Kiderült a súlyos igazság a magyar csapvízről: térképen a legveszélyesebb települések 2024-ben

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tavaly decemberben publikálta a Magyarország ivóvizének minőségéről szóló utolsó jelentését a 2022-es évről. Előtte azonban 2021-ben készült az utolsó jelentés, mivel a vízminőség vizsgálatának módszertana időközben megváltozott, 2023-tól jelentősen több paramétert vizsgálnak. A szakma igyekezett átültetni az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/2184 irányelvét az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről. Továbbá 2022. január 19-én jelent meg a Bizottság (EU) 2022/679 számú végrehajtási határozata az emberi fogyasztásra szánt víz tekintetében aggodalomra okot adó anyagok és vegyületek megfigyelési listájának létrehozásáról. Ennek folyományaként 2023. január 12-én lépett hatályba az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) kormányrendelet, melynek 4. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy az országos tisztifőorvos az újonnan megjelenő és potenciális egészségkockázattal rendelkező paraméterekről, valamint a hozzájuk tartozó határértékekről az EB által összeállított megfigyelési listán szereplő paraméterek figyelembevételével évente megfigyelési listát készít, amelyet a honlapján közzétesz.

Az NNGYK az éves jelentésen túl folyamatosan monitorozza az egyes településeken a vízminőséget és közzéteszi az aktuális adatokat. Bár dátum nem szerepel a kimutatások mellett, az biztos, hogy frissültek, mert ezeket az adatokat lapunk tavaly ősszel is kigyűjtötte és akkor más értékek szerepeltek. A településekről szóló részletes jelentéseket úgy kell értelmezni, hogyha a vizsgált mind paraméterek bizonyos határértékeken belül maradnak, akkor az ivóvíz minősége megfelelő. Ha egy vagy több paraméter nem marad az elfogadható határértéken belül, akkor kifogásolt a minőség. Ezek alapján négy kategóriába sorolják a települések vízminőségét:

• Megfelelő minőségű ivóvíz
• Indikátor paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz
• Eseti bakteriológiai kifogás
• Kémiai szempontból nem elfogadható

A 2024. október 24-én lekérdezett adatok alapján a 3155 vizsgált település közül 1892 helyen (60%) megfelelő minőségű az ivóvíz. Ez a tavalyi gyűjtésünkben is hasonlóképp volt. Indikátor paraméterek miatt kifogásolt minőségű ivóvíz 1126 településen volt, vagyis az esetek 35,7 százalékában. További 110 helyen eseti bakteriológiai kifogás merült fel (3,5%) és 27 településen kémiai szempontból nem volt elfogadható az ivóvíz minőség a vizsgálat idején (0,9%).

Ha megvizsgáljuk a tavaly óta történt változásokat, akkor látható, hogy 350 olyan település van a listában, ahol a 2023-as lekérdezésben még megfelelő minősítésű volt a csapvíz, az idén azonban már voltak vele problémák. Ugyanakkor 356 olyan település akadt, ahol korábban volt valamilyen kifogás a minőség kapcsán, 2024-re viszont ismét megfelelő volt a minősítés. Ezt azért fontos látni, mert ha csak az adott évi arányt nézzük, azt gondolhatjuk, csak minimális változásról van szó - eközben rengeteg helyen történt minőségi romlás, és közel annyi helyen javulás. 706 település nem kevés.

Ezen a térképen az NNGYK legfrissebb jelentései alapján találhatók meg a települések besorolásai, illetve azt is feltüntettük, tavaly milyen besorolása volt a településnek, így a változás is látható az egyes helyeket kiválasztva. A NNGYK honlapján elérhető lista az egyes településekre vonatkozóan részletesen, paraméterekre lebontva is tartalmazza az eredményeket. Aki szeretné tudni, milyen kifogások merültek fel az adott településeken a csapvíz minősége kapcsán, az ott tudja megtekinteni.

