29 °C Budapest

Bankbetét vs. befektetési alap - Ki nyeri a csatát?

Pénzcentrum
2006. május 8. 12:30

A magyar lakosság befektetési és megtakarítási kultúráján van még mit csiszolni, halljuk ezt számtalanszor a különböző médiumokban. Főként akkor szembetűnő a különbség ha a "nyugati népek" befektetéseivel vetjük össze magunkat. Hiszen, ki ne látott volna luxuslakókocsival a világban barangoló német nyugdíjast, aki bizony már jó előre gondoskodott a nyugodt ezüstkorról. Jelen írásunkban a hazai lakosság körében töretlen népszerűségnek örvendő betéti konstrukciókat hasonlítjuk össze a befektetési alapok által nyújtott lehetőségekkel.

Mi micsoda?



Ha megkérdezünk száz magyart, hogy miben tartja a pénzét meglepően nagy arányt képviselnek azok akik semmiféle megtakarítási formával nem rendelkeznek. A fennmaradt részben szép számmal vannak olyanok akik a párnában tartják a pénzt vagy valamiféle betéti konstrukciót választanak. A legkevesebben azok vannak akik befektetési alapokat, részvényeket, illetve kötvényeket vásárolnak.

Mi lehet ennek az oka? A konzervatív beidegződések, a kockázatoktól való félelem, a megtakarítások hiánya vagy a termékek ismeretlensége? Ahány szakértő, illetve közvélemény-kutatás, annyi fajta és összetételű választ kapunk. Egyértelműen meghatározni, hogy mikorra és minek a hatására változnak meg a befektetési szokások itthon nagyon nehéz. Éppen ezért gondoltuk úgy, hogy az egyik legnépszerűbb banki termék tulajdonságait vetjük össze egy alternatív befektetési lehetőség előnyeivel és hátrányaival.

Mi micsoda?

A lekötött bankbetét esetében a befektető az általa választott banknál nyitott folyószámláján helyez el egy összeget és azt hosszabb vagy rövidebb időre leköti, azaz a bank rendelkezésére bocsátja és "megígéri" hogy nem veszi ki a pénzét. Ezért a nemes gesztusért cserébe a bank az adott időszakra kamatot fizet, természetesen ha a lekötés ideje alatt úgy gondolja az ügyfél, hogy mégis kiveszi a pénzét (vagy annak egy részét) akkor a kamat teljes egészében elveszik. A fizetendő kamat legtöbbször a lekötött pénz mennyiségétől és a lekötés futamidejétől függ. A fenti meghatározás értelmében a bank akkor fizeti a legtöbb kamatot, ha minnél több pénzt minnél hosszabb időre bocsátunk a rendelkezésére (kötünk le). Itt már találkozhatunk is ezen konstrukció legnagyobb két legnagyobb hibájával. Nevezetesen, hogy csak nagyobb összeggel érhetünk el némiképp tisztességesnek nevezhető hozamot, másrészt ez rendkívül rugalmatlan banki termék, ugyanis nem férhetünk hozzá bármikor a pénzünkhöz kamatveszteség nélkül (kivéve persze ha pont a lekötés fordulónapján van szükségünk a pénzre, de erre elég kicsi az esély). Előnye viszont a konstrukciónak, hogy viszonylag alacsony kockázatú (már ha nem megy csődbe a bank, de ezt is viszonylag kompenzálja az Országos Betétvédelmi Alap).

Választások után: Hol kössük le a pénzünket?

A befektetési alap már egy fokkal bonyolultabb termék a fent említetnél. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír - és ingatlanalapok esetében - az ingatlanpiacon.

Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, melyet az alapkezelő (egyéb intézmények közreműködésével) hoz létre és kezel. Az egyes befektetők részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg. Azt, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama) mutatja meg.

A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a legszemléletesebb különbség pl. bankbetétekkel szemben.


