A pénzügyi intézményrendszer szempontjából a kockázatok elsődleges forrását a gazdasági szereplők devizában történő gyors ütemű eladósodásában látja az MNB. Ma már a lakossági fogyasztási hitelek kétharmada, a lakáshitelek negyede külföldi devizában áll fenn, és a vállalatok esetében is 60% feletti a devizaadósság részaránya, és ezeken belül is egyre dominánsabb szerepet tölt be a svájci frank.
Egy hiteles költségvetési kiigazítás elmaradása esetén a devizahitelezés a piac által kiváltott árfolyam- és hozamkorrekción keresztül okozhat számottevő veszteséget az ügyfeleknek, és ezen keresztül a bankoknak.Mivel a bankok az ügyfelekre hárítják az árfolyamkockázatot, ezért egy jelentősebb árfolyammozgás a fedezetlen devizaadóssággal rendelkezők törlesztési terhének számottevő emelkedéséhez vezethet. Ez egyrészt az ügyfelek hitelképességének romlásán keresztül a banki hitelveszteségek növekedésében csapódhat le, másrészt a hitelkereslet visszaesésén és a bankokba vetett bizalom esetleges csökkenésén keresztül a pénzügyi közvetítés hatékonyságát és jövőbeli fejlődési lehetőségeit korlátozza.
Bár a kelet-közép-európai régiót tekintve több országra is jellemző a magyarországihoz hasonló gyors hitelnövekedés és egyes országokban a devizahitelezés térnyerése is megfigyelhető , ezek általában euró alapú hiteleket tartalmaznak és a svájci frank jelentős szerepe a "retail" hitelezésben Magyarországon kívül csak néhány országban jellemző.
![]() Klikk a képre! |
Amennyiben a makrogazdasági egyensúlytalanságok mérséklődnek egy önként vállalt költségvetési kiigazítás eredményeként, akkor folytatódhat a pénzügyi intézményrendszer elmúlt években megfigyelt gyors ütemű fejlődése.
A háztartási hitelezésben - és különösen a devizahitelek magas arányával és enyhülő hitelezési sztenderdekkel jellemzett autófinanszírozásban - rendkívül aktívak a pénzügyi vállalkozások, így az ezzel járó kockázatokat az MNB számottevőnek értékeli.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Meghívó (x)
XXVII. közgyűlését tartja az MGYOSZ
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