Annak, hogy a csapvíz nem megfelelő minőségű, számos oka lehet. Kezdve az egészségre káros szennyezéssel, mint az arzén vagy nitrit, az érzékszervi gondokat okozó vas és mangán szennyeződésen át, a fertőtlenítésből hátramaradt klórszármazékokon keresztül egészen a hányást és hasmenést okozó baktériumokig.

Majd a csacsi megissza?

Kémiai szempontból évtizedeken át a geológiai eredetű szennyezők (arzén, bór, helyenként a fluorid, valamint az ammónium) jelentették a legnagyobb problémát. A legjelentősebb ezek közül (mind egészségkockázatát, mind az érintett települések számát tekintve) az arzén volt. A 2010-es évek elején az ivóvíz arzénkoncentrációja még közel 400 településen volt határérték felett. Átmeneti engedély alapján 2012. december végéig 343 település térhetett el a határértéktől arzén, 38 bór, és 3 fluorid vonatkozásában (a többszörösen érintett települések miatt ez összesen 365 települést jelentett), ezeken a településeken átmeneti határérték volt érvényben. 2013-tól már
mindenhol egységes a határérték - írta korábbi jelentésében a népegészségügyi szolgálat.

A 2007 óta zajló Ivóvízminőség-javító Program keretében az arzén, bór, fluorid, nitrit vagy ammónium miatt kifogásolt ivóvízű települések nyújthattak be pályázatot. A program jelentős előrelépést eredményezett a szolgáltatott ivóvíz minőségében, a korábban arzén, bór vagy fluorid miatt kifogásolt ivóvízű települések többségén befejeződött az ivóvízminőség-javító beruházás. 2022-ben már csak 11 olyan település volt, ami arzén, bór vagy fluorid kifogásoltsággal érintett.

Forrás: NNGYK

"A szolgáltatott víz minősége más szempontból (leggyakrabban mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai minőségromlás vagy fertőtlenítési melléktermékek keletkezése miatt) több településen azonban nem felelt meg maradéktalanul az ivóvízminőségi követelményeknek. Az emiatt szükséges kiegészítő beavatkozásokat, üzemeltetési paraméterek optimalizálását az üzemeltető már elvégezte, vagy folyamatosan végzi. Helyenként továbbra is lakossági panaszok kísérik az új technológiák üzemeltetését, egyrészt az íz vagy szag megváltozása, másrészt valós vízminőségi problémák miatt" - írja a jelentés.

Részben az új technológiák üzembehelyezéséhez kapcsolódó probléma a klórozási melléktermékek (pl. trihalometánok (THM)) jelenlétével összefüggő kifogások számának emelkedése egyes településeken (bár ez az országos összesítésben nem jelentős). A klórozási melléktermékek okozzák az esetenként megjelenő „klóros” ízt vagy szagot. Hosszútávú fogyasztás esetén az egészségre is ártalmasak lehetnek

- áll a jelentésben. Közegészségügyi szempontból a fentiek mellett a nitrit határérték túllépés lehet kockázatos. A nitrit jellemzően a nagy ammónium koncentrációjú nyersvizekből keletkezik. Az ammónium a magyarországi rétegvizekben (elsősorban a Dél-Dunántúlon és az Alföldön) geológiai eredetű, nem emberi tevékenységből származik - írták.

Azokon a településeken, ahol már fordult elő nitrit határérték túllépés, a nitrit koncentrációt nagyobb gyakorisággal ellenőrzik. Mivel az ivóvízben a nitrit nagy koncentrációja  elsősorban a csecsemőkre veszélyes, szükség esetén a csecsemők és várandósok részére a szolgáltatók palackos vizet biztosítanak. A nitrit tekintetében kifogásolt települések száma évről évre csökken

- írják.

Forrás: NNGYK

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a magánkutak sokkal nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre ártalmas mértékű nitrit vagy nitrát szennyezés szempontjából. A kémiai paraméterek közül a fentiek mellett vas és mangán esetén fordul elő országos szinten nagyobb arányú kifogás (megfelelőség 90-95%), ezek a paraméterek azonban az egészségre közvetlenül nem ártalmasak, csak esztétikai (szín vagy íz) problémát jelentenek - írták.

