Brutális verést kapott a forint 2025 elején: közel az 500-as euróárfolyam?

2024 nem úgy fog bevonulni a magyar forint történetének nagykönyvébe, hogy a legerősebb évét zárta. Az árfolyam az év eleji 382 forintról december legvégére 412 forint fölé gyengült az euróval szemben, ami több mint 10 százalékos visszaesést jelent 12 hónap alatt. Az idei év első napjaiban aztán tovább folytatódott az esés, január másodikán (tehát a legelső kereskedési napon) újabb két forinttal ment feljebb a közös európai valuta ára, a dollárral szemben pedig két éves mélypontra gyengült a forint - tehát jelen pillanatban nagy esély van arra, hogy a gyengülés kitart 2025-ben is.

A Pénzcentrum most gazdasági elemzőket kérdezett arról, hogy szerintük hol állhat meg az euró árfolyama 2025-ben, mi az az árfolyam, amire lélekben fel kell készülnünk? Durva gyengülést hoz-e az év, vagy vannak a gazdaságban olyan tényezők, amelyek megmenthetik a magyar devizát?

Nem volt valami erős év

2024-ben a forint az euróval szemben 10 százalékot drágult, ami nem kimondottan nevezhető jó évnek. Az alábbi grafikonon azt mutatjuk meg, hogy változott az árfolyam a dollárhoz, az euróhoz és a svájci frankhoz képest az utolsó negyedévben, ahol már érezhető volt, hogy nem ez lesz a forint történetének legerősebb éve.

Mint látható, ez év elején tovább folytatódott a gyengülés, ezért merült fel bennünk a kérdés, hogy mire kell számítanunk 2024-ben. Vajon itt van már a sarkon az ötszáz forintos euróárfolyam, vagy ennyire drasztikus zuhanásra még nem kell számítani? Mi mentheti meg a forintot, ha egyáltalán bármilyen tényező képes erre?

Mit tettek a külső tényezők a forinttal?

Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint természetesen nem véletlen, hogy a forint ilyen gyenge évet zárt 2024-ben. Az is igaz ugyanakkor, hogy leginkább a magyar gazdaságon kívül álló okok vezettek idáig.

Az évek óta tartó forintgyengülésben a legutóbbi hullámot alapvetően külső hatások hozták el. Arról van szó, hogy úgy tűnik, az Egyesült Államok gazdasága egész jól elboldogul a magas kamatú környezetben, ezért folyamatosan egyre szerényebbek lesznek a kamatcsökkentési kilátások. Ha a világ legnagyobb, legstabilabb gazdaságában a kamatszint előretekintve is magas (a 10 éves állampapírkamat 4,6%), akkor a feltörekvő országok devizáin növekszik a nyomás. Általános szabályként láthatjuk, hogy a dollár folyamatos erősödésével párhuzamosan a forint nem csak a dollárral, hanem az euróval szemben is veszít az értékéből. Ezt a hatást erősítik a rövidesen elnöki hivatalába lépő Donald Trump agresszív kereskedelempolitikai tervei. A vámokat bevezető ország devizája erősödni szokott, a kereskedelmi partnerek pénze pedig gyengülni. Feltűnő ugyanakkor, hogy a forint a régiós devizák között is alulteljesít. Egy év alatt a zlotyval szemben 11%-ot értékelődött le a fizetőeszközünk. Emögött már a hazai gazdaság körüli bizonytalanságokat láthatjuk. Az uniós források felfüggesztése, elvesztése, a gazdaság gyenge növekedési teljesítménye, a magas adósságteher, miatt a befektetők magasabb kockázati kamatprémiumot várnak el tőlünk, ezt pedig a 6,5%-os alapkamat - a globális tőkepiaci hangulat ingadozásának függvényében - nem mindig tudja biztosítani

- fogalmazott Madár István. Azt is megkérdeztük tőle, hogy vajon mire kell számítanunk ebben az évben: súlyos-e annyira a helyzet, hogy további zuhanórepülést láthassunk?

A devizapiacokra nem jellemzők a szélsőséges előrejelzések, mert ott tipikusan gyorsan lekereskedik az új információkat, ezért azok gyorsan kifejeződnek az árfolyamban. A piaci prognózisok többnyire a jelenlegi árfolyamszint körül vannak, de azért inkább kicsit a további gyengülés irányába mutatnak

- tett még hozzá. Arra a kérdésre pedig, hogy mi kellene a forint idei erősödéséhez, szintén valamennyire megnyugtató választ tudott adni.

