Íme, 2025 legkisebb, kihalófélben lévő magyar falvai: 5+1-es lista, ahol fillérekért vehetsz házat

Magyarország lakossága évek óta csökkenő tendenciát mutat: a kivándorlás mellett szembe kell néznünk a ténnyel, hogy a magyar lakosság elöregedőben van, a gyermekvállalási kedv rendkívül alacsony, Magyarország népessége pedig évről évre kevesebb vidéken és a fővárosban egyaránt.

Hazánk népessége 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer fő volt. Viszonyítás kérdése, hogy ez mennyire sok vagy kevés, hiszen az 1870-es, első népszámláláskor az ország jelenlegi területén még alig több mint 5 millióan éltek. A népességszám 1980-ban 10 millió 709 ezer fővel ért csúcsra, azóta viszont folyamatosan csökken. A most is sűrűn lakott Budapest és Győr-Moson-Sopron vármegye mellett az első hazai népszámlálás idején, az ország legsűrűbben lakott vármegyéi közé tartozott a ma már az átlagosnál ritkábban lakott Tolna és Csongrád-Csanád is. Pest vármegye 1870-ben még átlagos népsűrűségűnek számított, a XX. és XXI. századi urbanizációs folyamat hatására nőtt magasra a térség népessége.

A KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest mellett Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron lett. A legritkábban lakott Somogy alig negyedannyian laknak egy km²-en, mint Pest környékén. A népesség területi koncentrációját jól mutatja, hogy 2022-ben az ország népességének 18%-a Budapesten élt.

Majd a falusi CSOK segít?!

Többen abban bíznak, hogy tavaly januártól bevezetett új, illetve megújított otthonteremtési támogatások majd felpezsdítik a kistelepülések ingatlanpiacát. 2023 júliusban és aztán decemberben nagy változásokról döntött a kormány a falusi CSOK esetében is. A legfontosabb változás az, hogy jelentősen nőtt a támogatás összege, azóta már 1 milliós, 4 milliós, illetve 15 milliós vissza nem térítendő támogatás is elérhető a 2630 preferált kistelepülésen előre vállalt és meglévő gyerekek után egyaránt. A falusi CSOK mellé áfa-visszatérítés is jár, a kistelepüléseken megmaradó CSOK-hitel és az új CSOK Plusz közül az egyikkel kombinálható, és a babaváró hitellel együtt is felvehető. (A lakástámogatási rendszer legfontosabb pilléreinek – CSOK+, Falusi CSOK – megtartása mellett 2025-ben számos átalakítás történik - de erről külön ITT olvashatsz!)

A szakemberek szerint azok a községek és kisvárosok lehetnek az új rendszer nagy nyertesei, amelyek vonzerejét egyszerre növeli a kedvezményezett helyzetük és egy prosperáló centrumhoz való tartozásuk. Másrészt viszont – erről mindjárt külön is szólunk- ha a kihalófélben lévő, kicsiny sokszor zsákfalvak listáját átnézzük, hihetetlen kincseket is találunk.

Ezekben a megyékben találjuk a legkisebb, kihalófélben lévő falvakat – nem véletlenül!

A leginkább elaprózott településszerkezetű tájakat a Dunántúlon az Őrségben, a Vasi-hegyháton, a Zalai-dombság szeges vidékén, a Hetésben, a Zselicben, délebben az Ormánságban, illetve fent az Északi-középhegységben a Csereháton, a Zempléni-hegységben találjuk.

A KSH által, éves szinten frissített legkisebb települések listája napi szinten változhat, hiszen az élmezőnyben olyan, többnyire kihalófélben lévő törpefalvak szerepelnek, amelyekben jó, ha 10-15-an élnek. Hozzájuk képest az 50-es lista legvégén található Patca (Somogy) és Kishódos (Szabolcs-Szatmár Bereg) például a maguk 54-52 fő körüli lakosságszámával már valóságos metropolisznak számítanak. E két falu előtt ugyanis még 48 olyan települést találunk, ahol még ennél is kevesebben élnek.

A KSH táblázatában szereplő adatok alapján a legkisebb lélekszámú települések megyei rangsora a következő:

1. Zala megye – 22 település
2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye – 18 település
3. Somogy megye – 6 település
4. Veszprém megye – 4 település
5. Baranya megye – 3 település
6. Vas megye – 3 település
7. Győr-Moson-Sopron megye – 1 település
8. Tolna megye – 1 település
9. Nógrád megye – 1 település
10. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye – 1 település

De lássuk is akkor, mely hazai településeinkvoltak a tavalyi évben a legkisebbek:

1. Ahol nem érződik a város közelsége: Iborfia (13 fő)

Iborfia Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban található község. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint akkoriban 6 an éltek itt. Az elmúlt években tehát megduplázódott a lélekszám. A Pénzcentrum település keresője szerint viszont 2001-hez képest a lakónépesség 60 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva.

