Megtévesztő betétek

Nem minden betét, ami annak tűnik. A pénzügyi intézmények konstrukciói egyre jobban közelítenek egymáshoz, biztosítóknál megtakarítási, befektetési (pl. unit linked), bankoknál befektetési és biztosítási konstrukciók (pl. kombinált megtakarítás, függő kamatozású betét), befektetési szolgáltatóknál megtakarítási lehetőségek (pl. nyesz számla) érhetők el. Az ügyfelet sérelem érheti amiatt, ha a szerződés aláírásakor nincs tisztában azzal, milyen konstrukciót választott. A Beva, OBA és a PSZÁF közös erőfeszítéseket tesz az állampolgárok pénzügyi kultúrájának további fejlesztéséért - hangzott el a három intézmény május 12-i, budapesti sajtótájékoztatóján.

A klasszikus banki betétkamatok csökkenésével párhuzamosan megszaporodott a kiugró hozamot ígérő vegyes - betéti/befektetési/biztosítási - konstrukciók száma. A PSZÁF-hoz 2006-ban május 12-ig közel 100 darab, banki betéti, illetve befektetési konstrukciókkal kapcsolatos írásbeli ügyfélpanasz érkezett.

A megtakarításokkal kapcsolatos fontos tudnivalókra, kockázatokra, esetleges megtévesztő jelenségekre hívják fel a figyelmet a Felügyelet új, több százezer példányban a piaci szereplőkhöz eljuttatott fogyasztóvédelmi kiadványai. A mai naptól "él", s a Felügyelet honlapjáról érhető el a "Fókuszban a megtakarítási lehetőségek" önálló honlap is (www.pszaf.hu/megtakaritas).

A Felügyelet kiemelt figyelmet fordít a vegyes banki konstrukciókra, weblapján külön tájékoztató is olvasható ezek jellemzőiről. Az egyik változat, a "kombinált megtakarítás" esetében - ezt 5, a magyar piacon jelentős szereplőnek számító bank kínálja a piacon - a betétben elhelyezett pénzzel megegyező nagyságú összeget kell a bank által kínált valamilyen befektetési alapba fektetni. A betétösszegre a meghirdetett kamatot fizetik, a befektetési alapban lévő pénzre a befektetési alap hozamát.

Sok ügyfél nem tudja, hogy több esetben a betétben lévő összegre csak az első lekötési időszakra (általában 2-3 hónap) fizeti a bank a nagyobb kamatot, ami ezután nem jár. 2. A befektetési alapba fektetett összeg hozama a befektetési alap mindenkori teljesítményétől függ, így a hirdetésekben szereplő hozamadatok kizárólag a múltra vonatkoznak, nem szavatolják a jövőt. Nincs tőke-, vagy hozamgarancia, sőt akár a befektetett összegnél is kevesebbet kaphat vissza az ügyfél. 3. A bank a befektetési alapokra vonatkozó költségrészeket is felszámíthat, amelyekkel az ügyfél nem számol. 4. Előfordulhat, hogy a befektetési alapban elhelyezett összeget a betét lekötési idejénél hosszabb időre kell elhelyezni. Ebben az esetben az idő előtti felvétel esetén plusz néhány százaléknyi visszaváltási díjat kell fizetni.

A "függő kamatozású betétnél" - ezt mostanáig 2 bank kínálja - a betétben elhelyezett összegre garantáltan csak egy minimális kamatot fizetnek, a kamat nagyobbik része valamilyen feltételtől függ. Ilyen feltétel lehet például, hogy az euró forintban kifejezett árfolyama az adott időszak alatt nem lép-e ki egy meghatározott árfolyamsávból.

A meghirdetett, piaci szintet meghaladó kamat nem garantált, azt csak a legkedvezőbb esetben - például az euró árfolyamának megfelelő alakulásakor - fizetik ki. A körülmények kedvezőtlen alakulása esetén csak a minimális garantált kamatot fizetik. Alapvető követelmény, hogy a bankok az ügyfelet megfelelően tájékoztassák arról: milyen tényezők hathatnak az árfolyam alakulására. 2. Előfordulhat, hogy lejárat előtti betétfelvétel esetén díjat kell fizetni. Ezért célszerű az ügyfélnek csak olyan összeget elhelyezni, amelyre biztosan nem lesz szüksége a futamidő alatt.

Ajánlatos alaposan tájékozódni az akciós, különleges megtakarítási lehetőségek minden feltételéről, költségéről. A választott befektetési alap esetleges rossz teljesítménye vagy a nem garantált kamat feltételéül szolgáló árfolyam kedvezőtlen alakulása esetén az ügyfél rosszabbul is járhat, mintha hagyományos betétbe helyezte volna el pénzét.

Alapvető gond, hogy az ügyfelek egy része a szerződés aláírásakor egyáltalán nem tudja, milyen típusú megtakarítást választott, s ez utólag hátrányt jelent számára. A piaci szereplők döntő része tisztességesen tevékenykedik, ám egyes értékesítők bármikor kiváltható bankbetétként, befektetésként adnak el ügyfeleknek befektetési (unit linked) életbiztosításokat. Több esetben ezeket - például 10 éves futamidőre - idős állampolgárokkal vásároltatják meg. Sokan nem tudják, hogy az életbiztosítások többségénél a futamidő elején a szerződési költséget fizeti ki az ügyfél. Idő előtti (főképp az első években történő) visszavásárlás esetén így a befizetettnél sokkal alacsonyabb összeget fizetnek ki számára. A biztosító a befektetés mellett haláleseti kifizetésre szóló kockázatban is áll, az ügyfélnek ennek költségét is meg kell fizetnie.

A PSZÁF a közelmúltban első alkalommal készített összehasonlító táblázatot és elemzést a nyilvános befektetési alapok ügyfeleket terhelő tényleges költségeiről. A 2004-re vonatkozó adatokat követően a 2005. évi összevetést - azt követően, hogy az alapszolgáltatók beküldték éves mutatóikat - 2006. május végén jelentetjük meg honlapunkon.

Az alapokat terhelő költségeket az alapok tájékoztatóiban, kezelési szabályzataiban tüntetik fel, ám sok ügyfél csak ezek egy részéről tud. Ilyen pl. az alapkezelési díj, letétkezelési díj, alapkezelő sikerdíja, könyvelési költségek, könyvvizsgálói díjak, marketing költségek, közzétételi díjak, felügyeleti díjak, stb. Nem tartoznak az alapokat terhelő költségek közé az értékpapírok kereskedésével összefüggő megbízási díjak, kereskedési költségek. A nyugat-európai, amerikai gyakorlattal szemben a hazai alapok nem a vásárláskor és visszaváltáskor, hanem a futamidő során vonnak le jelentősebb költségeket.