Devizahitelek: eljött a nagy ítélet napja

Mit kifogásolnak Káslerék?

Kásler Árpádék egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forint összegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. 2011 eleje óta egy rendelet értelmében a lakáshitelek törlesztőrészletét kötelezően saját középárfolyamukon (ennek hiányában a hivatalos MNB-árfolyamon) számítják a bankok, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél azonban jellemzően fennmaradt a teljes árfolyamrés alkalmazása.

Milyen ítéletek születtek?

Az első ítélet 2011. december 8-án született Kásler Árpád és az OTP ügyében. A Békés Megyei Bíróság ekkor elsőfokú ítéletében kimondta: a devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása visszamenőleges hatállyal semmis. Az ítélet szerint a banknak nincs joga zsebre tenni a vételi és eladási árfolyamok közötti árfolyamnyereséget, így a hiteltörlesztésnél alkalmazott - a banknak kedvezőbb - eladási áron történő elszámolást a bíróság szintén semmisnek mondta ki. Az OTP fellebbezett, így a Szegedi Ítélőtáblához került az ügy. Ez 2012. április 26-án megjelent másodfokú ítéletében részben megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ugyanakkor kimondta: a devizahitelek folyósításánál és törlesztésénél ugyanazt a típusú árfolyamot kell alkalmazni. Az OTP ezután a Kúriához fordult.

Hogy kötött ki az ügy az Európai Bíróságon?

A legfelsőbb bírói intézmény azonban nem tudott döntést hozni, ezért 2013. január 15-én az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Megkeresésében nemcsak azt kérdezte, hogy 1. az árfolyamrés tisztességtelenségét bíróság vizsgálhatja-e, hanem azt is, hogy 2. ha igen, egy szerződési feltétel tisztességességének vizsgálata során, mikor minősül egy szerződéses rendelkezés világosnak, érthetőnek, illetve ha a tisztességtelennek talált szerződéses rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződéses rendelkezések nem teljesíthetők, a bíróság kiegészítheti-e a szerződést.

Hogy jön a képbe az egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) ügye?

A Kúria Európai Bíróság felé tett megkeresése tehát közvetlenül nem érinti az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéskörét, de a határozat közvetve érinti, érintheti azt, hiszen a döntésében megjelenhetnek olyan érvek, érvelések, melyek segítenek megválaszolni az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségével kapcsolatos feltett kérdést - fejtette ki még korábban a Portfolio.hu megkeresésére a Kúria. Az EU Bíróság kifejthet olyan álláspontot különösen a fenti második kérdés kapcsán, melyet figyelembe kell vennie a Kúriának.

Mely kérdésekben határozott már a Kúria?

Bizonyos kérdésben biztos a dolgában a Kúria: a devizahiteleket érintő kérdések nagy részéről december 16-án jogegységi határozatot hozott. Ebben sokak várakozásával ellentétben nem mondta ki a devizaalapú hitelek tömeges érvénytelenségét. A jogegységi határozatokban kifejtettek minden magyar bíróságra kötelezőek, a jogegységi határozat meghozatalának célja, hogy a bíróságok egységesen értelmezzék a vonatkozó jogszabályokat. A jogegységi tanács úgy ítélte meg, hogy nem lenne védhető, hogy ha egy a Kúria egyik ítélkező tanácsa által feltett, rövid időn belül meghozandó, a kérdés megválaszolását nagy valószínűséggel befolyásoló európai bírósági döntés előtt hozta volna meg döntését, melyet esetleg pár hónap múlva kénytelen lenne módosítani. Ezért a december 16-ai jogegységi határozat minden lényeges kérdést érintett, kivéve a gyakorlati szempontból talán legfontosabbakat: az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések ügyét.

A Kúria már állást foglalt az egyoldalú szerződésmódosításokról is, nem?

Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségével kapcsolatban a Kúria Polgári Kollégiuma 2012. december 10-én közzétett véleményében már állást foglalt, és ezeket a Kúria változatlanul irányadónak tartja. Ez alapján az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő kikötés a hitelszerződésekben önmagában nem tisztességtelen, kivéve, ha jogszabályba ütközik, vagy tartalmát tekintve (a jóhiszeműség és tisztesség megsértésével) indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a bank számára, illetve hátrányos az ügyfélnek. Különösen, ha a szerződésmódosítási kikötés megfogalmazása nem érthető, a feltételei nem tételesen meghatározottak, nem objektívek vagy például nem volt előre látható, milyen feltételek teljesítése esetén érvényesülnek.

Akkor most miért bizonytalan a Kúria?