Ha víz, legyen kemény

Bár az ország nagy részén jellemzően közepesen kemény (100-200 CaO mg/l) vagy kemény (200 CaO mg/l felett) az ivóvíz, ez - szemben a közkeletű tévhittel - közegészségügyi szempontból nem jelent problémát, mivel a kemény víz a szervezet számára hasznos ásványi anyagokat, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. A túl lágy (50 CaO mg/l-nél kisebb keménységű) ivóvízű településeken viszont érdemes más forrásból gondoskodni a megfelelő magnézium és kalcium bevitelről!

EZ IS ÉRDEKELHET

Megdőlt a legnagyobb magnézium-tévhit: így hiába szeded a drága pirulákat, súlyos következménye is lehet

Az egyik legnagyobb tévhit a magnézium kapcsán, hogy minél nagyobb dózist érdemes szedni belőle.

Érdemes saját lakóhelyünkön kikeresni a listából a legfrisebb vizsgálati eredményt, és megnézni, milyen a vízben az arzén-, bór-, nitrit-, ammoniumtartalom. Hogyha a víz íze, színe aggasztó, nézzük meg a vas- és mangántartalmát. Azt is érdemes ellenőrizni, nem túl lágy-e a víz - mert ha az, akkor jobban oda kell figyelni a kalcium és magnézium bevitelre. Ugyanígy, aki nem iszik csapvizet, vagy szűrt vizet iszik, annak érdemes erre jobban figyelni.

Forrás: NNGYK

Ami befolyik, rögtön kifolyik

A mikrobiológiai paraméterek közül a szennyvíz eredetű szennyezést jelző E. coli és Enterococcus baktérium csak esetenként (pl. csőtörést követően, vagy extrém időjárási események okozta rendkívüli szennyezés miatt) jelenik meg az ivóvízben. Ilyen volt például idén, amikor idén Dunabogdány, Visegrád-Szentgyörgypuszta, Dömös, Pilismarót és Dobogókő településeken az árvíz miatt nem volt fogyasztható a csapvíz, csak forralást követően.

Milliókat érinthet a vízszegénység Magyarországon

Ezen a héten a vízszegénység témájában tartott konferenciát a Víz Koalíció, melyen a Pénzcentrum is részt vett. Az esemény keretében bemutatták a PAD Alapítvány friss kutatását is, mely a lakossági víziközmű hozzáférés társadalmi-térbeli egyenlőtlenségeit vizsgálta Magyarországon. Kiderült, hogy több mint 200 ezer főt érint az elsődleges vízszegénység hazánkban - vagyis a lakosság több mint 2%-át. A másodlagos vízszegénység rengeteg embert érinthet, milliókat is.

Elsőleges vízszegénységnek azt tekintjük, amikor a vízellátás folyamatosan nem megoldott helyben a háztartásban, sem vezetékes víz, sem saját kút útján. Ennek oka lehet egzisztenciális, amikor az anyagi helyzet a gátja a vízellátás megoldásának, vagy ökológiai is, amikor a környezeti erőforrások, vagy infrastruktúra nem elégségesek.

A másodlagos vízszegénység szintén többféle lehet: a konferencián elhangzottak alapján állhat a háttérben időszakos vízhiány - mint például az agglomerációs települések esete volt néhány éve, amikor lajtos kocsin hordták a vizet -, területi hátrányok - aszály által fokozottan sújtott országrészek -, vagy a nem megfelelő vízminőség is. Arról, milyen szempontok merültek még fel a vízszegény témája kapcsán a konferencián, ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Pénzcentrum által lekérdezett adatok szerint 1263 helyen volt gond a csapvíz minőségével a 3155 vizsgált hely közül. Ez azonban hány főt takarhat? Összevetettük a listánkat a Belügyminisztérium nyilvántartásával az állandó lakosok számáról, mely alapján 3 millió 25 ezer fő élhet olyan településen, ahol a csapvíz minősége nem megfelelő. Természetesen az állandó lakosság eltérhet a valós lakosságszámtól, azonban ha van is eltérés, ez a több milliós számadat figyelmeztet, milyen sokakat érinthet hazánkban a másodlagos vízszegénység.

