Ezt milliónyi magyar szülő rontja el karácsonykor: a gyerek jövője is rámehet az ajándékozásra

A karácsonyi ajándékokra a magyarok zöme szeret többet költeni, azonban az idei évben ez lehet, hogy elmarad. Az infláció és a gazdasági folyamatok miatt ugyanis sokkal átgondoltabban vásárolhatunk idén, mint eddig. Az ajándékozás és a karácsony rengeteg frusztráció gyökere, és minden évben hatalmas kérdőjel, hogy kinek mit adjunk, hogyan ajándékozzunk, és legfőképpen gyermekünket hogyan lepjük meg. Az ajándékozás pszichológiájáról; a karácsony felfokozott hangulatáról; szeretteink figyelemfelhívó ünnepi viselkedésről; valamint az elkényeztetésről Csík Veronika, klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal beszélgettünk.

Nagyon sok réteg találkozik az ajándékvásárlást övező problémában. Azonban fontos, hogy szétválasszuk a felnőtt szorongását a gyermek félelmeitől. Az, hogy az ünnepi helyzetben mitől vagyunk feszültek, függhet kortól, érzelmi érettségtől és ez akkor is jelen van, ha éppen nincs annyi gazdasági kihívás.

A karácsonyi ajándékozásban két fő fókusz okozhat nehézséget. Az egyik a vágyak és a valóság összeütközése, a másik pedig a vágyak, szükségletek kielégülése. A vágyak és a valóság összeütközése egy fejlődéslélektani vezető fonál, és a fejlődés összes stációját végig kíséri. A gyermek kis korától kezdve az örömök, ösztönök kielégülése mellett létezik, és minél kisebb a gyermek, ez annál jobban igaz

- emelte ki Csík Veronika. Mint mondta, egy 1-3 éves gyerek az örömforrásokat keresi, és azonnali kielégülést szeretne, ezért nagyon fontos számára, és nagyon tudja frusztrálni, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elvárta, esetleg nem kap meg valamit. Ez az ajándékozásra is igaz.

Fájdalmas dolog az számunkra, ha nem azt kapjuk, és nem úgy kapjuk, esetleg nem eleget kapunk abból, amit igazán szeretnénk. Itt már nehéz az életkori határokat meghatározni, viszont inkább a kisgyermekkor sajátossága ez. Itt jön be az is, hogy mennyire érett érzelmileg a gyermekünk, mennyire bírja elviselni ezt a frusztrációt- amit frusztrációs toleranciának is nevezünk-. Mennyire tudja a gyermek tolerálni azt, ha a vágyai nem elégítődhetnek ki azonnal, és olyan mértékben, ahogy ő szeretné. Ilyen értelemben az ajándékozás egy énerősítő hatású történés is: tudjuk-e a gyereket abban erősíteni, hogy a világ nem dől össze az ő minden vagy semmi gondolkodásában. Ha csak két doboz legót kap, és nem hármat, az nem azt jelenti, hogy semmit nem kapott

- tette hozzá a szakember, aki kihangsúlyozta, hogy a szülőnek ez is a feladata, a felelőssége, ezt a frusztráció toleranciát is erősíteni kell a gyermekében. Sok múlik azon, hogy kibírja-e ennek a feszültségét, és azt, hogy emiatt lehet hiszti is a gyermek részéről. Azonban minden ajándékozás, és minden karácsony ezáltal lehet egy fejlődési út is.

Ez a probléma főleg a gyerekkor, iskoláskor kihívása, azonban ahogy növekszik a gyermek, egyre tudatosabb, úgy érdemes a saját énerejére is építeni. Csík Veronika elmondta, hogy ennek kapcsán két dolgot emelne ki.

Érdemes itt megemlíteni a pénzügyi tudatosságra való nevelést. Egy gyermekkel addig nincs értelme arról beszélgetni, hogy mi az, amit megengedhetünk magunknak, amíg nála nem alakult ki a pénzügyi tudatosság, aminek szintén fejlődéslélektani vetülete van. Egy hatéves gyermekkel ne beszéljünk a családi büdzséről, mert ez még neki túl absztrakt, megfoghatatlan. Azonban 10 éves kor körül érdemes arról beszélni, hogy mi az, ami nem fér bele a költségvetésünkbe, vagy, ha nem is erről, akkor pénzügyi neveléssel meghatározni előre egy keretet, amin belül választhat ajándékot

- emelte ki a pszichológus. Mint mondta, itt akár mi is adhatunk a gyermeknek prospektusokat, hogy ő maga is partner legyen a tudatos tervezésben. Ezt azonban ne hagyjuk az utolsó pillanatra, hanem már karácsony előtt érdemes ezzel foglalkozni.

