Gyalázat, mi folyik a magyar munkahelyeken: sokáig titkolták, így zaklatják a dolgozókat

A közérdekű bejelentések szabályozása hosszú múltra tekint vissza Magyarországon: legelőször az 1977. évi I. törvény foglalkozott átfogó módon a panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel – mondta el a Pénzcentrumnak a Provaris Varga & Partners szakértője. Orbán Zsombor szerint ezt a szabályozást a 2004. évi XXIX. törvény helyezte hatályon kívül, amely az európai uniós csatlakozáshoz kapcsolódó jogi harmonizáció részeként a terület legfontosabb szabályait a 141–143. §-ban rögzítette, biztosítva a jogalapot a bejelentések kezelésére. Bár 2009-ben újabb szabályozás született a 2009. évi CLXIII. törvény formájában, ez a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal hiányában soha nem lépett hatályba.

A korábban hatályos, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény, a régi Panasztörvény megalkotását az Alaptörvény XXV. cikkével való összhang megteremtése és az akkori töredékes szabályozás kiegészítése indokolta. A régi Panasztörvény számos új jogintézményt vezetett be, például az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszert, a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer kereteit, valamint a bejelentő-védelmi ügyvédre vonatkozó szabályokat. A jogszabály alkotásakor kiemelt szempont volt, hogy a meglévő jogi megoldásokra építsen, azokat kiegészítve új intézményeket hozzon létre. A régi Panasztörvény volt az a jogszabály, amely a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozását legelőször felállította Magyarországon, amelynek a bevezetése akkor még nem volt kötelező.

Ám a 2023. évi XXV., a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló új Panasztörvény a magyar vállalkozások jelentős részére kiterjedően, kötelező jelleggel írja elő többek közt azt, hogy miként kell kezelni az ilyen jellegű bejelentéseket és miként kell védeni azok bejelentőit – mondta a szakértő.

A KPMG szakértői szerint egyébként egy visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése számos részfeladatot foglal magába: belső szervezési, jogi, informatikai részei vannak, amelyhez a hatékony működés biztosítása végett tájékoztatási, oktatási feladatok is járulnak. Ez azonban nem elég, fontos a rendszer beépítése a vállalati kultúrába, ezért a vezetőknek rendszeresen fel kell hívniuk a figyelmet a létezésére, és célszerű tréningeken oktatni a jogszerű használatát. Teljesen egyértelműnek kell lennie annak, hogy a bejelentő rendszer használata semmilyen összefüggésben nincs a teljesítményértékelő rendszerrel, és semmilyen retorzió nem érheti azt, aki bejelentést tesz.

Orbán Zsombor a Pénzcentrumnak elmondta: a 250 fő feletti vállalatok előnyösebb helyzetben voltak, mivel sok esetben már működött valamilyen formában bejelentő-védelmi rendszer, vagy a nemzetközi cégek esetén a központi irányítású projektek keretében történt a rendszer bevezetése. Az átállás azonban itt sem volt zökkenőmentes, hiszen az új Panasztörvény számos olyan nemzeti sajátosságot tartalmazott, amelynek a csoportszintű rendszerek nem minden esetben feleltek meg. Emiatt ezeknél a vállalatoknál is szükség volt egy hosszabb, részletesebb implementációs folyamatra.

A kisebb cégek gyakran a minimális megfelelésre törekedtek, például egy e-mail cím, telefonszám vagy egy egyszerű, bejelentő-védelmi űrlap honlapra történő elhelyezésével próbálták teljesíteni a törvényi követelményeket. Bár ez látszólag elegendőnek tűnhet, a működési oldalon már jelentős problémák merültek fel. Például, nem mindegy, hogy ki fér hozzá az e-mail címre érkező üzenetekhez, hiszen a Panasztörvény szigorú bizalmassági előírásokat tartalmaz. A vizsgálatot végző személyeknek biztosítaniuk kell, hogy a bejelentő személyazonosságát még az ügyvezető sem ismerheti meg a bejelentő beleegyezése nélkül. Továbbá, a bejelentések kezelése is komoly kihívást jelent, mivel szoros határidőknek kell megfelelni.

Egy éles bejelentés érkezése után már nincs idő a szükséges dokumentumok és eljárási anyagok kialakítására, ezekre előzetesen kell felkészülni. Egy bejelentés fogadása esetén személyes adatok kezelése történik, így a vállalt kitettsége a GDPR oldalról magasnak mondható, amely különösen abban az esetben igaz, ha szenzitív (személyes adatok különleges kategóriáinak) minősülő adatokat is tartalmaz a panasz, úgy, mint egészségügyi adatok, bűnügyi adatok, szexuális életre vonatkozó adatok, amelyek gyakorinak mondhatóak. Megfigyelhető, hogy a 2023-as évet követően a vállalatok megfelelési aktivitása csökkent, és az új rendszerek bevezetése mérsékeltebb intenzitással zajlik.

