Néhány éve még csak a "legnagyobb hazai bank" kínálatában szerepeltek a minimálbér igazolásokhoz kötött lakáshitelek. Mára már azonban, minden pénzintézet felvette a kesztyűt és nem számít ritkaságnak a jövedelemigazolás nélküli jelzáloghitel sem. A kedvezmények fokozódása mellet a forint alapú hitelek háttérbe szorulása is megfigyelhető.
Néhány éve még csak a "legnagyobb hazai bank" kínálatában szerepeltek a minimálbér igazolásokhoz kötött lakáshitelek. Mára már azonban, minden pénzintézet felvette a kesztyűt és nem számít ritkaságnak a jövedelemigazolás nélküli jelzáloghitel sem. A kedvezmények fokozódása mellet a forint alapú hitelek háttérbe szorulása is megfigyelhető.
Több bank is mérsékelte például az ingatlanfedezetű hiteleket terhelő, korábban több tízezer forintra rúgó "startpénzt", oly módon, hogy magára vállalta az értékbecslési és közjegyzői díj valamelyikét, vagy éppen a folyósítási jutaléktól tekint el részben vagy egészben. És már arra is van példa, hogy a nemzetközi kamatlábak emelkedését több bank nem hárítja tovább, azaz a kamatmarzsa terhére próbált az ügyfélnek versenyképes kondíciókat kínálni"
Ma már bátrabbak a szakemberek a finanszírozási arány megállapításakor is. A megfelelő jövedelemigazolás mellett, a fedezetül felajánlott ingatlanok értékének akár 90 százalékára rúghat a megítélt hitel, míg korábban ez az arány nem lehetett magasabb 50-65 százaléknál, a "csak" minimálbért igazolni tudó ügyfelek számára pedig 50 százalékról az ingatlan értékének 60 százalékáig emelkedett a maximálisan igényelhető kölcsön összege.
A hitelhez felmutatni szükséges önerőt ugyancsak szerényebb összegben állapítják meg manapság és vannak már olyan konstrukciók között is válogathatunk, amelyeknél induláskor egyáltalán nem kell a zsebbe nyúlni.
Csökkenő állomány
Míg a lakáshitelek népszerűségének csúcsán, 2002-ben 141 százalékkal, 2003-ban pedig 93 százalékkal bővül a bankok lakáshitel-állománya, a következő esztendőre már 27 százalékra szelídült a növekedés üteme, tavaly pedig mindössze 20 százalékos volt a gyarapodás.
S noha most éppen a fogyasztási kölcsönök csillaga van emelkedőben, még mindig van mit keresni a lakáshitelek frontján. Az akár 6 százalékpontos vagy azt meghaladó marzs ugyan a múlté, ám a manapság elérhető 3,0-4,5 százalékpontos különbözet még mindig szebb jövedelmet ígér a bankoknak, mint a 0,5-1,0 százalékpontos rés mellett működő vállalatfinanszírozás.
Azonban, a felduzzadt banki hitelállomány és a rohamszerű bővülés miatt elképzelhető, hogy a fizetőképességüket elvesztő ügyfelek magukkal rántják a bankokat? Az eddigi tapasztalatok szerencsére az optimisták várakozásait igazolják: az elmúlt öt évben az ügyfelek fegyelmezetten törlesztették tartozásaikat.
A viszonylag kedvező helyzet a bankárok szerint elsősorban annak köszönhető, hogy az ügyfelek számára túl nagy a tét, hiszen aki nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, az elveszítheti a fedelet a feje fölül. Azonban, a banknak sem érdeke egy behajtási eljárás lefolytatása vagy a kintlévőség leszámítolása. Éppen ezért, a bankok megpróbálnak segíteni a bajba jutott ügyfeleknek.
Hitelezés számokban
2005-ben az egy évvel korábbinál valamivel kevesebb, 121 ezer lakáshitelt engedélyeztek 538 milliárd forint értékben, ami viszont kismértékű növekedést takar. Az állami támogatású lakáshitelek aránya az összegben 36 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 61,5 százalékkal, illetve a csúcsévnek tekinthető 2003-as 85 százalékkal.
Az időszakban az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 35 százaléka volt államilag támogatott, 59 százaléka viszont deviza alapú. A tárgyidőszakban egy-egy ügyfél részére átlagosan 4,5 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedés nem figyelhető meg.
Az elmúlt egy év alatt 16 százalékkal bővülő hitelállomány 21 százalékát deviza alapú lakáshitelek tették ki, ez utóbbi szegmens 69 százalékkal nőtt. Az összes hitelállomány 49 százaléka a bankoknál, 45 százaléka a jelzáloghitelintézeteknél, 6 százaléka a takarékszövetkezeteknél koncentrálódott. Az állomány 95 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, 3 százalékuk külön figyelendő, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek pedig 1,3 százalékot tettek ki.