Költségek és hozamok

A befektető szemszögéből nézve a legfontosabb tényező, hogy adott időszak alatt mennyi hozamot fog termelni a befektetett pénz és ennek mekkorák lesznek a költségei. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy míg a bankbetét hozamai jól számíthatóak az előre megadott kondíciók alapján (ami persze változhat, de egy hosszútávú lekötésnél a futamidő alatt állandó), addig a befektetési alapok jövőbeni hozamai maximum csak előre jelezhetők. Tehát a befektetési alapok esetében csak múltbéli hozamadatok adottak, ezekből azonban a jövőbeni teljesítményekre következtetni elég rossz döntés.

A most következő példánkban azt vizsgáljuk meg, hogy ha elhelyeztünk volna 1 millió forintot 2005-ben egy évre akkor mekkora nettó hozamot realizáltunk volna. A hozamokat és a költségeket egy piaci átlag figyelembevételével alakítottuk ki. Bankbetét esetében 1 hónapos ismétlődő tőkésedő konstrukcióval számoltunk és a havi számla vezetési díjakat vontuk le. Egyik befektetési típus esetében sem számoltunk pénzfelvételi jutalékkal. Befektetési alapok esetében pedig a tranzakciós jutalékot és számlavezetési költségeket vontuk le a megtermelt hozamból. Lássuk tehát, hogyan alakultak a befektetéseink.



Mik azok a szempontok tehát amelyek alapján az adott befektető eldöntheti, hogy számára melyik termék az ideális? Az adott befektetési forma melletti döntést alapvetően a kockázatvállalási hajlandóság (nagyobb kockázat = nagyobb hozam), a befektetésre szánt összeg nagysága és a befektetési időszak határozza meg.


Azt, hogy mennyit is lehet "keresni" egy jól diverzifikált portfolión az alábbi cikksorozatunkban nyomon lehet követni:

Út a gazdagságig - Mibe kell fektetni?

A másik fontos szempont az az, hogy mennyibe kerül egy-egy banki termék megvásárlása és fenntartása.

A bankbetét esetében mindenképpen szükség van egy folyószámla megnyitására, amely a legtöbb esetben ingyenes. Ezt követően már csak a havi számlavezetési díjat kell rendszeresen fizetnünk (már amennyiben nem igényeltünk bankkártyát a számlához). A havi számlavezetési díj néhány száz forintra rúg.

A befektetési alapok esetében már ennél kicsit árnyaltabb a kép, igaz az értékpapírszámla esetében is legtöbbször ingyenesen kínálják termékeiket a pénzintézetek. A következő költség amivel rendszeresen találkozik a befektető az a tranzakciós jutalék, amelyet akkor vonnák le a számláról ha a befektető befektetési jegyeket vásárol vagy ad el. Ennek a mértéke általában egy fix összeg vagy az eladott mennyiség bizonyos százaléka, de előfordulhat a kettő kombinációja is. Ezen felül még havi vagy negyedéves számlavezetési díjjal is kell számolnia az ügyfélnek, amelynek mértéke szintén néhány száz forint.

Összességében tehát elmondható, hogy a befektetési alapba való befektetés némiképp költségesebb mulatság mint a pénzünk bankbetétbe való kamatoztatása, de ezért cserébe nagyobb hozamra és rugalmasabb konstrukciókra számíthatunk!
PC BLOGGER & PODCASTER
Holdblog  |  2025. június 16. 08:26
Kétkedők ide vagy oda: az e-autózás térhódítása töretlen. Ugyan Európában stagnált tavaly az értékes...
Kasza Elliott-tal  |  2025. június 14. 20:19
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a he...
ChikansPlanet  |  2025. június 13. 10:20
A biodiverzitás megőrzése nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem egyre inkább gazdasági érdek is....
KonyhaKontrolling  |  2025. június 13. 07:45
Az előfizetések kérdése a pénzügyi tudatosságban mindig zavart, talán soha nem tudtam eléggé kapcsol...
Temérdek magyar él óriási tévhitben: azt hiszik, olcsón vásárolnak, pedig így sokkal jobban megérné

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.

Megelégelték a fővárost, a Mátrába költöztek: lesajnált csodakertet próbál megmenteni a fiatal pár

Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?

Három kiló ruháért másik három kilót kapsz - így forgasd fel a ruhatáradat! (x)

Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2025. június 16. hétfő
Jusztin
25. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2025. június 16. 08:14