Brutális gazdasági előrejelzés érkezett a 2025-ös évről: fantasztikus esztendő helyett pénzügyi válságra kell készülni?

Alighogy a globális gazdaság elkezdte maga mögött hagyni a COVID-19 világjárvány utóhatásait, máris új kihívások sora nyílt meg 2025-re. 2024-ben a világ jegybankjai végre elkezdhették csökkenteni a kamatlábakat, miután nagyrészt sikeresen legyőzték az inflációt anélkül, hogy globális recessziót okoztak volna. Az amerikai és európai részvények rekordmagasságokat értek el, a Forbes pedig „kiemelkedő évként” hivatkozott 2024-re a szupergazdagok számára, hiszen 141 új milliárdos került fel a listájukra - írja a Reuters.

Ám ha ez jó hírnek számított, valaki elfelejtette ezt közölni a választókkal. Egy választási csúcsévben a szavazók India, Dél-Afrika, Európa és az Egyesült Államok hivatalban lévő vezetőit büntették meg az általuk érzett gazdasági valóság miatt: egy könyörtelen megélhetési válság miatt, amit a járvány utáni áremelkedések halmozódása idézett elő. 2025 sokak számára még nehezebb lehet. Ha Donald Trump elnöksége amerikai importvámokat vezet be, amelyek kereskedelmi háborút indítanak, az újabb inflációs hullámot, globális lassulást vagy mindkettőt jelenthet. A jelenleg történelmi mélyponton lévő munkanélküliség emelkedhet.

Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok, a németországi és franciaországi politikai patthelyzetek, valamint a kínai gazdaságot érintő kérdések tovább árnyalják a képet. Eközben sok ország számára egyre nagyobb aggodalmat jelent a klímaváltozás okozta károk költsége.

A Világbank szerint a legszegényebb országok gazdasági állapota két évtizede nem volt ilyen rossz, mivel kimaradtak a járvány utáni fellendülésből. Az utolsó, amire szükségük van, az újabb ellenszél – például gyengébb kereskedelmi vagy finanszírozási feltételek.

A gazdagabb országok kormányainak ki kell találniuk, hogyan ellensúlyozzák azt a választói meggyőződést, hogy a vásárlóerejük, életszínvonaluk és jövőbeli kilátásaik csökkennek. Ha ezt nem sikerül megoldani, az erősítheti a szélsőséges pártokat, amelyek már most is megosztott és működésképtelen parlamenteket eredményeznek.

Új költségvetési prioritások jelennek meg a COVID-19 után már amúgy is megterhelt nemzeti büdzsékben, a klímaváltozás kezelésétől a hadseregek erősítéséig és az idősödő népesség gondozásáig. Csak egészséges gazdaságok képesek megteremteni ehhez a szükséges bevételeket.

Ha a kormányok továbbra is azt teszik, amit évek óta – egyszerűen több adósságot halmoznak fel –, előbb vagy utóbb fennáll a veszélye egy pénzügyi válságnak - áll a Világbank jelentésében.

Ahogyan Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke mondta az év utolsó ülését követő sajtótájékoztatón: 2025-ben „bőséges bizonytalanság” várható. Még mindig nem lehet biztosan tudni, hogy Trump valóban megvalósítja-e az összes importra kivetett 10-20%-os vámokat – amelyek a kínai áruk esetében 60%-ra emelkedhetnek –, vagy ezek csupán a tárgyalások nyitólépései. Ha megvalósulnak, a hatás attól függ, mely szektorok szenvedik el a legnagyobb terhet, és ki hogyan reagál.

Kína, a világ második legnagyobb gazdasága, egyre nagyobb nyomás alatt áll, hogy mélyreható átmenetet kezdjen, mivel az elmúlt évek növekedési lendülete kifulladóban van. A közgazdászok szerint véget kell vetni a túlzott ipari függőségnek, és több pénzt kell juttatni az alacsony jövedelmű polgárok zsebébe.

Európa, amely gazdaságilag a világjárvány óta még inkább lemaradt az Egyesült Államok mögött, vajon képes lesz-e kezelni az alapvető problémákat – a befektetések hiányától a munkaerőhiányig? Ehhez először a két legnagyobb eurózónás gazdaság, Németország és Franciaország politikai patthelyzetét kell megoldani.

Sok más gazdaság számára egy erősebb dollár kilátása – amely Trump politikái által kiváltott infláció esetén lassíthatja a Federal Reserve kamatcsökkentési ütemét – rossz hír. Ez ugyanis elvonhatja a befektetéseket tőlük, és megdrágíthatja a dollárban denominált adósságot. Végül, az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok nagyrészt kiszámíthatatlan hatásai – amelyek mind hatással lehetnek a világ gazdaságát tápláló energiaárakra – további kockázatokat rejtenek.

Egyelőre a döntéshozók és a pénzpiacok arra számítanak, hogy a globális gazdaság képes lesz túlélni mindezt, és a jegybankok folytatják a normális kamatlábakhoz való visszatérést. Ahogyan a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb Gazdasági Kilátások jelentése is jelzi: „Készüljünk fel a bizonytalan időkre.”