Iborfia a göcseji aprófalvas, szeres településeinek egyik kevésbé jellegzetes, kevés lakosú példája. Területe igazi zalai dombvidék, amelynek felszíni vizeit több vízfolyás szállítja el. A település az érett középkor óta létezik, virágkorát a múlt század első felében élte, ám a huszadik század második felétől kezdve lélekszáma jelentősen megfogyatkozott az elvándorlás és az elöregedés együttes hatásainak következtében. Már 2014-ben Magyarország legkisebb településeként tartották számon.

Meglepő lehet, de ez a parányi falu csak 18 kilométerre fekszik a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől, de egyáltalán nem érződik a város közelsége, hisz az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint például a lakók közül senki nem dolgozik, ott, sőt, máshol sem: aki nem nyugdíjas, az önkormányzati alkalmazott, így pont a legkisebb településen valósul meg a teljes foglalkoztatottság, noha a gazdaság vérkeringéséből így a település teljesen kiesik.

Érdekességként jegyezzük meg, hogy 2024-ben a leggazdagabb települések listáján Iborfia az előkelő 8. helyen szerepelt. A Pénzcentrum kigyűjtött adatai szerint adatai 2024-ben a településen:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 3 678 498,5 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): nincs adat
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 45,5
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 692,3

Iborfián eladó ingatlan nincs az interneten, viszont egy telket találunk, amit egy éve hirdetnek 3 millió forintért – szóval nem lehetetlen a kiköltözés!

2. „Ahol a csend még hallható”: Debréte (14 fő)

Debréte Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban található község. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint 10 lakosa volt, ez a tavalyi évben megugrott 4 fővel. 2001-hez képest a lakónépesség 66.7 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. A Pénzcentrum település keresője szerint Debréte lakosságának 60.00 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 39.22 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%).

Ez a parányi falu Borsod-Abaúj-Zemplénben, az Észak- magyarországi középhegységben, Miskolctól közúton kb. 60 kilométerre északra, a szlovák határtól 6 kilométerre fekszik. Debréte zsáktelepülés (köszönhetően földrajzi elszigeteltségének és lakóinak) Magyarország egyik legcsendesebb, legnyugalmasabb települése, úgy mondják erre itt: „a csend még hallható”. „Debréte Vendégházak” néven a falusi turizmus fellendült. Közterületei rendkívül ápoltak és rendezettek, hosszában keresztülnyúló, a polgármesteri hivataltól a patak déli hídjáig húzódó főtere parkosított. Szerkezetére jellemző, a tornavidéki és felvidéki falvak szerkezetének sajátosságai, így a patakmeder mentén párhuzamosan futó két főutca, amelyre merőlegesen kerültek kialakításra az egyes telkek. A település központjában szintén jellegzetességként a görög katolikus Szent Kereszt felmagasztalása-templom áll, melyet a közelmúltban teljesen felújítottak. A település boltja bezárt, csak mozgóbolt elérhető.

Debrétén egyébként eladó házat 2025. januárjában az online hirdetési felületeken nem találtunk, viszont két telket is eladásra kínálnak a Petőfi utcában: egy 2 és egy 3,8 hektárosat, 6 illetve 7 millió forintért.

3. . Hétvégén még busz se jár erre: Felsőszenterzsébet (16 fő)

Zala vármegyében, a Lenti járásban található község. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint 17 lakosa volt, az azóta eltelt időben 4 fővel nőtt ez a szám. (2001-ben a népszámlálási adatok szerint Felsőszenterzsébet lakónépessége 18 fő volt, 2011-ben pedig 15 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 10.5 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 6.3 százalékkal nőtt.) A Pénzcentrum település keresője szerint lakosságának 52.94 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 32.16 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%).

Ez a parányi falu a Kerka és Lendva között fekvő dombságon található. A településre hétköznap két busz tér be Csesztreg, illetve Lenti felől. Hétvégén nincs tömegközlekedési összeköttetése. Felsőszenterzsébetet 1334-ben említik először Scentelsebethként, 1375-ben Zenthelsebeth 1501-ben Felsewzenthersebeth. Nevében egykori temploma védőszentjének, Szent Erzsébetnek nevét találjuk.

Felsőszenterzsébeten eladó házat 2025 januárjában, az online hirdetési felületeken nem találtunk.

4. Törpefalu, amit imádnak a szlovákok: Perecse (17 fő)

Borsod-Abaúj-Zemplénben, az Encsi járásban található ez a kicsiny falu. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint Perecse lakossága 14 fő volt – azóta eltelt időben ez 3 fővel csökkent. (2001-ben a népszámlálási adatok szerint Perecse lakónépessége 29 fő volt, 2011-ben pedig 25 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 51.7 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 48.1 százalékkal csökkent a lakónépesség.) A Pénzcentrum település keresője szerint Perecse lakosságának 28.57 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 7.79 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%).

A település Borsod északi peremén helyezkedik el, közvetlenül a szlovák határ mellett, így nem csoda, hogy Perecse közigazgatási határa mintegy 9 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral. A határ túloldalán a legközelebbi település a szlovákiai Jánok (Janík). A legközelebbi város: Encs, 27 km-re.