A Kúria Európai Bíróságnál lévő kérdése a fenti véleményben foglaltak továbbgondolására, pontosítására irányul. A magyar Ptk. alapját jelentő EU-s direktíva szerint a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, valamint a szolgáltatás-ellenszolgáltatást arányára vonatkozó feltételek tisztességtelen jellege nem vizsgálható, amennyiben ezek világosak és érthetőek. A Kúriát ezért az érdekli, hogy a kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot meghatározó feltétel a szerződés elsődleges tárgya vagy a szolgáltatás minőség/ár aránya alá tartozik-e, pontosabban: mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jellege az irányelv alapján nem vizsgálható? A magyar bíróság azt is meg szeretné tudni, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni?

"Előzetes vélemény": mit mondott a főtanácsnok?

Február 12-én N. Wahl, az Európai Bíróság főtanácsnoka véleményt mondott a konkrét kérdésben. Ez nem kötelező érvényű az Európai Bíróság ítélete szempontjából (lehet ezzel ellentétes is az ítélet), de iránymutatásul szolgál számára. Wahl szerint a konkrét ügyben az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó feltételek - a tőkeösszeg rendelkezésre bocsátására és a kamatfizetésre vonatkozó feltételekhez hasonlóan - a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak, hiszen hiányukban lehetetlenné válna a szerződés teljesítése. Ez alapján tehát szerinte a tisztességtelenség nem vizsgálható. Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések világosan kifejezettnek tűnnek. Ugyanakkor úgy látja, hogy kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet. E tekintetben Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a Kúriának kell erre a kérdésre válaszolnia a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján. Bárhogy is dönt a Kúria, a lehető legnagyobb mértékben fenn kell tartani szerinte a szerződés egészének érvényességét.

Mit tehet a kormány?

A kormány a Kúria mellett az Alkotmánybíróság véleményére is kíváncsi volt. Lényegében két kérdésre válaszolt az Alkotmánybíróság március 17-én bejelentett döntésével: 1. Konkrét szerződésekbe alkotmányossági szempontból belenyúlhat-e az Alkotmánybíróság, vagy végig kell vinni a peres utat? Bár a kormány az indítványa alapján bizonytalan volt ebben, az Alkotmánybíróság válasza egyértelmű NEM: a testület az Alaptörvény szempontjából sem tehet ilyet, ez a bíróságok feladata. 2. Lehetőséget kap-e arra a jogalkotó, hogy meglévő szerződéses jogviszonyba belenyúljon, a szerződésen módosítson? A válasz erre viszont egyértelmű IGEN, ezt szigorúan kivételes esetekben megteheti. Ilyen a devizahitel-szerződések több százezres tömege is. Ahhoz hasonlít ez, amikor egy bíró nyúl bele egy tartós jogviszonyba - ennek egyik feltétele, hogy a szerződéskötés után a felek által egyértelműen nem látható és nem befolyásolható okból sértse valamelyik félnek a lényeges jogos érdekét. Amire a Kúria jogegységi döntéseiben (a tavaly decemberiben, illetve a várhatóban) lehetőséget ad az egyes bíróságoknak, azt az Alkotmánybíróság döntése alapján a jogszabályalkotó tömegesen is megteheti. A bírói gyakorlatnak megfelelően azonban az új Ptk. alapján maga a helyreállítás sem sértheti egyik fél (jelen esetben a bankok) lényeges jogos érdekét sem.

Mikor várható a devizahiteles csomag?

Miután az Alkotmánybíróság márciusban feljogosította a kormányt arra, hogy tömegesen "belenyúljon" meglévő devizahitel-szerződésekbe, már csak a Kúria december 16-ai jogegységi határozatának kiegészítésére vár az árfolyamréssel és az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban. A Kúria azonban azóta jelezte, hogy nemcsak az Európai Bíróság április 30-ai ítéletét várja meg: ősz előtt nem várható, hogy a Kúria kiegészíti jogegységi határozatát. Valószínűleg ezért a kormány csak ősszel véglegesíti, miként változtatja meg a devizahitelek szerződéses feltételeit. A devizahiteles csomag három fő problémakört érinthet: 1. Az árfolyamváltozások ügyét (amelyet, mint láttuk, a fenti jogi folyamat nem firtat, sőt, jogosnak fogad el), 2. Az egyoldalú kamatemelésekét, 3. Az árfolyamrés ügyét. Nagy kérdés az is, hogy mindezt (vagy ezek közül egyiket-másikat) a szerződéskötésekig visszamenőleg, vagy csak a jövőbeni törlesztőrészletekre vonatkozóan szeretné megoldani a kormány.

A devizahiteles problematika is fontos témája lesz a Portfolio.hu hitelezési konferenciájának. Regisztráljon Ön is!