14 ezer ember állása veszélyben Magyarországon

Az országban található nyerőgépek 47 százalékkal, míg a játéktermek száma 53 százalékkal csökkent miután november elsejével életbe lépett a játékadó emelés - mondta Molnár Krisztián, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték felügyeleti főosztályának vezetője a fortunaweb.hu által szervezett háttérbeszélgetésen.

A korábbi hírek szerint mivel a játékhelyenként fizetendő adó 100 ezer forintról az ötszörösére, vagyis 500 ezerre emelkedett, az állam akár még a jelenlegi állapot szerint is hozzá juthatna a korábban megszokott játékadó-bevételhez. Az előrejelzések azonban mégsem ezt mutatják; az idén a nyerőgép üzemeltető vállalkozások árbevétele 60 milliárd forint, míg a játékadó-bevétel 30 milliárd forint körül alakulhat, szemben a tavalyi 80 milliárddal, illetve több mint 30 milliárddal.

Más kérdés ugyanakkor, hogy ha ezzel párhuzamosan visszaesik a játékgépiparban dolgozók száma is, akkor az utánuk befizetett adó- és járulékbevételek is csökkenni fognak. Arról nem is beszélve, hogy a játéktermekhez köthető egyéb vállalkozások, mint például a vendéglátóhelyek is jókora veszteségre számíthatnak, ami tovább növeli az állami bevétel kiesést.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke szerint a játéktermek száma a következő hónapokban tovább csökken majd, a működtetett gépek száma pedig akár 80 százalékkal is zuhanhat. Scheiber István szerint tovább bonyolítja a helyzetet a szerver alapú játékgépek bevezetése is, hiszen ezek jókora beruházást igényelnek az adott vállalkozásoktól (becslések szerint ez cégenként 1,2 millió forint). Ehhez a legtöbb vállalkozásnak nincs meg a tőkéje, csak a banki forrásokra számíthatnak. Számos hitelintézet ugyanakkor elzárkózik a szerencsejátékkal foglalkozó vállalkozásoktól, s az is nagy kérdés, hogy a jelenlegi hitelezési helyzetben egyáltalán hány vállalkozás juthat majd forráshoz azoknál a bankoknál, akik nem veszik semmibe őket.

Scheiber István prognózisa szerint a piacon tevékenykedő cégeknél leépítésekre lehet tehát számítani; vállalkozásonként akár 5 embert is elbocsájthatnak, s ez a szám az 1100 érintett esetében tehát 5500 főt is jelenthet. Az elbocsájtások azonban itt még nem állnak meg, a piac szűkülése ugyanis átgyűrűzhet a kapcsolt vállalkozások sorsára is. Mint azt az elnök elmondta, a 7-8 ezer vendéglátóhelyről akár ezzel a számmal megegyező, vagyis 7-8 ezer munkavállalót küldhetnek el a jövőben.

A fejlesztések megtérülése mintegy három és fél évet venne igénybe. A beruházás megkezdéséhez viszont az érintetteknek ismernie kellene a részletszabályokat is, melyeket azonban - hiába a szoros határidő - a Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre még nem közölt. Amint a megtépázott piac, s annak túlélői el tudják kezdeni felépíteni az új rendszert, ismét növekedési pályára állhat a szektor is. Ez azonban nem megy majd egyik napról a másikra.