A szülő is legyen ebben partner, ne úgy tekintsünk a gyermekünkre, mint aki zsarnokoskodik, követelőzik, hiszen a gyermeknek nincs meg a kellő tudása ahhoz, hogy felmérje a helyzetet, azonban az együttműködési készség ilyen korban már elkezd kialakulni.

- tudhattuk meg a pszichológustól.

A szülő is szoronghat

A statisztikák alapján idén karácsonykor a magyarok kevesebbet költenének ajándékokra és sokkal megfontoltabban vásárolnak, mint az előző években. Sokan azonban nem tudják, hogyan lehetne közvetíteni a gyermeknek azt, hogy idén talán nem futja sok, és nagy ajándékra.

Nagyobb gyereknél érdemes a gyermeknek megmondani, hogy milyen összegben gondolkozzon az ajándékokon, itt viszont a szülő felelőssége az, hogy átlássa, idén mennyi fér bele ebbe. A szülő szorongása, realitás érzéke az, hogy ez nem annyi, amennyit szeretne adni, nem annyi, mint az előző évben, ezt azonban nem kell átemelni a gyermek világába

- mondta Csík Veronika, aki hozzátette, hogy a gyermek számára az ajándék az ajándék, a gesztus az gesztus, tehát nem érdemes átszínezni ezt a szülő szorongásával.

A szülőnek érdemes a saját, belső viszonyulását ehhez az időszakhoz tisztázni. Fontos kiemelni, hogy a felnőtt lét nehézségei, a szülői lét nehézségeiben nem a gyermek a partner, hanem a szülőtárs, így anya és apa beszéljék meg ezeket. Ahogy azt is beszéljék meg, hogy idén milyen büdzsében lesz az ajándékvásárlás megvalósítva, mennyit szánnának rá

- emelte ki a szakember. Mint mondta, az is elképzelhető, hogy idén csak szimbolikus ajándékra fogja futni, kisebb gesztusokra, de ebben is lehet gondolkodni, hiszen nem csak tárgy lehet az ajándék, hanem együtt töltött idő, élmény is akár. A szeretetnyelvről is beszélt a szakember, mint mondta, lehet aszerint is ajándékot adni, hogy kinek mi a szeretet nyelve, hiszen nem biztos, hogy tárgyakban mérhető az az üzenet, hogy fontos vagy nekem.

Ha mélyebbre nézünk, az ajándékozásnak is ez a fókusza, hogy a másik azt érezhesse, hogy fontos nekünk. Itt érdemes ezt kiterjeszteni, hogy mivel tudjuk ezt az üzenetet közvetíteni

- tette hozzá. Tárgyakkal nem lehet kiváltani a figyelmet, és arra, ha figyelembe vesszük valaki igényeit. Ha valaki tárgyakkal pótolja azt, ami nincs jelen a mindennapokban, nem tud minőségi időt tölteni a másikkal, ez akár szülő-szülő viszonylatban, vagy éppen a gyermek felé is megnyilvánulhat. Ezért Csík Veronika kiemelte, fontos, hogy átgondoljuk, valós igényeket óhajtunk-e kielégíteni a tárgyakkal.

Gyakran itt csúszik el a dolog, hogy az ajándék, a tárgy nem valódi igény, mivel ami valódi igény lenne azt a gyermek nem tudja még megfogalmazni, mert kicsi hozzá, vagy, ha megfogalmazza, akkor a szülő azt nem tudja megadni. Súlyos kapcsolati zavar alakul ilyenkor ki, hiszen nem tudjuk megadni azt, amire a másik vágyna, helyette azt adjuk, ami van. Ennek vannak veszélyei, hiszen egyrészt a gyermek megtanulja, hogy az ő szükségletei nem kerülnek meghallgatásra, nem kerülhetnek kielégítésre, mert arra nincsen tér, nincs idő, nincs kapacitás, azonban az igényeket csereszabatosan kezeljük, és anyagi javakban objektivizálva adjuk meg

- emelte ki a szakember, aki azt is hozzátette, hogy ez messzire vezet, mert abban a társadalomban, ahol státuszszimbólumokat kergetünk, ott elveszítjük a saját belső igényeinket, és helyette tárgyi dolgokban keressük a belső önértékelést, biztonságot. Ha a szülő nem tudja regisztrálni és kielégíteni a gyermeknek az együttlétre, és érzelmi biztonságra vonatkozó igényeit, úgy a gyermek felnőttként sem tudja majd magában észlelni azt, hogy mire vágyik valóban.

