Így mennek táppénzre az élelmes magyarok 2024-ben: egy forintot sem buknak a fizetésükből

A 2024/2025-ös légúti megbetegedések szezonja egyelőre hasonlóképpen alakul, ahogy a korábbi években. Egyelőre nem értük el a járványküszöböt, az őszi szünet környékén az esetszámok visszaestek. Tavaly a 46. héten, tavalyelőtt a 49. héten értük el a járványküszöböt, és valószínáleg idén is ez bekövetkezik néhány héten belül. Az esetszámok jellemzően meredeken emelkednek a téli szünetig - mely idén ismét két hetes -, ekkor visszaesés mutatkozik. Majd a következő év elején ismét megindul az emelkedés, mely jellemzően február végéig, március elejéig eltart. A tetőzést követően még egy ideig magas marad a betegszám, lassanként csökken le májusig. Ez a szokásos menetrend, feltehetően nem sok eltérés lesz ettől 2024 év végén, és 2025 év elején sem.

Évente a keresőképtelenség első 15 napján betegszabadság jár (év közben kezdődő munkaviszony esetén arányosan jár a betegszabadság is), ezt meghaladóan pedig a beteg munkavállaló a betegség okától függően táppénzre lesz jogosult - ezt az ellátást maximum egy éven keresztül kaphatja. Mind a betegszabadság, mind a táppénz igénylését orvosi igazolással kell alátámasztani. A megkülönböztetés azért is fontos, mert a betegszabadság alatt jellemzően több pénzt kapnak a dolgozók.

A betegszabadság összege - melyet a munkáltató fizet  a dolgozóinak - a normál fizetett szabadság 70 százaléka. Amikor a betegszabadság egy évre járó 15 napja elfogyott, onnantól táppénzt igényelhet a munkavállalónak. Ennek összege attól is függ, milyen jogcímen kapja a dolgozó a táppénzt. A táppénz egy bérjellegű, nem önálló tevékenységből származó jövedelem, összege a napi átlagkereset 50-60 százaléka lehet. 60 százalékos táppénz jár akkor, ha a dolgozónak legalább két éve folyamatos volt a társadalombiztosítási ideje, és nem szorul kórházi ápolásra. Ellenkező esetekben csak 50 százalék jár.

Vannak kivételes esetek, amikor 90-100 százalékos táppénz is járhat. Ha munkavégzés közben ér valakit közlekedési baleset, akkor 90 százalékos, ha munkavégzés közben más balesetét, üzemi balesetet szenved valaki vagy foglalkoztatási megbetegedéstől szenved, akkor 100 százalékos táppénzt kaphat. (Magyarországon 9 különböző táppénz kódot különböztetünk meg, amelyek különböző szituációkat foglalnak magukban: nem minden táppénzes esetet előz meg betegszabadság, más és más a szimpla betegség, a veszélyeztetett terhesség vagy az üzemi baleset esete is például.)

Így nem álom a 100%-os táppénz

A legtöbb dolgozó, ha még maradt szabadsága, a betegség ideje alatt is azt vesz ki, hogy ne essen el annyi pénztől. Az év végéhez közeledve viszont a legtöbben már kivették, betervezték a szabadnapjaikat, sokaknak már a 15 napnyi betegszabadsága is elfogyott. Azt azonban tudják, hogyha ledönti őket a lábukról egy betegség, a táppénz összege elég kevés lesz. Karácsony előtt pláne nem jön jól az ilyen kiesés.

Mit lehet tenni? Ami fel szokott merülni még megoldásként ilyen esetben, hogy a beteg dolgozók otthonról, home officeból dolgoznak, amíg lábadoznak. Azt azonban senkinek sem ajánlják a szakemberek, hogy betegen dolgozzon, akár otthonról, a munkahelyen pedig főleg. Ugyanis ha nem adunk magunknak időt a pihenésre, felépülésre, sokkal tovább elhúzódhat a betegség, súlyosabb lehet, felülfertőződhet, szövődmények alakulhatnak ki. Ráadásul sokkal kevésbé tud hatékonyan dolgozni az, aki beteg, így jobb pár napra elengedni, minthogy valaki hetekig csak fél gőzzel tudjon dolgozni.

