Itt van Matolcsy legújabb ötlete: túl szép, hogy igaz legyen

Magyarországon jócskán meghaladják a nemzetközi átlagot az adminisztrációhoz kapcsolódó költségek - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium által készíttetett háttértanulmányból. A vállalkozók adminisztratív költségei a GDP 10,5 százalékát teszik ki. Az európai uniós átlag ezzel szemben kevesebb, mint 4 százalék. E költségeken belül csupán az állami működéshez kapcsolódó kiadások a GDP 3,1 százalékára rúgnak. Az adminisztrációs terhek hazánkban olyan magasak, hogy évente 2000 milliárd forint felesleges kiadástól szabadulhatna meg a gazdaság, ha a bürokrácia szintje az uniós átlagra csökkenne.

A vállalatvezetők egy évben átlagosan 65 órát töltenek különböző adminisztratív feladatok ellátásával, azaz, több mint a teljes munkaidejük 3 százaléka közvetlenül kapcsolódik az állam gerjesztette papírmunkához.

Az adórendszer működésének adminisztratív költségei a kisvállalkozásokat sújtják elsősorban, versenyhátrányba hozva őket a nagyobb cégekkel szemben. Az adózás adminisztrációja még a nagyobb cégeknél is eléri az éves nettó árbevétel 1 százalékát, de a kisvállalkozások alsó kategóriájában 10 százalék körüli becslések születtek. A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozók nagyobb problémának tartják az adminisztratív terheket, mint a magas adórátákat.

Az Egyszerű Állam: A vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő középtávú kormányzati program elnevezésű dokumentum szerint: "a bürokrácia-csökkentéssel 2012 januárjától a kormány 500 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál. A felesleges adminisztráció csökkentésével felszabaduló forrásokat a vállalkozások bővítésre, fejlesztésre, a versenyképességük növelésére, munkahelyek megtartására és új munkahelyek létrehozására fordíthatják". Az 500 milliárd forintos megtakarítás álomkép jellegét erősíti, hogy az előterjesztésben vázolt intézkedések nagy többségénél feltüntetett határidők szerint csak ősszel döntene a kormány a konkrét intézkedésekről.

Az előterjesztés fennen hangoztatja, hogy a Széll Kálmán Terv nyomán a Magyary Terv keretei között már elfogadott a kormány egy határozatot, amelyben foglalt intézkedési tervek 105 milliárd forinttal csökkentenék a vállalkozások adminisztrációs terheit. Csakhogy egyelőre az abban foglaltakat sem sikerült teljesíteni.

A rendeletben szerepel például az, hogy a kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, biztosítsa a vállalkozások számára, hogy egyetlen fizetési tranzakcióval teljesíthessék több adó- és járulékfizetési kötelezettségüket, annak érdekében, hogy az új fizetési rendszer által csökkenjen a vállalkozások adóátutalásaira fordított idő és pénz. Matolcsy Györgynek június 30-ig kellett volna az erre vonatkozó szabályokat kidolgoznia.

Ugyancsak június vége volt a határideje annak, hogy az a vállalkozások adó- és járulékadminisztrációval összefüggő terheinek csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről előterjesztést készítsen a miniszter. A rendelet szerint számlaösszevonásokkal, illetve -megszüntetésekkel a felére kellett volna csökkenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási tevékenységével összefüggő bevételi és beszedési számláinak számát.

Emellett rendelkezni kellett volna a szakképzési hozzájárulás, az innovációs járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a játékadó, az agrártermelési költség, valamint a cégautó adó éves fizetési kötelezettséggé történő alakításáról. Az Országgyűlés által elfogadott jövő évi adótörvény-csomagban azonban egyáltalán nem szerepelnek ilyesfajta könnyítések.

Az egyszerű államról szóló program összesen 114 intézkedést fogalmaz meg, amelyekből tizenkettőt jelöl meg zászlóshajóként. Az egyik legfontosabb teendő lenne a munkavállaló alkalmazásához kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás jelentős egyszerűsítése, annak érdekében, hogy minden információszolgáltatás egyetlen adatlapon keresztül legyen megoldható. Ebből egyelőre annyi valósult meg, hogy a munkáltató egyetlen nyomtatványon tudja teljesíteni az egészségügyi ellátáshoz szükséges adatszolgáltatási kötelezettségét.

