra is sokak álma, sokáig maga az állam is megengedően támogatta a korai nyugdíjbavonulást. A magánnyugdíjpénztári hozamokat látva azonban mára a korai nyugdíj inkább rémálomnak tűnhet. Amerikai számítások szerint egy plusz év, amit munkával tölt az ember, akár kilenc százalékkal is magasabb nyugdíjat eredményezhet. Bár pontos adatok a nyugdíjpénztárak rövid története miatt nincsenek - sőt egyelőre a törvényi szabályozás sem készült el a járadékok pontos számítására vonatkozóan - nincs kétség afelől, hogy a hosszabb ideig tartó járulékfizetés magasabb havi nyugdíjat eredményez.

Hogy lesz ebből nyugdíj? Milliárdok illantak el a rendszerből!