Sorra tűnnek el a férfi melósok ezekről a helyekről: nagy a baj, rengetegen állnak fel ezekből a melókból

A bevezető előadást Nábelek Fruzsina, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének szakmai igazgatója tartja. Felkért hozzászólók: Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének országos elnökhelyettese, a Szövetség Veszprém Vármegyei Szervezetének elnöke. A rendezvényt Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja moderálta.

Nábelek Fruzsina kezdte az előadás sorozatot, melyben az NGM, a megyei kormányhivatalok és területi kamarák közös reprezentatív kutatását ismertette a rövidtávú munkaerőpiaci prognózisról, melyet 2021 óta évente 2 alkalommal rendeznek meg. Itt most az őszi adatfelvétel adatait ismertette a szakértő. 

A vállalkozások legnagyobb problémája az őszi eredmények alapján a kereslet csökkenés volt, ami a munkaerőkereslet alakulására is erősen hatással van. Bár továbbra is többségben vannak azok a vállalkozások, akik a jövőben létszám bővítést terveznek. Általában a várakozások jóval optimistábbak annál, mint ami a gyakorlatban megvalósul.

A területi különbségek is rendkívül eltérőek, például Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyék jellemzően létszám bővülési várakozással szerepelnek, míg Pest varmegyék, valamint Győr-Moson-Sopron inkább csökkenő tendenciát vár. Iskolai végzettséget tekintve a diplomás szellemi munkások és szakképzett szakemberek kereslete a legmagasabb (mint ahogy az elmúlt években ez jellemző volt). 

Külföldiek foglalkoztatásában az országos adat 2,3%-os arányt mutat, de az is elmondható, hogy a külföldi cégek jellemzően több, mint 50% körül is foglalkoztatnak nem magyar állampolgárokat. Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Csongrád-Csanád és Pest vármegye is 3% feletti arányt mutat, így ezekben a vármegyékben foglalkoztatnak a legnagyobb arányban külföldieket. 

A toborzási nehézséget érzékelő cégek legnagyobb arányban Vas, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg vármegyékben helyezkednek el. Ami azzal magyarázható, hogy a nyugati országok munkaerőelszívó ereje a szakképzett foglalkoztatottak körében ezeken e területeken a legjelentősebb. A következő képen látható a legtöbb cégnél hiányzó pozíciók sora:

Kép forrása: Nábelek Fruzsina előadása

Mi a helyzet a munkavállalói oldalla? 

Az következő előadást Dr. Mészáros Melinda folytatta, a dolgozókat, munkavállalókat érintő kérdések körével. 100 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatottak száma itthon, valamint 4,5% körüli a munkanélküliségi ráta, ami nem biztató érték. A férfi foglalkoztatottak száma igen jelentősen csökkent a számuk és csökken az értéke a szakképzetlen munkaerőnek. Az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a betöltetlen állások száma, ám az utóbbi időben ez egyre csökken, míg a regisztrált munkát keresők száma nőtt, igen rövid idő alatt. Ezek alapján 2025-re arra lehet számítani, hogy a foglalkoztatottak száma stagnálást fog mutatni. Mutat némi lazulást a korábbi feszes munkaerőpiac, ezzel párhuzamosan a külföldi munkavállalók száma is csökkent. 

A munkaerőpiaci tartalék tekintetében sem áll jól hazánk, nagyjából 300 ezer ember sorolható ide. Ebből kb. 200 ezer a regisztrált álláskeresők száma, a maradék 100 ezer pedig több alkateóriába sorolhatóak (vannak, akik magasabb óraszámba kívánnak átmenni, de azok is ide tartoznak, akik lemondtak az elhelyezkedésről). A mobilitási problémák feloldására a most 150 ezer forint/hó/fős támogatásokban látják, melyet a vállalkozások igényelhetnek, de hangsúlyozta a szakértő, hogy erősen hiányzik az állami intézkedés a kérdésben. Alapvető jogi hiányosságokra hívta fel továbbá a figyelmet, olyan kérdésekben, mint a szabadidő, nyaralás támogatás stb. 

A probléma nagyban abban rejlik, hogy bár munkahelyek vannak és keresnek embereket, és az álláskeresők is vannak, a szakmai tudás hiányzik. Tehát hiába vannak nyitott pozíciók a szakképzett munkakeresők hiányoznak, amit rámutat arra, hogy képzésre lenne szükség (itt is hiányzik az állami beavatkozás). Arra is felhívta Dr. Mészáros Melinda a figyelmet, hogy a vállalkozások számára létrehozott támogatások sokszor nem megfelelően kerülnek felhasználásra (képzések és továbbképzések helyett mást finanszíroznak belőle a vállalkozások) és ezért a termelékenység nem nő. 

Azt is problémának tematizálták, hogy hiába ígérnek jelentős bérfejlesztéseket 2026-tól, ha az átlagéletkor a foglalkoztatottak körében 50 év körül van. Herczog László azt is kiemelte, hogy nem tartja szerencsésnek, hogy csak időközönként emelnek béreket, ahelyett, hogy évente nőnének legalább az infláció mértékével. Ez számos feszültséget szül a munkaerőpiacon. 

Az is látványos, hogy a fogyasztói árak növekedése magasabb bérigényt alakított ki a munkavállalók körébe, amit a munkahelyek nem vagy csak részben tudnak finanszírozni, ami nagy feszültséget jelent a munkaerőpiacon és ez 2025-ben sem lesz máshogy. Azt is kiemelte, hogy Románia munkaerőelszívó ereje már nem jellemző, legalábbis nem olyan jelentősen, mint korábban. Számos olyan nagy cég van jelenleg, melyek jobb feltételeket kínálnak. 

Mindent megold a Trump adminisztráció? 

Végül Gazsi Attila is beszámolt a tapasztalataikról. A 2024-ben megígért minimálbért és garantált bérminimum emelése semmilyen várhatóan nem fog jelentős hatást elérni a munkaerőpiacon 2025-ben. Azt is kiemelte, hogy ezek az intézkedések a kkv-k számára végzetes lehet, ami gazdaságpolitikai szempontból nem feltétlen kedvezőtlen, mivel munkaerőt szabadítanak fel. De hangsúlyozta, hogy természetesen a kkv-k szempontjából ez egy igen kedvezőtlen alakulás.

A Trump adminisztráció kapcsán elmondta, hogy nem lehet messzemenő prognózisokat tenni, mivel a magyar GDP megmozdításában jelentő kulcs a német gazdaság alakulása is. Tehát a geopolitikai és európai gazdasági döntések rendkívül jelentősek, ami pedig nem egyértelműen jósolható, mivel a nyugati országokkal való viszonya Trumpnak nehezen definiálható. 

Munkaerőpiaci nehézségek kapcsán kiemelte, hogy az atipikus jellegű megoldások kínálhatják az alternatív megoldást, úgy, mint az atipikus munkavállalás. Kiemelte, hogy a home office rendkívül fontos eleme ennek, mivel a fiatalok munkaerőpiaci bevonása a kulcs, ehhez pedig nyitni kell a hibrid munkavégzés felé a vállalkozásoknak.