Egy másik csábítónak tűnő lehetőség a kis- és közepes vállalkozások számára az adóaudit lehetőségének bevezetése. Ez azt jelentené, hogy azoknak vállalkozásoknak, amelyek működését rendszeresen külső, hiteles auditor vizsgálja, kisebb lenne az adóellenőrzésekből származó kockázatuk. Ez esetben ugyanis a hitelesített audit végzője viselné a felelősséget a vállalkozó helyett az adóhatósági szankció megállapítása esetén is. Kérdéses, hogy a jelenlegi adóhatósági gyakorlat mellett, amikor több esetben azonos ügyekben is ellenkezőképpen döntenek az adóigazgatóságok, mely hitelesítő fogja majd vállalni az egyetemleges felelősséget.

A dokumentum is leszögezi, hogy "az adóhatóság működése meghatározó az adórendszerhez kapcsolódó adminisztratív költségek szempontjából. Jelenleg a kiszámíthatatlan, nem következetes működés jelenti a legnagyobb problémát, sokszor nincsen összhang az egyes területi szervek működése között, előzetes iránymutatásnak megfelelően tett lépéseket nem fogad el ellenőrzéskor a hatóság".

Bevezetnék annak a lehetőségét is, hogy önkéntesen kérhessenek adóellenőrzést a vállalkozások. Ez esetben csak kirívó szabálytalanság feltárása miatt szabna ki rájuk bírságot az adóhatóság, csak az esetlegesen megállapított adóhátralékot kellene megfizetniük. Ennek az intézkedésnek a sikeressége is eléggé kérdőjeles. A dokumentum is leszögezi, hogy a tervezett könnyítés megvalósulásához szemléletváltásra, a jelenlegi bizalmi viszonyok átalakítására van szükség.

Szintén kiemelt program az adminisztrációs terheket feleslegesen növelő javaslatok kiszűrése. Az előterjesztés leszögezi: "a vállalkozások adminisztratív terheketnövelő (sic!)jogszabály előterjesztéseket a kormány ne vegyen napirendjére". A programpont azonban gyorsan le is szögezi, hogy kivétel ez alól, ha "az adminisztratív tehernövekedés elkerülhetetlenségét és indokoltságát külön bemutató érveket az erre kijelölt felelős személy vagy testület nem hagyja jóvá".

A feloldozást különösen indokolttá teszi a jövő évre tervezett bérkompenzációs rendszer, amellyel a vállalkozásoknak a béremelésen keresztül kell elllentételezniük a munkavállalók nettó keresetcsökkenését az adójóváírás eltörlése miatt. A vállalkozások adókedvezményt vehetnek igénybe a rendkívüli mértékű, a minimálbér esetében 18 százalékos béremelés terheinek ellentételezéséhez a szociális hozzájárulási adóból, amely a 27 százalékos munkáltatói tb-járulék helyébe lép jövőre. Szakértők már két hónapja dolgoznak azon, hogy kidolgozzák a rendszer részleteit. Minél bonyolultabb, több szempontot (például bérpótlék, teljesítménybér, táppénzen, gyesen töltött idő) figyelembe vevő metódust dolgoz ki a szaktárca, annál bonyolultabb adminisztrációs terheket ró a rendszer a vállalkozásokra.

Az adózáshoz kapcsolódó adminisztráció csökkentésére vonatkozó intézkedések

1. A munkavállaló alkalmazásához kapcsolódó rendszeres adatszolgáltatás további jelentős egyszerűsítése, annak érdekében, hogy minden információszolgáltatás egyetlen adatlapon keresztül legyen megoldható.

Az intézkedés célja, hogy a munkáltatóknak ne kelljen olyan adatokat nyilvántartanuk, és utólag igazolniuk, amelyeket a NAV és azon keresztül a társadalombiztosítási szervek rendszeresen megkapnak és nyilvántartanak.

