Felbolydult a műkincspiac - Milliárdos ügyletek a háttérben

A gyűjtői kör rohamosan gyarapodik, az amerikai pénzemberek, a kifinomult ízlésű európaiak mellett egyre nagyobb súlyt képviselnek az orosz, kínai, az Öböl menti és újabban a feltörekvő országokból, köztük régiónkból érkező szereplők. A patinás galériák tulajdonosai gyorsan hozzászoktak az új vevőkörhöz, amely kerüli a fényt, és a látványos árverési termek helyett inkább keresi a tapintatosabb kiszolgálást nyújtó magánkereskedéseket.

A TEFAF (The European Fine Art Foundation) nemrég közzétett tanulmányában mintegy három és fél ezer kiskereskedő és 3000 kisebb-nagyobb árverezőház nyilvánosságra hozott vagy becsült adatait összesítette. Ezek szerint 2002 és 2006 között megkétszereződött a világon a műkereskedelem, amelynek tavalyi összforgalmát közel 55 milliárd dollárra tették az elemzők. A két nagy aukciósház, a Christie's és a Sotheby's árverési mérlege 11 milliárd dollár alatti összeget jelzett, amihez további 600 millióval járult hozzá a Bonhams, és 308-cal a Phillips de Pury. A nagyok, a Sotheby's és a Christie's is, megértve az idők szavát, magángalériák akvirálásával bővítette a portfólióját, amely lépések mellesleg kiváltották a kiskereskedők rosszallását. Tény, hogy mindkét társaság egyetlen esztendő alatt több mint a duplájára növelte a privát értékesítést, amely a Sotheby's kasszáját 730 millió dollárral, míg a Christie'sét 542 millió dollárral egészítette ki. Az European Fine Art Foundation összesítése szerint 2006-ban a dílerek forgalma összesen 28,6 milliárd dollárra rúgott, a 2007-es becslés pedig 30 milliárd. Ha az 55 milliárdot elfogadjuk autentikus adatként, akkor tízmilliárdos lehet a nagyságrendje a nyilvánosság teljes kizárásával lebonyolított, gyakorlatilag nyomtalan ügyleteknek.

Persze akadnak látványos adásvételek, amelyek szereplői nem látják értelmét a titkolózásnak, így a világ időről időre értesül egy-egy kivételes alkotás kiemelkedő áron való megvásárlásáról.

A kockázati tőkében érdekeltek a piac legjobb vevői körébe tartoznak, ahogy az oroszok is, akik a genfi, New-York-i és londoni galériások egybehangzó véleménye szerint vásárolnak, mint az "őrültek". Egyre gyarapodik a vevőkör, és aki egyszer már kiadott 50 milliót egy képre, arról nehéz lenne feltételezni, hogy itt megáll - érvel az Art Newsban Mary Hoeveler, aki a Citigroup művészeti tanácsadója. Legalább 3000 galériáról lehet tudni, hogy évi 10 millió dollárt forgalmaz, már ez 30 milliárd, és akkor még nem beszéltünk azokról, akik 100 milliós mérleggel dicsekedhetnek, több tucat lehet ilyen - állítja Paul Gray New York-i kereskedő, nem titkolva, hogy maga is az utóbbiak közé tartozik.

Az 55 milliárd dolláros tortából egyébként 46 százalékot tesz ki a az Egyesült Államok forgalma, az európai piacvezető Nagy-Britannia 27 százalékkal veszi ki a részét, utána következik Franciaország és Németország, míg a negyedik Kína ötszázalékos, az Artron.net szerint tavaly év végén 3,3 milliárd dolláros, azóta is rohamosan növekvő forgalommal. Immár nemcsak a külföldiek, hanem a helyi gazdagok hobbijává vált a kínai kortárs művek gyűjtése - elemzi a helyzetet Chang Ting-Yuen, a Christie's hongkongi alelnöke.

Magyarországon ugyancsak titkolózás övezi a közvetlen eladásokat, pedig nehéz elhinni azt, hogy a galériás ne tartaná nyilván e tevékenység eredményeit. Szakértők, vagy lehet úgy fogalmazni, bennfentes, de nem érintett személyek állítják, itthon a háttérpiac nagyságrendje nem éri el a nyilvános üzletekéét.

Amit tudni lehet, az árverések mérlegébe tavaly valamivel több mint 8 milliárd forint került, ebből 2,8 milliárdot Virág Judit "kalapált el", 2,2 milliárd feletti eredménnyel dicsekedhet Kieselbach Tamás, a harmadik, a Nagyházi Galéria 700 milliós csomagot értékesített. Sokan azonban már ezeket a nyilvánosságra hozott eredményeket is megkérdőjelezik, mondván, "a leütések egy része kamu volt". Ha igaz lenne is a gyanúsítás, bizonyítékokkal senki nem szolgál, így azután azon sem lehet meglepődni, hogy a színfalak mögötti üzletekről végképp nincs pontos információ. Töredéke a nyilvános piacnak - ennyit hajlandók mondani a piac szereplői, a kívülálló, nevüket nem adó hozzáértők 2-3 milliárd forintra teszik a magánforgalmat, beleértve nemcsak a galériáknál, hanem a "szabadtéri" vásárokon, így például az Ecserin kötött üzleteket is.