Bár az elemzők úgy gondolják, hogy továbbra is több érv szól a forint ellen, mint mellette, a devizapiacok logikája ebből a szempontból is sajátos. Az alapforgatókönyv szerint a dollár a kereskedelmi háborúban tovább erősödik, a bizonytalan nemzetközi környezet fennmarad, az EU-val való viszonyunk továbbra is rideg lesz, a kamatelőnyünk csak lassan növekszik, a gazdasági kép visszafogottan javul, a választások előtt a gazdaságpolitikai kockázatok növekednek. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy sok területen a rossz forgatókönyv van beárazva, ezért ilyenkor növekszik egy pozitív meglepetés valószínűsége. Nagyjából a fent felsorolt területeken érkezhetnek olyan hatások, amelyek rövidebb-hosszabb időre eltéríthetik a forintot a gyengülő pályáról

- zárta gondolatait a Portfolio vezető elemzője.

Mit tehet Donald Trump?

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője úgy véli, hogy a forint gyengüléséhez a belső tényezők is tevékenyen hozzájárultak, és elmaradt a pozitív fordulat, ami nem tett jót az árfolyamnak.

Azokban a belső tényezőkben, amelyek az elmúlt pár hónapban hozzájárultak a viszonylag gyors árfolyam leértékelődéshez egyelőre nem történt változás (gyenge gazdasági aktivitás, új monetáris politikai vezetés körüli bizonytalanság, EU-s forrásvesztés), miközben egyre közelebb van Trump elnök beiktatása és a vele együtt járó kiszámíthatatlanság. Nagy kérdés most az, hogy a protekcionista intézkedések ténylegesen hogyan fognak kinézni, kiket és mekkora mértékben fog érinteni. A meglévő bizonytalanságból kifolyólag év elején folytatódott a tőke áramlása az USA-ba, ami nem támogatja a feltörekvő piacokat, köztük a forintot sem. Az pedig, hogy ismét lefele lógunk ki a teljesítményünkkel a régióból már lassan megszokottá válik

- mondta Bukovszki András. Elmondta lapunknak azt is, hogy égető szükség lenne egy EU-val való kiegyezésre, ugyanis ez már önmagában is segíthetne az árfolyamon,

Külső tényezőket tekintve, az nagy nyomást venne le a forintról, ha az új amerikai elnök a beharangozottnál enyhébb vámpolitikát hirdetne, de nyilván az orosz-ukrán háború lezárása is kiütne egy látható prémiumot a forint árfolyamából. Országspecifikus faktorok közül egy esetleges kiegyezés az EU vezetésével, valamint egy vártnál gyorsabb gazdasasági helyreállás lökné lejjebb a legfontosabb devizapárunk árfolyamát. Továbbá egy szigorú, óvatos és hiteles jegybanki politika is támaszt adathatna az árfolyamnak, illetve a költségvetésnek is jó lenne legalább az elsődleges egyenleget (kamatkiadás nélküli egyenleg) balansz közeli állapotban tartani idén is

- tette még hozzá a CIB elemzője.

Sokan zárták a pozíciót, felbolydult a piac

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy véli, hogy a gyengüléshez a devizapiac sajátosságai is hozzájárultak az év legvégén.

Új év, új pozíciók. Alapvetően az év zárása előtt a befektetők zárják a nyitott pozíciókat, a piac nagyon sekéllyé válik és a normál ügymenethez képest jóval kevesebb információtartalma van az árfolyamnak. Arról nem is beszélve, hogy ez a sekély piac lehetőséget teremthet a rejtett devizapiaci intervenció számára, amely során folyamatosan, kis tételekben vásárolva a forintot (például az MNB a devizatartalék terhére) elkezdi erősítgetni. Persze erről soha nem lesz kézzel fogható evidencia, de azért sejthető, hogy a 410,09-es év végi fixinget az EUR/HUF árfolyamban nem a legyek hordták össze. Amikor pedig a befektetők visszatértek tömegesen a piacra, a forint árfolyama ismét a valóságot kezdte el tükrözni. Azt, hogy a hazai fizetőeszköz továbbra is sérülékeny. Ennél szofisztikáltabb válasz, hogy az elmúlt hetekben az EKB és a Fed várt kamatpályája is némileg feljebb tolódott, ahogyan a nemzetközi hozamkörnyezet is, és így a magyar eszközök relatív értékeltsége romlott

- kezdte elemzését Virovácz Péter. Ezután elmondta, hogy ő maga milyen árfolyamokra számít 2025-ben: mint indokolta, a