Ilyenkor elkezd később tárgyakat gyűjteni, sokat enni, más szükségletekbe csúszik át ennek a kielégítése

- emelte ki a pszichológus. A karácsony egyébként is egy olyan időszak, ami tele van feszültségekkel. A pszichológus elmondta, hogy ez az időszak pont annyira van tele konfliktusokkal és feszültségekkel, mint amennyire a szülő maga. Ha a szülő ugyanis ügyesen menedzseli a külső-belső feszültségeket, akkor ezzel a gyermeknek is segít.

Ha ez nem sikerül, úgy az egész rendszerben megjelenik a többletfeszültség, és mint egy szabadon lebegő feszültségmassza, úrrá lesz a családon. Ezek a nagy karácsonyi összeveszések pont ennek köszönhetőek, sok a feszültség, aminek nincs gazdája, nincs, aki megoldja őket, így úgymond mindenki kiveszi belőle a részét

- emlékeztet a pszichológus. Mint mondta, ilyenkor a feszültséget különböző helyzetekre ráakasztjuk, de nagy kérdés, hogy miért nem tudjuk ezt kezelni. Az ajándékozásnál is megmutatkozik ez.

Az, hogy kevesebb jut, valamint, hogy a szülő hogyan menedzseli az ajándékozáshoz kapcsolódó szorongását, megfelelési igényeit megmutatkozik itt is. De kinek akarunk megfelelni? Egy elképzelt képnek, ahol tudjuk, hogy mit várnak tőlünk, mit kellene adni, akár a nagyszülők, akár a párunk, akár a többi szülő részéről. Minél nagyobb a távolság az elképzelt, elvárt dolgok és a realitás között, annál nagyobb a feszültség

- emelte ki Csík Veronika. Az általános stresszkezelésen túl ezt úgy lehet kezelni, hogy nagyon fontos, hogy a szülő reflektáljon arra, hogy kinek, hogyan, miként akar megfelelni. Ehhez szükséges egy elég érett készség, hogy ennek mögé nézzen a szülő, és hogy szétválasszuk attól a feszültségtől, ami megint csak a realitás.

Nem lehet a realitásban erre megoldást találni, hiszen nyakig benne vagyunk ebben a válságban. De nagyon más, ha legalább azzal szembe tudunk nézni, hogy ez egy reális nehézség, ebben felnőttként vagyunk benne, és nem helyezzük át ezt sem a gyerekre, sem a szülőtársra, sem a nagyszülőre, arra, hogy vetélkednünk kell, hogy többet adunk-e, vagy hogy a gyerek mit fog szólni, vagy mit kezdünk a csalódásával. Ez a szülő frusztrációs toleranciája, hogy ez most nem az, amit a vágyaink diktálnak. A lehetőségek és a vágyak között lesz szakadék

- mondta a pszichológus.

Ne ezzel motiváljunk

Gyakran a szülő motiválná gyermekét a jobb jegyekre azzal, hogy nagyobb ajándékokat ígér neki. Csík Veronika kifejtette, hogy ez is hibás hozzáállás, visszaüthet. Egyrészt a motiváció fejlődésének van egy életkori fejlődésmenete, és a végcél az, hogy a gyermek eljusson oda, hogy önmagában a tanulás, vagy a teljesítmény legyen értékes, belső motivációból igyekezzen. Ezt azonban külső ajándékokkal nem lehet elérni, ráadásul tévútra csúszhat így a folyamat, mivel, ha külső elismerésért teljesítünk, ez nehezen fog belső örömmé válni.

Normális esetben egy gyerek valóban a külső motivációról indul, de ez a szülő dicsérete, elismerése. Ezt nem kell megtámogatni Túró Rudikkal vagy nagyszerű ajándékokkal, hanem érzelmi történés kell, hogy legyen. A szülő büszke a gyermekére, hogy az jól teljesít, ez az érzés lassan kerül be a gyermeknél is, és míg először a szülők miatt akar jól teljesíteni, később magának lesz öröm ez. Ezt azonban a külső jutalmazás megzavarja, mivel nem tud belsővé válni. Érdemes kilátásba helyzeni valamit esetleg a motiváció fejlesztésére, de semmiféleképpen ne aránytalanul, és ne tárgyi dolog legyen, hanem valami, ami a gyerek számára fontos

- emelte ki a szakember.