A kis csereháti falu mára igencsak sokszínű településsé vált - számolt be róla a boon.hu. A lap szerint a szlovák állampolgárok szinte minden eladó házat megvásárolnak, többnyire csak azért, hogy a hétvégét itt töltsék. Szlovákiában nagyon drága az ingatlan, a magyar árak pedig kedvezőek a fizetésükhöz képest. 2022-ben kilenc perecsei ingatlan talált gazdára. A vásárlóknak tetszik, hogy zsákfalu, ahol nyugalom, csend és béke van.

Perecsén 15 millióért már egy hatalmas tanyát is vásárolhatunk! Kép nincs hozzá, mindenesetre elég kecsegtető ajánlatnak tűnik, hogy egy 9 hektáros terület közepén 10 szobás tanya már 15 millióért a miénk lehet… Az ingatlanhoz az online hirdetés szerint 9 hektár földterület is tartozik, amin melléképületek és gazdasági épületek /istálló, takarmánytároló, kis ház / található. A belső terület amin a ház van /2,7 Ha/ körbekerített. A lakó épületben 10 szoba, étkező 10m x 5 m, 6 helyiségből álló konyha, fürdő, Wc , és egy külön kialakított lakrész található.

5.  A zalai erdők mélyén, csoda helyen: Pusztaapáti (20 fő)

Pusztaapáti Zala vármegyében, a Lenti járásban található község. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a lakosságszáma még 23 fő volt. Ez az elmúlt két évben még 3 fővel csökkent. (2001-ben a népszámlálási adatok szerint Pusztaapáti lakónépessége 41 fő volt, 2011-ben pedig 29 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 46.5 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 23.3 százalékkal csökkent a lakónépesség.) A Pénzcentrum település keresője szerint Pusztaapáti lakosságának 43.48 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 22.7 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%).

Lentitől 20, Zalaegerszegtől 35 kilométerre, gyönyörű dombok közt fekszik ez az egyutcás település, kis, kanyargós úton lehet megközelíteni. A 16. században is létezett, igaz, akkor még csak négy ház állt itt, de abban 27 lakos élt. Ma már 21 ház van, de csak 18 lakos (2021-ben még 19). Takaros a település, szépen rendben tartott majdnem minden porta. A falu közepén egy buszforduló, naponta kétszer jár erre menetrend szerinti járat.

Pusztaapátban jelenleg az Ingatlan.com-on egy eladó lakóházat találtunk: 15,5 millióért egy 75 négyzetméteres Kádár-kockát, viszonylag nagy területtel:

Forrás: Ingatlan.com

5+1. Az ország leggazdagabbja ez a zsáktelepülés: Tornakápolna (18 fő)

Tornakápolna Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban található község. A 2022-es Népszámlálás adatai szerint a népessége még csak 14 fő volt – ez ugrott fel 2024-re plusz 4 fővel. (2001-ben a népszámlálási adatok szerint Tornakápolna lakónépessége 11 fő volt, 2011-ben pedig 9 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 41.7 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 54.5 százalékkal nőtt a lakónépesség.)

Tornakápolnáról a Pénzcentrum több ízben írt, ugyanis a falu azzal került fel az országos térképre, hogy a TeIR adatbázisa alapján az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem évek óta itt legmagasabb. Már 2021-es adatok szerint is Tornakápolnán volt a legnagyobb az egy lakosra eső jövedelem, ami előtt a helyiek is értetlenül állnak, főként, hogy a szomszédos Tornanádaska pedig a legszegényebb települések országos listáján állt.

A statisztikát vélhetően egy kiemelkedően jól kereső lakos húzhatja fel, de kilétét a CashTag helyszíni riportja szerint homály fedi. Itt megnézheted a Pénzcentrum vlogjának tavalyelőtti epizódját, amelyben szemügyre vettük a legszegényebb Tornanádaska és a leggazdagabb Tornakápolna településeket is:

Ez a falucska egyébként Borsodban, az Edelényi járásban. Az Északi-középhegységben, azon belül is az Aggteleki-karszttól nem messze, a Galyaságban, az Aggteleki Nemzeti Park területén, Aggtelektől körülbelül 10 kilométerre. Egy meseszép kis zsáktelepülés, így az egyetlen megközelítési módja Szinpetriből van. 350 méteres tengerszint feletti magasságban, egy hegyen helyezkedik el, nagyszerű kilátással a környező dimbes-dombos tájra és a határon túl, Szlovákiában lévő Tátra csúcsaira. A háborítatlan környezet vonzó a turisták számára.

Mindenesetre rákerestünk arra is, mennyibe kerülhet itt egy ingatlan. Tornakápolnán azonban eladó házat 2025 januárjában, az online hirdetési felületeken nem találunk.

A Pénzcentrum által kigyűjtött 2024-es adatok szerint Tornakápolnán:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 5 881 661,1 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 4,6
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 0
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 60
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 1 000