Viszonylag jelentősebb éven belüli ingadozásra számítok a forint esetében és a 412-425-ös sávban látom mozogni az euróval szemben. Az év közepe felé inkább a sáv erősebb oldalán lehet a forint, tekintettel arra, hogy bár a befektetők arra számítanak, hogy az új jegybanki vezetés gyorsan lazításba kezd, szerintem ezzel várnak majd nyárig (vagy talán még tovább). Ez pedig erősítheti a forintot, pláne, ha közben a Fed és az EKB folytatják a kamatvágásokat és a régiós jegybankok is elkezdik a lazítást. Így a forint az év közepe felé akár 412 körül is mozoghat az euróval szemben. Az év végére inkább az előrejelzési sáv tetejének közelében várom az árfolyamot. Ennek oka pedig az MNB-től várt lazító politika lehet. Az év végére a mostani szintnél akár 75 bázisponttal is lejjebb lehet az alapkamat és egyéb, a jegybankmérleget érintő lazítással is számolok. Mindez pedig az év végi EUR/HUF árfolyamot 420 közelébe viheti. A dollárral szemben az év közepén 396 körül lehetünk (EUR/USD 1,04), miközben az év végén 412 lehet a dollárral szembeni kurzus (EUR/USD 1,02). Vagyis az előttünk álló nagyjából fél évben a mostani szintek körül ingadozhat az EUR/USD, miközben az év végére a tovább nyíló kamatkülönbözet és növekedési differencia a dollár malmára hajthatja a vizet és erősödő dollárra számítok

- "jósolta" a 2025-ös árfolyamot Virovácz Péter.

Lesz dolguk Varga Mihályéknak

Árokszállási Zoltánnak, az MBH Elemzési Centrum igazgatójának a Pénzcentrumnak küldött válaszából az derült ki, hogy valóban Donald Trump legelső intézkedései fűthetnek még be a forintnak, azonban arra nemigen van épeszű magyarázat, ami múlt héten történt, a legelső kereskedési napon.

Az euró árfolyamának bőven 410 forint feletti szintjei, amik 2025 elejére kialakultak, fundamentálisan nem indokolhatóak. A folyó fizetési mérlegben jelentős a többlet, az MNB 6,5%-os alapkamata pedig érdemi reálkamatot jelent az infláció felett. A külső adósság sem magas, az államadósság trendje enyhén csökkenő, a költségvetési hiányt pedig tavaly végre sikerült látható mértékben csökkenteni. Van azonban egy-két olyan tényező, ami rontja a forint megítélését, és amelyek (ha nem javulnak) a jelenlegi, gyenge szinteken tarthatják az árfolyamot. Az egyik például az Egyesült Államokban bevezetendő vámok kérdése, ami a magyar export lehetőségeit (és így az ország külső egyensúlyát, folyó fizetési mérlegét) rontja. A másik faktor, ami a forintot gyengíti (és a vámok helyzetével is valamennyire összefügg) az a Fed várható kamatpályája a tengerentúlon. Tavaly az év utolsó hónapjaiban kamatcsökkentési ciklus kezdődött, azonban ennek üteme idénre nagyon lelassulhat – például azért, mert a vámok inflációt gerjesztenek az amerikai gazdaságban, hiszen drágább, és kisebb volumenű lehet az USA importja. Magasabb amerikai kamatok mellett a dollár is erősebb lehet, ami a feltörekvő piaci devizáknak (például a forintnak) nem tesz túl jót

- fogalmazott Árokszállási Zoltán. Kifejtette azt is, hogy ő mit vár 2025-ben: szerinte azzal már számolni sem érdemes, hogy visszatér az árfolyam 400 alá, de még a márciusban felálló új jegybanki vezetésnek is óvó szemeket kell vetnie az árfolyamra.

Az első kérdésre adott válaszok fényében mi valamivel erősebb forintra számítunk éves átlagban az év elején látott, 415 körüli szintekhez képest, de (leginkább a feljebb kerülő amerikai kamatvárakozások miatt) az idei évre várt, 405-ös éves átlagos árfolyambecslésünkben felfelé (a gyengébb forint irányába) mutató kockázatokat érzékelünk. A 400 forint alatti euróárfolyam visszatérésére nem érdemes számítani, legalábbis tartósan ez egyre kevésbé valószínű. A forintot támogató fundamentumok mellett érdemes kiemelni, hogy a forint árfolyamára vélhetően továbbra is figyelnie kell majd a jegybanknak, mivel az infláció a jegybanki célsáv felső felében, 4% közelében lehet 2025-ben éves átlagban. Egy jelentősen tovább gyengülő forint pedig az inflációs cél elérését veszélyeztetné. Ugyanakkor arra számítunk, hogy az MNB erre tekintettel lesz. Azaz, ha a forint tovább gyengül, akkor egyre kevésbé lehet további kamatcsökkentésre számítani

- fogalmazott Árokszállási Zoltán az MBH-tól.