A 100% táppénz azonban azoknak nem álom, akiknek van egészségpénztáruk. Sok dolgozó ugyanis, akinek van ilyen szerződése, nem tudja, hogy táppénz alatt benyújthat igénylést a kieső jövedelem pótlására. Az igényléshez szükséges dokumentumot a dolgozó és munkáltató tölti ki, feltüntetik a kieső nettó összeget, melyet az egészségpénztár kiutal a dolgozónak. Így nincs keresetkiesés betegség alatt sem.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tavaszi szünet 2025: itt az őszi és téli tanítási szünetek hivatalos dátuma, eddig tart az iskolai szünet

A téli szünet idén két hetes lesz, ráadásul a dolgozókra is hosszú szünet vár: december 24-től 29-ig lesz idő utazásra, pihenésre a hatnapos "hétvége" alatt.

Természetesen nem ugyanaz, hogy a saját megtakarításunkból kapjuk vissza a hiányzó összeget, mintha a munkáltató vagy az állam állná azt. Csakhogy az egészségpénztári befizetéseket - melyek után ráadásul 20% adó-visszatérítés igényelhető - nem lehet csakúgy bármikor kivenni. Vagy el kell költeni a meghatározott egészségügyi célokra, vagy igényelni valamilyen jogcímen a kifizetést. Erre az egyik megoldás, a táppénz esetén a keresetkiegészítés igénylése.

Az év végéhez közeledve arra sem árt gondolni, hogy milyen összeg van az egészségpénztári számlán, mennyi volt az idei évi befizetés, és hogy hogyan lehet kihasználni a legjobban a 20%-os adó-visszatérítés lehetőségét. Most még azok sincsenek elkésve, akik idén nyitnának számlát. Hogy mennyit, és hogyan érdemes befizetni az adó-visszatérítés maximális kihasználásához, arról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Sokan eshetnek el a fizetésük egy részétől ősszel

A KSH legfrissebb adatai szerint már sokan voltak táppénzen idén, az év a tavalyihoz hasonlóan alakult, nem láthatunk olyan kiugrásokat, mint a koronavírus világjárvány idején. Azonban több hónapban is meghaladta a táppénzen lévők és a táppénzes napok száma a tavalyi számokat már év elejétől. Az utolsó négy hónapban pedig jellemzően emelkedés mutatkozik.

Ha pedig megvizsgáljuk, hogyan alakultak eddig a betegszámok az NNGYK légúti figyelőszolgálatának adatai alapján, akkor azt láthatjuk, hogy az influenza értékek magasabban, az akut légúti megbetegedések pedig a tavalyi évhez hasonlóan alakulnak idén. Feltehetően az őszi szünet utáni hetekben az eddigiekhez képest meredek emelkedés lesz látható, mely meg sem áll a téli szünetig.

Érdemes azt is látni, hogy az eddigi év során a táppénzes napok száma meghaladta a tavaly augusztusig összegyűlt napok számát, azonban alatta marad a korábbi évek értékeinek. Még 2018-ban és 2019-ben is több nap gyűjt össze augusztusig, mint 2024-ben.

Az adatok alapján is sokan lehetnek, akik már kimerítették a betegszabadság "keretüket", és ha lebetegszenek, kénytelenek lesznek táppénzre menni. A dolgozóknak a betegséggel járó kellemetlen anyagi vonzattal is érdemes számolni.

A betegségeket egyébként is érdemes elkerülni, ha pedig anyagilag is nagy teher lenne kiesni a munkából, akkor főként érdemes mindent megtenni, hogy ezt elkerüljük. Erősítsük immunrendszerünket, étkezzünk megfelelően, ne felejtsük el a gyümölcsöket, zöldségeket, szedjünk D-vitamint, mozogjunk rendszeresen. Érdemes felvenni az influenza és a covid oltásokat, valamint kerülni a fertőzésveszélyt. Ügyeljünk a kézmosásra, -fertőtlenítésre, kerüljük a zsúfolt, rosszul szellőző helyeket, ha szükséges, viseljünk maszkot.