Ám tény, a bejelentések között találhatók súlyos munkahelyi „bullying” esetek is. Az ilyen anomáliák felszámolása jelentős pozitív hatással lehet a cég kultúrájára, eredményességére és működési stabilitására, és súlyos esetekben akár munkaviszony megszüntetéséhez, polgári peres eljárásokhoz, vagy büntetőfeljelentésekhez is vezethetnek.

Munkahelyi bullying és a kollégák szerepe

A munkahelyi bullying az egyik legelterjedtebb probléma a modern munkaerőpiacon. Ez a viselkedésforma nem csak a dolgozók életminőségét rontja le, de az egész vállalkozás működésére negatív hatással van. A bullying olyan helyzetet jelent, amikor egy, vagy több dolgozó rendszeresen megfélemlíti, zaklatja, vagy kizárja egy másik munkatársat a munkahelyi életből. A Beck and Partners munkaerő-közvetítő cég szerint mivel a munkahelyi mobbing célpontjai a legtöbb esetben már nem mernek kiállni magukért, a kollégák szerepe felértékelődik. Ha látják, hogy valakinek szüksége van a támogatásra, de őket nem érik támadások, sokat tehetnek az elnyomott kollégáért.

EZ IS ÉRDEKELHET

Sokkoló, mennyibe kerül egy óra a pszichológusnál: milliók mehetnek rá egy évben, megéri egyáltalán?

A pandémia, a fokozott stressz és a mindennapi élet fokozódó kihívásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a pszichológiai segítségnyújtás iránti igény növekedjen.

Eltévedt „fogyasztói panaszok”

Orbán Zsombor a Pénzcentrumnak kiemelte: általánosságban megfigyelhető, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a törvényi megfelelés (compliance) szerves része a vállalati kultúrának, a bejelentő-védelmi rendszer bevezetése nem kérdéses, legyen szó akár kisebb cégekről is. A döntő tényező inkább az, hogy mennyi személyi és pénzügyi erőforrást szánnak a rendszer működtetésére, azaz teljes körű implementációt választanak-e, vagy csupán egy minimális, "fapados" megoldást. Nagyobb vállalatok esetében pozitívak a tapasztalatok, mivel a visszaélés-bejelentési rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a vezetéshez olyan ügyek is eljutnak, amelyek az alsóbb vagy középvezetői szinten elakadtak volna, vagy amelyeket a bejelentők nem tennének meg, ha nem létezne egy bizalmas, törvényileg szabályozott eljárás.

Ugyanakkor a bejelentések nagy része valójában "eltévedt" fogyasztói panasz, amely az ügyfélszolgálatra tartozik, és automatikusan elutasításra kerül. Gyakran előfordulnak rosszhiszemű bejelentések is, például volt munkavállalóktól, vagy személyes konfliktusokból fakadóan, amelyek célja valakinek a lejáratása – ezek között abszurd tartalmú bejelentések is akadnak.

A visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül érkezett bejelentések kivizsgálása gyakran bonyolult és speciális szakértelmet igényel. Ilyen esetekben szakértők bevonására van szükség, akik az adatgyűjtést és a vizsgálatot végzik. Ez magában foglalja informatikai eszközök – például telefonok, laptopok és internetes aktivitások – átvizsgálását, valamint tanúkihallgatások lefolytatását, hiszen ezek a szakemberek rendelkeznek a szükséges technikai és jogi szakértelemmel. Ezekben az eljárásokban kiemelten fontos az adatvédelmi előírások betartása, a személyiségi jogok tiszteletben tartása, valamint a potenciális elkövetők ellen megindítandó esetleges peres eljárásokra, illetve büntető feljelentésekre való felkészülés is. A vizsgálatok így összességében rendkívül összetett, magas szintű szakértelmet igénylő nyomozási és jogi műveletek, amelyek az ügy jelentőségét tekintve általában anyagi értékük, vagy a reputációs kockázatuk miatt kritikusak.

A rendszer bevezetése különösen indokolt olyan cégeknél, ahol fennáll a visszaélések lehetősége, míg azoknál a vállalatoknál, ahol ez minimális, a bevezetési hajlandóság általában alacsonyabb, és a rendszer inkább formális jellegű. A foglalkoztatás-felügyeleti hatóságok rendszeresen ellenőrzik a bejelentővédelmi rendszerek meglétét, míg a bejelentésekkel járó adatkezelés kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is vizsgálódhat. Bár jelentősebb bírságról nem tudni, a NAIH 2023. évi beszámolója alapján a Panasztörvénnyel kapcsolatban jelentős érdeklődés tapasztalható. Egy esetleges komolyabb bírság valószínűleg új lendületet adna a törvényi megfelelés iránti elköteleződésnek.

A bejelentők az e-mailt kedvelik

A bejelentő szóban és írásban is megteheti bejelentését, de telefonos forródrótra, panaszdobozra, e-mailre, applikációra is lehetőség van. Orbán Zsombor szerint a visszaélés-bejelentési rendszer működtetőinek valamennyi csatornát biztosítaniuk kell. A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a cégek és bejelentők által is preferált forma az e-mail, vagy az erre kialakított informatikai felület használata.