2. Kisadók, járulékok rendszerének felülvizsgálata, számának csökkentése.

Jelenleg 50 féle adó- és járulékfajta szerepel a magyar adórendszerben. A vállalkozások által leggyakrabban hangoztatott javaslatok között szerepel ezek számának a csökkentése.

3. Adóaudit lehetőségének bevezetése kis-és középvállalkozásoknál, melynek értelmében az a vállalkozás, amely adószakértővel/könyvvizsgálóval önként megvizsgáltatja cégét hitelesített módon, tevékenysége hitelesített körére mentesül a felelősség alól.

A javaslat célja, hogy csökkentse a vállalkozó adózási rendszerből származó kockázatait oly módon, hogy a htelesített audit elvégzője vállalja a felelősséget az adóhatósági szankció megállapítása esetén.

4. A kérhető önkéntes adóellenőrzés lehetőségének bevezetése. Önként kért ellenőrzés esetén a megállapított hátralékon túl csak kirívó szabálytalanság után kerülhet sor büntetés megállapítására.

A kérhető adóellenőrzés lehetősége arra irányul, hogy csökkentse a vállalkozó azon költségeit, amelyek az adórendszer kiszámíthatatlan és bonyolult működéséből adódnak.

5. Adóadminisztrációhoz kapcsolódó elektronikus ügyintézés egyszerűsítése, továbbfejlesztése: a vállalkozások minden adózással kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni kizárólag elektronikus úton is az elektronikus ügyintézés továbbfejlesztésével, egyszerűsítésével, felhasználó-barátabbá, ügyfél-orientáltabbá tételével.

Az intézkedés hatása elsősorban az ügyintézés és információszerzés idejének csökkenésében, az irri-táló elemek csökkentésében jelenik meg.

6. Vállalkozóbarát adóhatósági működés kialakítása, amely aktívan támogatja a jogkövető vállalkozót, többek között nyilvános és a hatóság számára kötelező érvényű állásfoglalások kiadásával, a bírságolási gyakorlat irritáló elemeinek felülvizsgálatával.

Az adóhatóság működése meghatározó az adórendszerhez kapcsolódó adminisztratív költségek szempontjából. Jelenleg a kiszámíthatatlan, nem következetes működés jelenti a legnagyobb problémát, sokszor nincsen összhang az egyes területi szervek működése között, előzetes iránymutatásnak megfelelően tett lépéseket nem fogad el ellenőrzéskor a hatóság.

7. Az adószámlák kezelésének egyszerűsítése a számlák számának csökkentésével, az átvezetés egyszerűsítésével, az adatközlés cég- és könyvelőbaráttá tételével.

Az intézkedés célja, hogy csökkenjen az adóhatóság adóztatási tevékenységével összefüggő bevételi és beszedési számlák száma azok  összevonásával, illetve megszüntetésével, egyszerűsödjenek a számlák közötti átvezetési tranzakciók.

8. Transzferár-szabályozás egyszerűsítése.

A javaslat lényege, hogy nem kellene alkalmazni a transzferár-szabályokat olyan esetekben, amikos a társasági adó alapja a piaci ár alkalmazása esetén sem változna. Például nem kellene transzferár dokumentációt készíteni az egyezményes országban lévő fióktelep más országokban található társaságokkal kötött tranzakcióira, amelyek árazása nincs hatással a magyar adóalapra.

9. Számviteli és adószabályozás összhangjának megteremtése az egységes fogalomhasználat és egységes számítási eljárások alkalmazásával, a számviteli törvény vállalkozói szempontú meg-értésének fokozottabb támogatásával.

A két szabályozás eltérései tovább nehezítik a vállalkozók számára a működési feltételek megismeré-sét, betartását, számos esetben a párhuzamos nyilvántartások vezetésére is kötelezve a vállalkozót.

10. Az adórendszerrel kapcsolatos irritációt csökkentő rövidtávú intézkedések.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása számos változtatást tartalmaz, amely az adózással összefüggő adminisztratív terhek csökkentésére, az adórendszer működéséből adódó irritáló elemek megszüntetésre irányul.