Legdrágább kincsünk a víz

A jó minőségű ivóvizet feltehetően csak az becsüli igazán, akinek ez nem adatott meg. A mesterségesen alacsonyan tartott vízdíjak a vezetékes víz megbecsültségének romlásához vezetnek hosszú távon, valamint elfedik azokat a különbségeket, hogy egyes területeken mennyivel drágább is lenne piaci alapon a vízszolgáltatás, hiszen a környezeti feltételek sokkal rosszabbak. Így sokan nincsenek tisztában a vezetékes víz reális értékével.

A rossz vízminőség miatt sokan inkább csak ásványvizet fogyasztanak, a csapvizet mosogatásra, fürdésre használják. Az ásványvízfogyasztás azonban rengeteg műanyag hulladékot termel, melyeket az új szabályozás szerint betétdíj is terhel és vihetik vissza a vásárlók a RePontokra. A sok szeméten túl pedig drága is az ásványvíz. Szeptemberben átlagosan 182 forintba került egy 1,5 literes ásványvíz. Hogyha betartjuk az ajánlást és (nemtől, kortól, testtömegtől függően) 2-3 liter vizet megiszunk naponta, akkor éves szinten, ha ennyi maradna a víz ára, 130 ezres költség lehet az ásványvíz fogyasztás.

Ugyan egy ideje nem mozdultak el a vízárak, a 2022-es rekordinfláció alatt jelentősen megdrágult az ásványvíz és azóta sem süllyedt vissza a korábbi árszintre, csak kevéssel mérséklődött. Bár Magyarországon még így is olcsónak számít az ásványvíz más országokhoz képest, rengeteg háztartásban luxus lenne csak ásványvizet fogyasztani csapvíz helyett.

Nem csoda, hogy egyre inkább terjednek a különféle vízszűrő megoldások - a legegyszerűbb vízszűrő kancsóktól a komoly berendezésekig - hiszen sokkal kevesebb a hulladék és anyagilag is megérheti. Egy vízszűrő kancsó és a hozzá való szűrők néhány tízezres kiadást jelentenek egy évben, míg az ásványvíz százezer forintos kiadás fejenként. Ma pedig már azt is tudjuk, hogy a PET-palackban sokáig álló vízbe káros anyagok is oldódhatnak, így egészségügyi szempontból is érdemes megfontolni a palackozott víz alternatíváit.

A fenntarthatósági szempontok, illetve ugyancsak az egészségügyi aggályok miatt egyre inkább terjednek a BPA-mentes kulacsok is. Sokan hordanak maguknál már kulacsot, melyet otthon töltenek meg csapvízzel vagy ásványvízzel, így nem kell kisüveges ásványvizet vásárolniuk. Ezzel nemcsak kevesebb hulladék keletkezik, hanem anyagilag is jobban járhat az ember, az egészségét is óvja egy kulacs, amiből nem fognak káros anyagok kioldódni.

Bár a víz teljesen alapvető szükségletünk, rengetegen nem férnek hozzá egyáltalán, vagy jó minőségben ivóvízhez. A vízszegénység problémája nagyon szerteágazó: sokan talán nincsenek is tisztában azzal, hogy a csapvíz, amit fogyasztanak, káros az egészségükre, míg mások tévedésből nem fogyasztják az egyébként jó minőségű csapvizet. Vannak, akik tudják, hogy rossz minőségű a vizük, de nem találnak erre megoldást. A kulcs gyakran ezekben a helyzetekben a tájékozódás: olvassuk el a hivatalos jelentést a vízminőségről, ha szükséges, keressünk alternatívákat. Ne károsítsuk az egészségünket, vagy a környezetünket tudatlanságból vagy lustaságból, becsüljük meg és ne pazaroljuk a vizet!